Az elefántok rendkívüli dolgokra képesek az ormányukkal: fatörzseket emelnek meg, de egészen apró és törékeny tárgyakat is képesek megfogni, anélkül, hogy eltörnék azokat. A nyers erő és az ügyesség ezen hatásos kombinációja az ormány izomzatának köszönhető, amely a legösszetettebbek egyike az állatvilágban. Egy kutatócsoport nemrégiben egy speciális CT-berendezéssel térképezte fel a szervet, és meg is számolták egy bébielefánt ormányának izomkötegeit. A Current Biology című folyóiratban a napokban közzétett elemzés szerint az elefántok ormánya csaknem 90 ezer meglepően apró izomrostkötegnek köszönheti ügyességét. Az új ismeretek nemcsak a hatalmas emlősökről árulnak el többet, de például robotikai fejlesztésekben is szerepet játszhatnak.

Az elefántok ormánya a polipok karjaihoz vagy sok állat nyelvéhez hasonlóan azon érdekfeszítő szervek közé tartozik, amelyek csontok, azaz belső váz nélkül is képesek mozogni. Ezek közül ráadásul az ormány rendelkezik a legbonyolultabb izomrendszerrel. Alapvetően nyolc izom fut végig az ormány mindkét oldalán, plusz van egy, amely az ormány hosszában, az orrlyukak között húzódik. A szerv igazi különlegessége azonban ezeknek az izmoknak a részleteiben rejlik.

Az izmok izomrostok csoportjaiból, úgynevezett izomnyalábokból épülnek fel, és a nyalábok elrendeződése adja a különböző funkciókat. Korábbi vizsgálatok során az ormányok boncolása alapján igen változatos számok születtek arról, hogy hány izomnyaláb található a szervben. A becslések 30 ezertől 150 ezerig terjedtek. A pontosabb adatok érdekében a berlini Humboldt Egyetem idegkutatója, Michael Brecht vezetésével egy kutatócsoport egy 6 napos elefántbébi ormányát vizsgálta meg komputertomográfiával (CT). Az állat eltörte a lábát, és nem tudott szopni, ezért az állatorvosoknak el kellett altatniuk.

Miután megkapták a fagyasztással konzervált ormányt, a kutatók hosszában kettéfűrészelték a szervet. Ezt követően kiolvasztották, megfestették a szöveteket, majd a kórházakban szokásos készülékeknél sokkal nagyobb felbontású CT-berendezéssel kezdték vizsgálni. Végül egy szoftverrel azonosították az egyes izomnyalábokat négy reprezentatív régióban. A munka ezen része volt a legnehezebb, körülbelül 3000 órát vett igénybe.

A kutatók becslése szerint a részletesen vizsgált régiókból kiindulva a teljes ormány több mint 89 ezer izomnyalábot tartalmaz. A szerv fogásra is alkalmas vége különösen sok nyalábot hordoz, a legapróbb méretű izomnyalábokból mintegy 8000 darab található itt. Az ormány legvégén található nyalábok mindössze olyan vastagok, mint egy emberi hajszál, és csak 2 milliméter hosszúak. A főemlősök keze, amely a természet talán legügyesebb végtagja, ennél sokkal kevesebb izomnyalábbal rendelkezik, és a legkisebbek is 60 milliméteresek, vagyis 30-szor hosszabbak, mint az elefánt ormányának hegyében lévő nyalábok. A csapat azt is megállapította, hogy az ormány hegyében kizárólag sugárirányban helyezkednek el a nyalábok, ami nagy szerepet játszhat lehet az ügyességben, hiszen ezek finoman tudják hangolni az ormány átmérőjét és fogását.

A felvételekről az is kiderült, hogy az ormány hosszanti részeiben sokkal nagyobb nyalábok vannak, amelyek kétféleképpen rendeződnek. Vannak hosszanti izmok, amelyek az egész ormány fel-le és oldalirányú mozgatásában segítenek, és vannak keresztirányú izmok, amelyek kívülről spirálisan tekerednek a szerven, és csavaró mozdulatokat segítik, így téve teljessé a szerv lenyűgöző mozgásprofilját.