Életerő, vihar, elfogó vadászgép - van itt minden legújabb tesztalanyaink között, melyek az MSI műhelyéből kerültek ki. Nagy MSI tesztünk első részében hat perifériát vettünk górcső alá. Két egeret, melyek közül a Clutch GM40-nek a balkezesek is örülhetnek, és a súlyozható, extra gombokkal felszerelt lézeres Interceptor DS200-at. Az egérpadok közül az alumínium Thunderstorm, a szilikonos Sistorm, és az extra nagy méretű textil Agility GD70 voltak tesztalanyaink. Végül pedig megnéztünk egy Cherry MX Red kapcsolós mechanikus billentyűzetet, a Vigor GK60-at is.

Tesztünk következő részében MSI headseteket fogunk próbára tenni, de addig is nézzük az aktuális perifériákat!

MSI CLUTCH GM40 - BAL- ÉS JOBBKEZESEKNEK

A Clutch szériából korábban már kipróbálhattuk a nagytesókat, a GM50-et, GM60-at és GM70-et, most az egyik kisebb modellt tettük próbára.

A PMW 3310 optikai szenzorral felszerelt GM40 a GM60-hoz és 70-hez hasonlóan teljesen szimmetrikus egér, melyet balkezesek is ugyanúgy használhatnak. Mindkét oldalán két gomb található, az egér alján lévő kapcsolóval tudjuk beállítani, hogy jobb-, vagy balkezes módban akarjuk használni a rágcsálót. A kapcsoló balkezes módban a jobb oldali gombokat iktatja ki, és fordítva. Van egy harmadik állása is, melyet irodai módnak neveztek el, ebben az összes oldalsó gomb letiltásra kerül. Olyan módja sajnos nincs, ami az összes gomb használatát egyszerre lehetővé tenné.

A rágcsáló tömege kábel nélkül kb. 100 g. A dizájn viszonylag egyszerű, de a szerény külső ne tévesszen meg senkit: GM40 összességében jól összerakott, masszív darab, az összeillesztések pontosak, a felhasznált anyagok strapabíróak. Az egér alulról nézve körte formát mutat, a középső karcsúsított résznek köszönhetően két oldalról jó a fogása. Kicsivel alacsonyabb az átlagnál (legmagasabb pontja kb. 3,5 cm), de a háta eléggé íves ahhoz, hogy jól belesimuljon a tenyér alsó részébe. Félkarom fogással találtuk a legkényelmesebbnek, de kézmérettől függően karom és tenyérfogással is jól használható. 

A hátán lévő borítás matt fekete, sima műanyag, de mivel a rágcsálón nagyon jó a fogás, a tenyerünk nem csúszkált rajta. Az egér két oldaláról viszont már hiányoltuk a gumírozott borítást - a recézett műanyag felület stabil fogást biztosít ugyan, de messze nem olyan kényelmes, mint egy puhább, rugalmasabb anyag.

A két fő gomb borítása egybe lett építve a hátlappal. Alattuk 50 millió kattintásra hitelesített Omron kapcsolókat találunk. A gumi borítású görgő fokozatai jól érezhetőek; tekerés közben kissé hangos, de még nem túlzottan zavaró mértékben. A fő gombok útja rövid, gyorsan, pontosan reagálnak. A görgő nyomógombként is használható, megnyomásához kicsivel több erő kellett, mint amit még kényelmesnek találtunk játék közben. A görgő alatt magányos felbontásváltó gomb található.

Az oldalsó gombok optimális helyre kerültek, alattuk bőven jut hely a hüvelykujjnak. Útjuk nem túl hosszú, de a megnyomásukhoz szükséges erő lehetne egy picivel kisebb. Az biztos, hogy véletlenül nem fogjuk őket aktiválni.

A világítás színe fixen vörös. Az egér hátán lévő sárkányos logót, és a két fő gomb alá rejtett ledeket lehet kivilágítani. Ez utóbbiak csak oldalnézetből látszanak igazán, hangulatosak, és használat közben nem ütik ki a szemünket. Nagyon szeretjük az MSI látványos, sárkányos logóját, azt már kevésbé, hogy mindenképp villognia kell. Persze ez egyéni ízlés dolga. Használat közben nem látszik, mert elrejti a tenyerünk, úgyhogy kibékültünk ezzel a megoldással.

A GM40 szoftver nélkül működik, és csak korlátozott lehetőségünk van a beállítások terén. A gombok nem programozhatók, és a világítással kapcsolatban sincs túl sok opciónk.

A felbontás váltó gombbal alapban 1000, 1800, 2800 és 3600 DPI között válthatunk, és lehetőségünk van 800, 1600, 3200 és 5000 DPI beállítására is. Ez utóbbit Advanced DPI módnak hívja a kézikönyv, és ezeket az értékeket már kombók lenyomásával érhetjük el. Először a felbontásváltót kell megnyomni, és utána egyszerre a jobb és bal oldali gombok közül az elsőket kell lenyomva tartani 5 másodpercig. Tehát ha 1600 DPI-t szeretnénk, akkor elpörgetjük a DPI váltót arra az értékre, ahol a leglassabb az egér, aztán még egyszer megnyomjuk az 1800-hoz, és utána jobb és bal oldalt az első gombokat egyszerre.

Kicsit túlbonyolítottnak tűnik, de megvan az értelme, valószínűleg nem akarták, hogy 8 beállítást kelljen mindig körbepörgetnünk. Ennél hatékonyabb lenne, ha nem egy, hanem két DPI váltó gomb lenne, amivel föl-le mozoghatunk az értékek között, de ez persze plusz költséget jelentett volna, ahogy az is, hogy valamiféle visszajelzést kapjunk arról, hogy éppen milyen felbontásban vagyunk. Annyit azért még láthatunk, hogy épp alapbeállítást, vagy valamelyik Advanced DPI-t használjuk-e éppen: az alapbeállításoknál lassabban pulzál a világító sárkány logó.

Persze a legtöbben a felbontást egyszer beállítjuk, és nem nyúlunk hozzá, de ha mégis újra vissza kell emlékezzünk ezekre a különös kombókra, akkor a kézikönyvben megtaláljuk őket. Az biztos, hogyha programozható, egy gombnyomásra DPI-t váltó egérre van szükségünk kedvenc játékainkhoz, melyekben mesterlövészkedünk, akkor nem a GM40 lesz az. De ha megelégszünk egy extrák nélküli, ám pontos, gyors és szívós egérrel, akkor jó választás lehet. Mivel valódi kétkezes egér, hiánypótló szerepet is betölt a piacon.

Az egérhez mindenképp szükségünk lesz valamilyen alátétre, nálunk legalábbis a sima asztallapon nem működött megbízhatóan, előfordult, hogy akadozott. A tesztünkben szereplő MSI alátétek közül a Sistormot és a GD70-et éreztük a legmegfelelőbbnek hozzá, az alumínium ThunderStormmal nem volt az igazi, tehát mindenképp valamilyen szövet, vagy műanyag alátétet ajánlunk hozzá.

MSI INTERCEPTOR DS200 - SÚLYOZHATÓ, 9 GOMBOS LÉZERES EGÉR

A DS200 extravagáns, elöl kicsúcsosodó doboza az egér mellett számos extrát rejt. Kapunk mellé használati útmutatót, öntapadós tartalék talpkészletet, kis, kerek, sárkányfejjel díszített műanyag dobozban 8 db, 2,4 grammos extra súlyt, és egy mini CD-t, ami a szoftvert tartalmazza.

A rágcsáló formája mancsra emlékeztet, széles, jobb oldalán külön kialakított hellyel a gyűrűsujjnak. Bal oldalt keskeny hüvelykujjtámaszt kapott. A hátát, a fő gombokat és mindkét oldalát enyhén érdes csúszásgátló bevonat borítja, amely jó tapadást biztosít a kéznek. A tesztpéldányon ez a borítás büdös műanyagszagot árasztott, amely több napnyi használat után már gyengülni kezdett, de még érezhető volt. 

Az egér 180 centis, vörös-fekete harisnyázott kábellel rendelkezik, USB csatlakozója aranyozott. A rágcsáló alján lévő műanyag borítást ezüst színűre festették, hogy olyan hatást keltsen, mintha fémből lenne, de ez nem igazán sikerült neki. Az egéren van egy fényes műanyag díszítő elem, ami a DPI-váltó gombok alatt keresztben helyezkedik el. A görgő, a DPI-váltó gombok, a sárkányos logó és az egér két oldalán található díszsáv világítanak.

A DS200 bal oldalán három darab piros műanyagból készült gomb található, és egy hasonló gomb van a bal oldali fő gomb bal felső sarkában is. A gumírozott görgőnek nincs nagy ellenállása, de fokozatai enyhén érezhetőek. Alatta két DPI váltó gombot találunk. A 10 millió kattintásra hitelesített fő gombok útja rövid, ellenállásuk, visszajelzésük pont megfelelő. Az egér fogása kényelmes, az extra gombokat is könnyű elérni, útjuk rövid, nincs kellemetlenül nagy kilengésük.

A rágcsáló tömege kábel nélkül körülbelül 115 g, amit az extra súlyok hozzáadásával még tovább növelhetünk. Az apró súlyokat kicsit nehéz volt kipiszkálni a szivacsszerű anyagból, amibe tövig belesüllyesztették őket, és külön szkafanderes egységet kellett hozzá hívnunk, mert ugyanolyan ipari hulladék szagot árasztott, mint a ThunderStorm egérpad csomagolása. Az egér alján kis, kerek, elforgatva nyitható ajtó található, amelyben apró rekeszek vannak, ezekbe tárazhatjuk be a súlyokat. És hát igen... gázálarc és védőkesztyű ehhez is ajánlott, mert a rekeszek is büdösek.

Az Interceptor DS200 nem az MSI központi szoftverét használja, sajátja van, melyet a mellékelt mini CD-ről, vagy az MSI oldaláról letöltve telepíthetünk.

Az egér gombjai programozhatók, és 5 különböző profilt képes kezelni. A szoftverben a Main rész alatt állíthatjuk be a leosztást, és a makrószerkesztőt is innen hívhatjuk be. A gombok programozására minden lehetőséget megkapunk, amire csak szükségünk lehet: egér- és billentyűzetfunkciókat, Windows gyorsbillentyűket, média vezérlő gombokat, makrókat és kombókat is hozzárendelhetünk bármelyik gombhoz.

Az összes fontos beállítást is ezen az oldalon találjuk (ezek közül a legtöbb az op. rendszer beállításai közül származik, kényelmes, hogy ide is bekerül). Állítható a kurzor sebessége, a gyorsítás, a görgetés sebessége, a dupla kattintás sebessége és a polling ráta, amely maximum 1000 Hz-es értéket vehet fel.

A DPI rész alatt programozhatjuk be a felbontást, összesen 5 különböző értéket adhatunk meg, amelyek között menet közben válthatunk. Ezek közül ki is kapcsolhatjuk azokat, amelyekre nincs szükségünk. Az egér specifikációi között 8200 DPI szerepel maximális felbontásként, a beállítások között a legnagyobb 16400 DPI-t már szoftveresen emulálja az egér.

A világítás beállításához a Light fül alatt csak korlátozott opciók állnak rendelkezésünkre. A logó és a két oldalsó díszcsík színét szabadon kiválaszthatjuk, de a görgő és az alatta lévő két gomb színe fixen adott profilhoz van kötve. A lélegző effekt sebességét három fokozatban állíthatjuk. A fényt a "Close" opció kiválasztásával változtathatjuk statikusra (mi beszél ángol nátyon jó). A fényerőnek is három fokozata van, a "Close" opció itt kikapcsolja a sárkány és a csíkok világítását.

Sajnos a világítás itt nincs olyan igényesen megoldva, mint az általunk tesztelt többi MSI egérnél, pont a legszebb rész, a sárkány kivilágítása nem egyenletes, szegény mitikus bestiának főként a hátsója világít abból a szögből nézve, ahonnan az egeret használjuk. A színek sem mindig egyeznek a képernyőn látottakkal.

A DS200 az olcsóbb egerek közé tartozik, ehhez képest rengeteg extra lehetőséget és opciót próbáltak belerakni, aminek az lett az eredménye, hogy ezek közül néhány nem lett tökéletes. Több takarékos megoldással is találkoztunk mind szoftver, mind hardver téren, de ebben az árkategóriában ennyi extrával már várható, hogy kompromisszumokat kell kötni. A legfontosabb dolgokat, a kényelmet és a gombok programozását viszont jól megoldották. FPS-hez nem ez a legfürgébb egér, de minden más műfajban, és hétköznapi használat közben jól megállja a helyét.

A rágcsálót a tesztünkben részt vevő MSI alátétek közül az alumínium ThunderStormmal találtuk a legkényelmesebbnek, főként a fekete, kontrollhoz idomított oldalával. A Sistormon nagyobb volt a sebesség és kevesebb a kontroll, a GD70-en már több kontrollt kaptunk, de még nem volt tökéletes. A rágcsáló olyan szövet alátéttel is jól használható volt, amely nem olyan sima felületű, mint a GD70, tehát nem feltétlenül kell hozzá alumínium egérpad.

MSI THUNDERSTORM KÉTOLDALAS ALUMÍNIUM EGÉRPAD

Az alátét táskára emlékeztető kartondobozos csomagolást kapott, amelynek füle is van, így könnyen hordozható. Amikor kinyitottuk, olyan szag csapott meg, mintha egy kínai műanyaggyártó üzemben tettünk volna gyárlátogatást védőfelszerelés nélkül. Szerencsére ez csak az alátétet körbefogó szivacsszerű veszélyes hulladékanyag szaga volt, magával az alátéttel már nem voltak ilyen gondjaink.

A felszereltség terén is az igényesség párosul az igénytelenséggel: külön mikroszálas törlőkendőt kapunk, amelyre még az MSI logót is rányomták, de ennek is förtelmes műanyag szaga van. A használati útmutató viszont extra erős fekete kartonlapra lett nyomtatva, szép, mélynyomott ezüst betűkkel, képekkel és logókkal, valószínűleg ez többe került, mint a törlőkendő. Két darab, 10 cm x 2 centis, öntapadós teflon matricát is kapunk, melyeket formára vágva egerünk talpára ragaszthatunk (ezek legalább nem büdösek). A díszes kartonlapon szereplő leírás a lelkünkre kötötte, hogy ezeket semmiképp se ragasszuk magunkra, ezért ezt a lehetőséget fájó szívvel ugyan, de kihagytuk.

Az alátét nem teljesen négyszög alakú, oldalt merészen kivágtak belőle egy darabot, amitől egész extravagáns külsőt kapott. Ez a kivágás egyébként arra jó, hogy akár ferdén is mellé tudjuk igazítani a billentyűzetet. A stabilitásról mindkét oldalon kör alakú, puha szilikon lábak gondoskodnak. A lábak elég magasak, ezért az alátét középen nem ér teljesen az asztalhoz, van egy kis kilengése, de használat közben ez nem volt zavaró.

A látványos, vörös sárkánnyal díszített, érdes felületű oldalon rendkívül gyorsan siklik az egér, ez a kisebb felbontásokhoz jó. A másik, fekete, maratott hatású oldal, melyet a jobb felső sarokban sárkányos-címeres logó ékesít pedig a nagyobb felbontásokhoz, kisebb mozdulatokhoz való. A fényes oldalon már első használat után rögtön látszottak az ujj- és tenyérlenyomatok, a sárkányos oldalon kevésbé Szerencsére mindkettő könnyen tisztítható.

Összességében a Tunderstorm egy mutatós, jól használható, tartós darab (csak a csomagolás szagát tudnánk feledni).

MSI SISTORM ALÁTÉT, SZILIKON ALSÓ RÉSSZEL

Ennek az egérpadnak egyszerű, nagy borítékra emlékeztető csomagolása van. Nem járnak hozzá extrák, külseje is szolid, mégis az egyik legjobb alátét, amit eddig kipróbálhattunk.

Az egérpad oldalai ívesek, jobb felső sarkában sárkányos, címeres logót találunk, bal alsó sarkát MSI felirat díszíti. Az alsó, szilikon réteg piros színű, van rajta egy Sistorm felirat is, ebből persze használat közben semmit sem fogunk látni.

A Sistorm felszínét enyhén érdes poliészter réteg borítja, melyet rádolgoztak egy szilikon alsó rétegre, ennek köszönhetően az alátét stabilan, simán fekszik az asztalon, szélei nem pöndörödnek fel. Nagyon jól megtervezett konstrukció, az alsó réteg elég merevítést és stabilitást biztosít az alátétnek használat közben, ugyanakkor elég puha és rugalmas ahhoz, hogy használaton kívül összetekerhessük. 

A két különböző anyag úgy lett összeillesztve, hogy szinte egymásba olvadnak, ezért nem volt szükség körben szegélyre, lezárásra sem, nem fenyeget az a veszély, hogy az anyagok elválnának egymástól, vagy a szélek eldeformálódnának. Az egérpad mindössze 2 mm vastag, észrevétlenül rásimul az asztalra, emiatt rendkívül kényelmes volt használni, a széle nem nyomta a kezünket. Legfontosabb előnyei közé tartozik még, hogy vízálló, és nem gyűjti magába a port sem, mint a szövet alátétek, emiatt nagyon könnyű és egyszerű tisztítani. Ujjaink, tenyerünk nem hagyott rajta olajos lenyomatot.

A sebesség-kontroll skálán ennél az alátétnél a mérleg nyelve a sebesség felé billent, de az egeret nagyobb felbontásban használva is maradt azért még elég kontrollunk. Persze ez egérfüggő. Mindenesetre bátran tudjuk ajánlani a Sistormot, nekünk nagyon bejött.

MSI AGILITY GD70 - ÓRIÁS MÉRETŰ SZÖVET ALÁTÉT, AZ ELMARADHATATLAN SÁRKÁNNYAL

Ha a Sistorm volt az egyik legjobb, ez az egyik legszebb alátét, amivel pályafutásunk során találkoztunk. Selymes, feketén fénylő felülete van, bal oldalát nagy méretű, ezüst sárkány díszíti, bal felső sarkát pedig az MSI logó egy kisebb, pajzsos sárkányos verziója.

Alul gumírozott, felső része szövet. Oldalát sűrű, puha varrás díszíti. Sarkai lekerekítettek, formája téglalap, amit az alsó részén feldobtak egy kis kivágott sávval. Méretei hatalmasak: 90 x 40 centis, egész asztalt betöltő darabról van szó, aminek a súlya sem kicsi (több mint fél kilós, egész pontosan 650 grammos).

A selymes szövet felszín kellemesen csúszós, de elég kontrollt is ad az egérnek. Az átlagos szövet alátéthez képest mindenképp gyorsabb. Felülete puha, a kéznek kényelmes. Ez az egérpad sajnos nem vízálló, de ez az egyetlen hiányossága.

MSI VIGOR GK60 MECHANIKUS BILLENTYŰZET

Ez mechanikus a billentyűzetet kizárólag Cherry MX Red kapcsolókkal gyártják, melyek 50 millió leütésre lettek hitelesítve. Világítása egyszínű vörös, állítható fényerővel és effektekkel. Magyar változata sajnos nincs, tesztünkben az US verziót próbálhattuk ki.

A dizájn nem teljesen követi a mechanikusok körében elterjedt egyszerű, ipari trendet, pár extrával megbolondították. A jobb felső sarkot az MSI sárkányos logója díszíti. A sarkokat lenyesték, a középső részen alul alagútszerű bemélyedés található, melynek funkciója is van: ha akad az asztalunkon kóbor kábel, akkor azt ezen keresztül átvihetjük.

A keret felső része fémlap, maratott hatással, amit szerencsére nem vittek túlzásba, így összességében a billentyűzetnek nem lett olcsó, vásári külseje. Ez a fémlap viszont nem elég erős ahhoz, hogy a szerkezetet szilárdan megtartsa, a középső részen lévő kábelvezető alagút miatt a billentyűzetnek van egy kis kilengése, de szerencsére ez nem akkora, hogy használat közben zavaró lenne.

Alul öt csúszásgátló gumitalp gondoskodik a stabilitásról, ha a készülék 1050 grammos tömege nem lenne erre elég. Két kihajtható lába, melyekkel a dőlésszöget emelhetjük szintén gumírozott. Kéztámasz sajnos nem jár a billentyűzethez. Játék közben ez nem volt nagyon zavaró, de gépelés közben hiányzott.

A gombok a keretből kiemelkednek, ami megkönnyíti a billentyűzet tisztítását, és a véletlenül ráömlött italunk sem jut be könnyen a belsejébe, és ha igen, akkor is gyorsan felitatható. A 2 méteres kábel sajnos nem harisnyázott. A státuszjelző ledek vörösek, aminek kifejezetten örültünk, mert rengeteg billentyűzetnél nem figyelnek arra, hogy a színek összeillőek legyenek (a leggyakrabban kék ledeket szoktak használni erre a célra, függetlenül a világítás színétől). 

A font futurisztikus, jól olvasható, a szélek tiszták. A világítás a gombok felső részén erősebb, a Cherry MX kapcsolókon lévő ledek elhelyezkedése miatt, de ez a legtöbb helyen nem zavaró, egyedül a jobb oldali sárkányos Fn gombnál, ott a sárkány alsó fele árnyékban maradt. A felső sorban viszont jól megoldották, hogy minden jól látható legyen, a számok és a jelek nem egymás alá, hanem egymás mellé kerültek.

A billentyűzethez kapunk pár extrát is, egy műanyag gombkiszedőt, és 4 plusz gombot, melyeket  a WASD helyére rakhatunk be. Ezek a gombok külön a gamerek igényeihez lettek igazítva, profiljukat úgy alakították, hogy kényelmesen lehessen velük a játékokban közlekedni, és az ujjainkkal könnyen megtaláljuk őket. A négy extra gomb teteje egységesen ezüst színű, alsó részük áttetsző vörös, így ezeket is szépen kivilágíthatjuk.

A billentyűzetnek két módja van, az alap módban 6KRO, azaz 6 billentyű egyidejűleg történő lenyomását képes érzékelni, gamer módban NKRO, azaz minden leütést észlel egyszerre (ennyi ujja általában senkinek sincs, erre azért van szükség, hogy garantáltan minden lehetőséget és kombinációt lefedjen a klaviatúra).

A gyorstesztet a GK60 hibátlanul teljesítette (mindkét Shift lenyomása mellett begépeltük az abc összes betűjét), és játék közben sem volt gondunk vele. Az NKRO teszten is hibátlanul átment. A lineáris Cherry MX Red kapcsolók villámgyorsan reagáltak a leütésekre, ahogy ezt már megszokhattuk tőlük. Játékhoz ez a mechanikus kapcsolók közül ez az egyik legjobb választás, de gépeléshez a határozott visszajelzés hiánya miatt már nem annyira ideális, bár ez is szokás és ízlés kérdése, vannak, akik erre a célra is szeretik használni.

Az effektek beállítására az MSI központi szoftverében, a Command Centerben van lehetőségünk, illetve szoftver nélkül, gyorsbillentyűkkel is megtehetjük. Ha több MSI perifériánk van, melyeknek a világítását szeretnénk összehangolni, akkor az MSI Mystic Light programot kell használnunk. A világítás statikus is lehet, ezen felül hat különböző effekt közül választhatunk (ezeket a billentyűzet hivatalos MSI oldalán meg is lehet tekinteni). Az effektek szabályozására külön opciókat is találunk a szoftverben. A Customize rész alatt statikus egyedi beállításokat hozhatunk létre. A fényerőt 5 fokozatban állíthatjuk.

A gombok programozására, makrózásra nincs lehetőségünk. A billentyűzetnek nincsenek dedikált multimédia gombjai, az Fn-nel kombózva tudjuk használni ezeket a funkciókat. Akinek nincs szüksége makrókra, és túl sok extrára, csak egy megbízható, egyszerű mechanikus billentyűzetet szeretne főként játékra, annak jó választás lehet az a klaviatúra. Nekünk egyedül a  kéztámasz hiányzott ahhoz, hogy az élmény tökéletes legyen.