A dél-angliai esetszám utóbbi hetekben történt meredek megugrása miatt elvégzett genetikai vizsgálatok alapján a régióban egy új variáns kezdett terjedni, amely az új esetek közel feléért felelős, és a korábbi változatokhoz képest számos mutációt hordoz. Utóbbiak ráadásul potenciálisan jelentős változásokat okozhatnak a tüskefehérjében is, amely révén a vírus bejut a sejtekbe.
Ezek az eredmények vezettek oda, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök december 19-én bejelentette, Dél-Angliában egy új, a jelek szerint gyorsabban terjedő koronavírus-változattal küzdenek, ami újabb szigorításokat tesz szükségessé. Ezek értelmében vasárnaptól gyakorlatilag teljes zárlatot rendeltek el Londonban és Délkelet-Angliában, ahol jelenleg a különböző háztartások tagjai egyáltalán nem látogathatják egymást.
Johnson elmondása szerint a szakértők a VUI – 202012/01 nevű variáns kapcsán végzett eddigi számítások alapján úgy becsülik, hogy az akár 70 százalékkal is fertőzőképesebb lehet a korábbi változatoknál. Ez a bejelentés világszerte pánikot váltott ki, és egyre több európai ország tiltja az Egyesült Királyságba való beutazást, illetve egyre többen nem fogadnak onnan érkező gépeket. Vasárnap este a La Manche csatorna alatt futó Csalagutat is lezárták 48 órára.
A hétvége során a szakértők igyekeztek mérsékeli a pánikot, és hangsúlyozni, hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy az új vírusváltozat halálosabb lenne a korábbiaknál.
Illetve szerintük az sem valószínű, hogy a briteknél már zajló oltókampányt befolyásolja, mivel a változat vélhetően nem módosult annyit, hogy a jelenleg használt védőoltásokat „megkerülje”, és további mutációk esetén is viszonylag gyorsan hozzá tudják igazítani a vakcinákat.
Időközben a Johnson bejelentésének alapjául szolgáló szakértői értékelés is nyilvánosságra került, amely sokkal visszafogottabb a miniszterelnök szavainál. Ez ugyanis csak annyit állít, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján „mérsékelt megbízhatósággal” állítható, hogy az új variáns „jelentősen gyorsabban terjed a többi variánshoz képest.”
Fontos leszögezni, hogy egyelőre nagyon kevés információnk van az újfajta változatról, beleértve annak terjedési sebességét is.
Elképzelhető, hogy nem is terjed gyorsabban, csak a körülmények összjátéka miatt tűnik úgy, például több szuperterjesztő esemény is egyszerre következett be a régióban, és ez okozta az esetszám megugrását. A fertőzőképességgel és azzal kapcsolatban, hogy a vírusvariáns ellen hatásosak lesznek-e a vakcinák, már megkezdődtek a laborkísérletek. Utóbbiak keretében a COVID-19-en már átesettek, illetve a vakcinált páciensek vérplazmáját teszik ki a VUI – 202012/01 variánsnak.
A vírusok folyamatosan mutálódnak, amit a SARS-CoV-2 kapcsán is a kezdetektől tudni lehetett, azonban eddig nem találtak olyan változást a vírusgenomban, amely érdemileg változtatott volna járvány terjedésén vagy az esetek kimenetelén. Ennek oka a szakértők szerint abban rejlett, hogy a víruson egyelőre nincs jelentősebb nyomás, hogy változzon, mivel az emberiség túlnyomó részének nincs immunitása ellene.
Az új brit variáns felfedezésében kulcsszerepet játszott, hogy az Egyesült Királyságban nagyon nagy erőfeszítésekkel kutatják a járvány genomikáját. (A britek szolgáltatták a globális GISAID adatbázis 45 százalékát, amely jelenleg 275 ezer koronavírus-szekvenciát tartalmaz.) Vagyis könnyen elképzelhető, hogy másutt is vannak hasonló variánsok, csak azokat a kutatás hiánya miatt nem detektálják. A brit adatok szerint egyébként az új variánst először szeptember 20-án detektálták Kentben, majd egy nappal később Londonban.
Ami az új változat kapcsán két dolog miatt intenek óvatosságra a szakértők. Az egyik, hogy a megjelenése összecseng az esetszám gyors emelkedésével, ami különösen a legutóbbi hetekben vált fokozott problémává: Délkelet-Angliában az utóbbi hetekben négyszeresére nőtt az igazolt fertőzések száma, és ezek közel fele az új variánshoz köthető. A másik potenciális gond a változat genetikai kódjában rejtőzhet: a variáns az azt vizsgáló genomikai konzorcium szakértőinek első elemzése alapján jellegzetes genetikai jegyeket hordoz, és szokatlanul nagy számban vannak a szekvenciában változások. Különösen a tüskefehérjében, amely révén a vírus bejut az emberi sejtekbe.
A kérdéses mutációkat külön-külön már korábban is mind észlelték és leírták, de ebben a kombinációban együttesen eddig nem látták nyomát ezeknek.
Míg a vírusról eddig úgy tartották, hogy kifejezetten lassan változik, és egy vagy két új mutációt szed össze egy hónap alatt, az új variáns egy tucat fontos génben hordoz változásokat, állítják a szakértők.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy a variáns egy immunkompromittált betegben alakult ki, akinél elhúzódóvá vált a betegség, és többfajta kezelést, antitestes terápiákat és antivirális szereket kapott, amelyek nyomán kiválasztódott egy ezeknek ellenállni képes verzió. (De ez egyelőre mind csak feltételezés, semmiféle bizonyíték nincs rá, hogy a variáns valóban ellenállóbb lenne az említett, egyébként is mérsékelten hatásos terápiákkal szemben a többi változatnál.)
Ha az új variáns képes elkerülni az eddigi változatok elleni immunreakciót, az ugyanakkor megmagyarázhatná, miért terjed gyorsabban (amennyiben gyorsabban terjed), hiszen ebben az esetben a betegségen már átesetteket is újra meg tudja fertőzni. Az eddigi információk alapján az új változattal fertőzöttek körében 1000-ből 4 esetben lehet szó újrafertőződésről, azt azonban nem tudni, hogy ez mennyiben más érték a többi variáns hasonló adatához képest.
A SARS-CoV-2 adaptálódása az újrafertőzés érdekében nem lenne különösebb meglepetés, hiszen az ártalmatlanabb, közönséges náthát okozó koronavírusok rendkívül képlékenyek, ezért képesek újra és újra megfertőzni az embert.
Az új variánsok kialakulásának másik módját a fajok közti átadások jelentik, vagyis, hogy a vírus átugrik egy állatfajra, ott mutálódik, majd újra visszakerül az emberbe. A dániai nyércek kapcsán pontosan ennek veszélye döntött a kormány az állomány leölése mellett.
Hogy az új variáns mit tud, betegebbé tesz-e, halálosabb-e és valóban gyorsabban tejed-e a korábbiaknál, az a következő hetekben derülhet ki. Ha valóban 70 százalékkal gyorsabban terjed, az akkor is problematikus lehet, ha hasonló mértékben okoz súlyos betegséget, mint a korábbi domináns változatok, hiszen ebben az esetben a következő időszakban még gyorsabban érheti nagy terhelés az egészségügyi ellátást, amely már így is jelentősen le van terhelve a világ szinte minden táján. És ebben az esetben hamar a legjelentősebb variánssá válhat, hacsak nem sikerül megállítani terjedését.
