Bevezető

A nettopok és egybegépek után most újabb terület választottunk: ezúttal Mini-ITX alaplapokból szedtünk össze egy kisebb csokrot és megvizsgáltuk, hogy milyen szolgáltatásokat nyújtanak, milyen képességekkel rendelkeznek, valamint azt is, hogy felépítésükben milyen buktatók vannak, már ha vannak.

A Mini-ITX alaplapformátumot eredetileg a VIA fejlesztette ki 2001-ben, de azóta nem csak ő, hanem egyéb gyártók is építenek ilyen formátummal rendelkező termékeket, jó példa erre a cikkban szereplő néhány versenyző is. A Mini-ITX alaplapok a szabvány szerint 17 cm x 17 cm-es méretekkel bírnak. Manapság számos Intel Atom vagy VIA NANO/C7 processzorral szerelt Mini-ITX alaplap van forgalomban, de természetesen azok is megtalálják a számukra megfelelő választást, akik az integrált megoldás helyett inkább saját maguk szeretnének processzort helyezni az adott termékbe. Most pont ilyen alaplapok szerepelnek a tesztben. Érdekesség, hogy az Nvidia ION platformja is hamarosan megjelenik, amely szintén Mini-ITX formátummal bír majd és egy- vagy kétmagos integrált Atom processzorral lesz felszerelve, ám ennek ellenére is alkalmas lesz multimédiás felhasználásra, például 1080p videók lejátszására is.

A tesztben szereplő Mini-ITX formátumú alaplapok specifikációit az alábbi táblázatban próbáltuk összesíteni.

Természetesen a pici alaplapok használatához pici házra is szükség van, hiszen ha teljes méretű ATX házba szereljük őket, akkor nincs túl sok értelme a Mini-ITX kivitelnek. Egy Mini-ITX alaplapokat fogadó házat is kipróbáltunk, azaz megnéztük, hogy melyik rendszer számára milyen buktatókat rejt a termék, erre természetesen a versenyzők bemutatása után részletesen is kitérünk.

Intel DQ45-EK

Elsőként az Intel lapkakészletével és integrált videó vezérlőjével ellátott Mini-ITX lapot vesszük szemügyre. Az újdonság doboz nélkül, mindössze egy zacskóban érkezett hozzánk, de ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen OEM kiszerelésről van szó. A csomagban minden szükséges kellék jelen volt, amelyek a zökkenőmentes használathoz feltétlenül szükségesek.

Az alaplaphoz a gyártó mellékeli a beszereléshez szükséges kis takarólemezt, amely az alaplap hátlapi csatlakozóihoz szükséges. Ezen kívül egy pici leírást is találtunk a zacsiban, ami konkrétan nem a termékhez tartozott, hanem egy Atom processzorokat reklámozó kis papír volt. A Q45-ös lapkakészletre épülő alaplap természetesen dobozos formátumban is kapható. A Q45-ös lapkakészlet egyébként anniyban különbözik a G45-től, hogy ez a megoldás az Intel vPro technológiájával bír, amely kifejezetten az üzleti felhasználók számára kínál kényelmi és biztonsági funkciókat, mint például a TPM (Trusted Platform Module) támogatást és az Intel Active Management 5.0-s támogatást.

Visszatérve a tartozékokhoz, az alaplap mellé kaptunk egy telepítő lemezt, amelyen az összes szükséges driver és alkalmazás jelen volt, sőt, ez a telepítő lemez automatikus driver installálást is felkínált, ennek köszönhetően a telepítés magától ment végbe, ami kényelmes megoldásnak mondható. Az alaplaphoz egy RAID/AHCI drivereket tartalmazó floppy lemezt is kaptunk, ezt kell például Windows XP telepítésekor F6-tal külön betölteni, ha szükségünk van a technológiá(k)ra (csak USB-s meghajtó jöhet szóba, mert nincs rá alaplapi csatlakozó). A tartozékok között a felsoroltakon kívül már csak egy SATA adatkábelt foglal helyet, de SATA->Molex tápcsatlakozó átalakítót sajnos nem tartalmaz a csomag, pedig sok esetben jól jönne.

Maga a lap egyébként 17,15 x 17,15 cm-es méretekkel rendelkezik és a 45 nm-es 65W-os TDP-vel rendelkező Intel LGA-775-ös processzorok fogadására képes. A terméken két darab DDR2-667/800 MHz-es memória foglalat található, amelyekben összesen 4 GB-nyi memóriát helyezhetünk el. Esetünkben a rendszer a Geil Ultra modulokat nem volt hajlandó, csak 667 MHz-en hajtani, 800 MHz-re állítva az órajelet, egyből három csipogás hallatszott indulásnál, ami memória hibára utal. A terméken 4 db SATA 3 Gbps-os port foglal helyet, ezek RAID 0, 1, 5 és 10 támogatással egyaránt bírnak, sőt, a hátsó kivezetések között még egy eSATA portot is találunk. Érdekesség, hogy az alaplapon nincs IDE csatlakozó. USB portok tekintetében összesen 10 db áll rendelkezésre, míg FireWire portból egyetlen egy sincs. Bővítőhelyek tekintetében mindössze egyetlen egy darab PCI Express x1-es port van jelen, persze más nem is nagyon férne rá a pici alaplapra. A hálózati kapcsolatról egy 10/100/1000-es vezérlő gondoskodik. A terméken integrált HD audió vezérlő található, ami egy ADI AD1882-es modell.

A hátsó kivezetések között érdekes módon nem találunk VGA portot, ám ezt a problémát egy külön DVI-VGA átalakítóval orvosolhatjuk. A terméken van egy DVI-D és egy DVI-I port, összesen 6 darab USB 2.0-s csatlakozó, egy eSATA port, egy Gigabites Ethernet csatlakozó, valamint az audió vezérlő három darab Jack portja is jelen van. A bal oldalról, a DVI portok mellől hiányzik a két darab PS/2-es port is, így ha régebbi egérrel vagy billentyűzettel rendelkezünk, az alaplap vásárlásakor egy USB-s egeret és billentyűzetet is vásárolnunk kell, ami plusz költségként jelentkezik.

Az alaplap felépítésében különösebb hibát nem találtunk, viszont az IDE port, a PS/2-es portok és a VGA portok hiányát azért felróhatjuk. A felépítés összességében jó, a HD AUDIO csatlakozó azonban kissé messze került a lap jobboldali szélétől, így a ModeCom Feel 202-es házban található audio csatlakozók közül a HD feliratú nem, csak az AC97-es ért el a tüskesorig. A ház USB kivezetéseihez szükséges kábel sem ért el a tüskesorig, mivel az út a hűtőn és a memória modulokon keresztül vezet, így a kábel rövidnek bizonyul, ami azért már nagyobb baj. A bekapcsoló gombhoz  tartozó kábelköteg, ha passzosan is, de elért a kivezetésekig. Az elfordított SATA csatlakozók jó pontnak számítanak, ugyanis szereléskor nem kell egy kábel miatt a másikat is kiszedni, hogy hozzáférjünk a kioldó "pöcökhöz", ugyanis ez a pöcök minden esetben kívül helyezkedik el. Ez jó pont, de sok gyártó nem figyel ilyen apróságokra. A +12V-os tápkábel és az ATX tápkábel jó helyre került, szerelésük kényelmes. Ami még negatívum lehet az az, hogy a pici alumínium borda rendkívüli módon felforrósodik működés közben, így mindenképpen gondoskodni kell a Mini-ITX ház megfelelő szellőzéséről, már amennyire a lehetőségek engedik.

Zotac nForce 610i-ITX

A második termék szintén Intel processzorok fogadására lett felkészítve, de Intel lapkakészlet és Intel videó vezérlő helyett már az Nvidia nForce 610i lapkakészletét és a gyártó GeForce 7050-es integrált videó vezérlőjét tartalmazza. A termék tetszetős, színes dobozban érkezett, amelyen szokás szerint minden szükséges információ megtalálható volt az alaplap legfőbb tulajdonságaival kapcsolatban.

A doboz kinyitása után egyből a tartozékokkal találtunk szemben magunkat. A kellékek elrendezése jó, mennyiségük pedig elégségesnek mondható, gyakorlatilag mindent megkapunk, amire feltétlenül szükség lehet. A gyártó a csomagban elhelyezett egy gyors üzembehelyezési útmutatót, valamint egy felhasználói kézikönyvet is. A kellékek sorából ezúttal sem maradt ki a telepítő lemez, amelyen a szükséges meghajtóprogramok foglalnak helyet Windows XP-hez és Windows Vista-hoz. Érdekesség, hogy a Windows 7 RC változatával tökéletesen együttműködtek a Windows Vista-hoz kiadott meghajtóprogramok. A telepítő lemez egyébként manuális, ugyanis a csak egy menüt jelenít meg, amelyből nekünk kell telepíteni a drivereket, no de annyi baj legyen.

A telepítő lemez papírtokjában egy Zotac matrica is van, amelyet ízlés szerint akár a Mini-ITX házra is ragaszthatunk, ha nagyon muszáj. Kábelek tekintetében egy SATA és egy IDE adatkábel foglal helyet, de a szokásos takarólemezt is megkapjuk, amely a hátsó kivezetésekhez szükséges, amikor a terméket a kiszemelt házba kívánjuk beszerelni. Hiányosságot ezúttal is felfedeztünk: ehhez az alaplaphoz sem kaptunk SATA->MOLEX tápkábel átalakítót, ami azért sok esetben jól jöhetne. Ezzel gyakorlatilag a kellékek sorának végére is értünk, semmi egyéb nem jár az alaplaphoz, igaz, nem is nagyon kellhet más.

A Zotac nForce 610i-ITX alaplapja Intel LGA-775-ös tokozású processzorok fogadására képes egészen 1333 MHz-es FSB-ig. A termék DDR2-667 MHz-es memóriatámogatást kínál, ami első ránézésre aggasztóan alacsonynak tűnhet, de összességében a HTPC funkciók ellátására elegendő. A 667 MHz-es modulokból összesen 4 GB-nyit helyezhetünk el a két memória slotban. A termék egy IDE portot és két darab SATA 3 Gbps-os csatlakozót egyaránt kínál, utóbbiak RAID 0,1 támogatással is bírnak. Bővítőhelyek tekintetében ebben az esetben is csak egyetlen darab PCI Express x1-es slot áll rendelkezésre. A termék 500 MHz-en ketyegő GeForce 7050-es DirectX 9-es videó vezérlőt tartalmaz, amely támogatja a VC-1-es , MPEG2-es és a H.264-es videók lejátszásának hardveres gyorsítását. A hálózati kapcsolatokról pedig egy 10/100-as csatlakozó gondoskodik.

A hátsó kivezetések között két darab PS/2-es portot, egy VGA portot, négy darab USB 2.0-s csatlakozót és egy Ethernet portot találunk. Az audió vezérlő összesen 3 darab Jack csatlakozóval bír. Érdekesség, hogy se DVI, se HDMI port nincs jelen a lapon, de még csak egy optikai vagy koaxiális hangkimenetet sem helyeztek el rajta, ami azért egy HTPC konfigurációhoz nem jönne rosszul. A video kimenetek hiánya gyakorlatilag a támogatás hiányával magyarázható, azaz a 7050-es GeForce nem rendelkezik sem DVI, sem HDMI támogatással és így Multi Display támogatással sem.

A termék felépítésének vizsgálatakor a HD Audió tüskesor rossz elhelyezése tűnt fel, gyakorlatilag a ModeCom Feel 202-es ház Audió csatlakozójából csak az AC97-es feliratú csatlakozó ér el a kimenetig. A SATA portok elhelyezése szintén nem a legjobb, legalábbis abból a szempontból, hogy ha két kábelt használunk, akkor az egyiknek a kioldó "pöckét" eltakarja a másik csatlakozó, vagyis előbb azt kell kivennünk, hogy a másik kábelhez hozzáférjünk. Ettől eltekintve más problémát nem tapasztalunk, talán a +12V-os csatlakozónak lehetett volna más helyet találni, ugyanis a rögzítője a PS/2-es port felé esik, így nehéz kioldani, mert pici a hely. Hogy valami jót is mondjunk: az alaplap hűtése például jól vizsgázott, messze nem volt olyan forró a hűtőborda, mint az Intel megoldásán, ami egy nagyon jó pont.

Zotac GeForce 9300-ITX WiFi

A harmadik versenyzőnk szintén a Zotac kínálatából érkezett. Ez az alaplap ugyanolyan tetszetős dobozzal rendelkezett, mint az nForce 610i-ITX modell, ám a GeForce 9300-ITX WiFi modell doboza sokkal kisebb volt, gyakorlatilag alig lehetett elhinni, hogy ebben a parányi csomagban egy alaplap lapul. Pedig de.

A doboz belsejében a leírások és a kábelek fogadtak minket. A gyártó az alaplaphoz mellékelt egy gyors üzembehelyezési útmutatót, valamint egy felhasználói kézikönyvet is, de természetesen a drivereket tartalmazó telepítő lemez sem hiányzott a sorból. Ennek az alaplapnak a Windows Vista-s driverei is elindultak Windows 7 RC alatt, sőt, tökéletesen funkcionáltak is, de végül is a jól bevált, kiforrott XP-vel teszteltük a rendszert.

A csomagban találtunk még egy telepítő lemezt, amely a WiFi támogatás igénybevételéhez szükséges drivert és alkalmazást tartalmazta, természetesen egy kis kutatás után a termékhez mellékelt parányi WiFi adaptert is megtaláltuk, amely egy USB 2.0 tüskesorba csatlakozik az alaplapon. A kis kiegészítőhöz a gyártó mellékelt egy antennát is, amely a szokásos módon forgatható és dönthető is, hogy könnyedén megtalálhassuk a legoptimálisabb beállítást a maximális jelerősség érdekében. Az igényességet az is jelzi, hogy a kártya antenna csatlakozóját egy pici gumi kupakkal fedték, hogy tökéletes épségben maradjon.

A 802.11 b/g szabványú adapter rendkívül kicsi, beszerelése viszont nagyon egyszerű, beüzemelése szintén, ez pedig hatalmas pluszpontot jelent az alaplapnak és a gyártónak egyaránt. A kellékek között kettő darab SATA adatkábel is lapult és végre SATA->MOLEX tápkábel átalakítót is kaptunk, azaz teljes volt a kép, itt már minden rendelkezésre állt a zökkenőmentes kezdéshez. A kellékek sorából természetesen most sem hiányzott az alaplap hátsó kivezetéseihez tartozó takarólemez. A terméken egy GeForce 9300-as sorozatú integrált videó vezérlő van jelen, amely DirectX 10-es támogatással rendelkezik és képes a VC-1-es, H.264-es és MPEG2-es videók lejátszásának hardveres gyorsítására is. A termékben 16 darab shader van jelen, amelyek 1200 MHz-en üzemelnek, a GPU magórajele 450 MHz-es. Érdekesség, hogy ez az egység a GeForce 9400-tól csak annyiban különbözik, hogy a shaderei és a GPU-ja alacsonyabb órajelen ketyeg: a GeForce 9400 esetében 580 MHz-es GPU- és 1400 MHz-es shader órajel van jelen.

A Zotac második alaplapja is Intel LGA-775-ös foglalattal van felszerelve, azaz a Core 2-es, a Pentium és a Celeron termékcsaládok tagjait képes fogadni. A termék két darab DDR2-667/800 MHz-es memóriatámogatást kínáló foglalattal van felszerelve, amelyekbe már nem 4, hanem összesen 8 GB-nyi memóriát helyezhetünk el. Az alaplapon két darab SATA 3 Gbps-os port és egy PCI Express 2.0 x16-os slot is jelen van. Ez utóbbi rendkívül jó hír, ugyanis segítségével egy erősebb videokártyával bármikor kiválthatjuk a GeForce 9300-as integrált videó vezérlőt. Amennyiben laposabb Mini-ITX házat szemeltünk ki, akkor gyakorlatilag ezt a bővítőkártyás lehetőséget el is felejthetjük, ugyanis például a ModeCom Feel 202-es ház nem ad lehetőséget külön videokártya beszerelésére, így döntés előtt érdemes jól szétnézni a Mini-ITX házak között. Erről az alaplapról is lespórolták az IDE portot, amelynek igazság szerint már nem is nagyon maradt volna hely.

Az alaplap hátsó kivezetései között már találunk csatlakozókat bőven, ráadásul csupa olyan port van jelen, amelyek a HTPC építők számára szinte nélkülözhetetlennek mondhatóak. A gyártó ugyan csak egyetlen PS/2-es portot helyezett el az alaplapon, amely a billentyűzetet fogadja, de az egér portja helyett két darab USB 2.0-s csatlakozóval próbálja kárpótolni a felhasználókat. Jobbra haladva találunk egy HDMI portot, mellette egy koaxiális és egy optikai hangkimenetet, valamint egy D-Sub és egy DVI portot. A sorban további négy USB 2.0-s port, egy eSATA csatlakozó, valamint egy Gigabites Ethernet port is jelen van. Az audió vezérlő további három darab Jack csatlakozóval is rendelkezik. Érdekesség, hogy a GeForce 9300-as integrált videó vezérlő fel van vértezve multi-monitor támogatással, azaz egyidejűleg akár két videó kimenetre is köthetünk megjelenítőket, a rendszer gond nélkül kezelni fogja azokat. Ez szintén jó hír, ugyanis két megjelenítő használatára (LCD monitor + LCD vagy Plazma tv) néha-néha szükség lehet.

Az alaplap felépítését ismét megvizsgáltuk, azaz a terméket beszereltük a ModeCom Feel 202-es Mini-ITX kuckóba, és megnéztük, hogy mi a helyzet a kábelekkel. Ennél az alaplapnál a ház kábelei nagyrészt gond nélkül elértek a számukra szükséges helyre, csak az a fránya HD Audió csatlakozó volt ismételten rövid. Az alaplap felépítése ettől eltekintve jó, egyedül a +12V-os csatlakozó szerelésénél van egy picit közel a PS/2-es és USB portokat tartalmazó csatlakozó tömb, de ez sem túl vészes, mindössze kényelmetlen a szerelés. A SATA portok elhelyezése kiváló. Az alaplap hűtésével semmilyen probléma nem volt, nem forrósodott a rendszer, egyszóval a borda méretezése teljesen jó. A konkrét hőmérsékleti értékekre a teszt alkalmával fogunk kitérni.

J&W MINIX 780G-SP128MB

Tesztünk negyedik szereplője egy viszonylag ismeretlen gyártótól, a J&W-től származik. A gyártó alaplapkínálatában számos termék található, ezeket a www.jwele.com weboldalon tekinthetjük meg. A név ugyan nem túl ismert a felhasználók számára, ám attól még lehetnek jók a gyártó termékei, hogy  kevesen ismerik őket.

A J&W AMD 780G + SB700-as lapkakészlettel felszerelt újdonsága egy szép nagy fekete dobozban érkezik, amelynek a hátulján az alaplap tulajdonságait illetően minden szükséges információt megtalálunk. Ez a borítás tulajdonképpen csak egy, a két oldalán nyitott karton doboz, amelyet eltávolítva egy újabb, tetszetős fekete csomaghoz jutunk. Már az is feltűnő, hogy a doboz két részre van osztva, ám az igazi meglepetés csak a doboz kinyitásakor fogad minket.

Az alsó szinten találjuk az alaplapot egy műanyag, átlátszó csomagolásban, míg a felső szinten egy zsebekre osztott kartondoboz található. A kétszintű zsebek a felhasználói kézikönyvet, a telepítő lemezt, valamint a szükséges kábeleket és az alaplap hátsó kivezetéseihez passzoló takarólemezt rejtik magukban. A telepítőlemez sem szokványos papír borítékban van, hanem egy kinyitható, kemény papírtokban, ami mellesleg még igényes is. A gyártó a két SATA adatkábel mellé a sokszor hiányolt SATA->MOLEX tábkábel átalakítót is mellékeli, sőt, egy IDE kábelt, valamint egy pici ventilátort is találunk, amelyhez még négy csavar is jár. Ez a ventilátor az északi híd hűtésének kiegészítéséért felel és a hűtőbordán a vállalat fel is hívja rá a figyelmet, hogy Mini-ITX ház esetén bizony nem árt alkalmazni a kis ventilátort a megfelelő hűtés érdekében.

Ezek után mit is mondhatnánk? A bemutatkozás összességében csillagos ötös, csak a továbbiakban is ilyen legyen a termék, már ami a szolgáltatásokat és a felépítést illeti. A csomagolás kibontása és az alaplap kivétele után újabb meglepetést találtunk: a termék műanyag csomagolása alatt egy szivacs lap helyezkedik el, amit ha eltávolítunk, a doboz belső felén egy hasznos kis ábrát találunk.

A fenti képen látható kis rajz az alaplap felépítését ábrázolja, és a felhasználók számára segít eligazodni abban, hogy a lapon található különböző portok pontosan mik is. Ez a kis figyelmesség sok-sok esetben jól jöhet, a kivitelezés és az, hogy a vállalatnál erre is gondoltak, dicséretes. Most, hogy ennyit "ájuldoztunk" a csomagolás igényességétől, nézzük is meg, hogy milyen maga az alaplap.

A termék AMD 780G északi híddal és SB700-as déli híddal van felszerelve, az integrált videó vezérlő szerepét egy AMD Radeon HD 3200-as megoldás tölti be, amelyet nagyon nem kell már bemutatnunk a nagyérdeműnek. Ha mégis, akkor itt egy korábbi cikk róla. Az integrált videó vezérlő 500 MHz-es órajelen üzemel és 40 darab shaderrel bír. A termék képes a H.264-es, VC-1-es és MPEG2-es videó fájlok lejátszásának hardveres gyorsítására is. Az alaplap egyébként 95W-os TDP-ig fogadja a Socket AM2-es és AM2+-os processzorokat, viszont a 125W-os Phenomokat NEM támogatja, erre a gyártó külön fel is hívja a figyelmet. Másrészt egy Mini-ITX alaplapba ki akarna 125W-os Phenomot tenni, amit amúgy egy Mini-ITX tápegység meg sem hajtana? (Költői kérdés). A termék furcsasága, hogy So-DIMM memória slotokat tartalmaz, ami a Mini-ITX kivitelű alaplapoknál nem ritka, a tesztben mégis ez az egyetlen ilyen megoldás. A foglalatokban összesen 4 GB-nyi DDR2-667/800/1066 MHz-es memóriát helyezhetünk el, utóbbi sebességet azonban csak és kizárólag Phenom processzorok alkalmazásával érhetjük el csak úgy, mint a HT 3.0-s támogatást. Az alaplap elég zsúfolt felépítéssel bír, találunk rajta egy IDE portot, négy SATA portot, valamint egy PCI Express x16-os slotot is, ami az integrált videó vezérlő kiváltásakor jön jól, de ezúttal is érdemes körülnézni, hogy a Mini-ITX házak közül melyik támogatja külön videokártya beszerelését. A slot egyébként "csak" x4-es sávszélességgel üzemel, ezt mindenképpen fontos kiemelni.

A hátsó kivezetések vizsgálatakor szintén igen gazdag felszereltséget láthatunk, ami megint csak jó hír a HTPC építők számára. A csatlakozók között balról-jobbra haladva a következők vannak jelen: egy PS/2-es billentyűzet csatlakozó, valamint az egér portja helyén két darab USB 2.0-s csatlakozó, tőlük jobbra egy HDMI kimenet, valamint egy koaxiális- és egy optikai hangkimenet foglal helyet. A terméken egy DVI és egy VGA port is jelen van, plusz további négy darab USB 2.0-s port, egy eSATA csatlakozó és egy Gigabites Ethernet port is megtalálható a kínálatban. A jobb szélen hat darab Jack audió kimenet látható.

Mint a többi alaplap esetében, úgy ennél a terméknél is kitértünk a felépítésből származó problémákra. Első körben a So-DIMM csatlakoók elhelyezését kifogásolnánk: ugyan nekünk gyári AMD hűtő állt csak rendelkezésre a teszt alkalmával, de ehhez rendkívül közel helyezkedett el az egyik slot, ami megnehezítette a memória modul beszerelését. A +12v-os csatlakozó jó helyre került, ám az ATX tápcsatlakozónál már vannak gondok, ugyanis mögötte kapott helyet az IDE port, valamint a négy darab SATA port is, ami igen nehézzé teszi a szerelést, főleg egy pici Mini-ITX házban, ahova az alaplapot szánták. A SATA portok egy irányba néznek, azaz ha két csatlakozó kerül egymás mögé, akkor az egyik eltakarja a másikat, így a kábelek kioldásához mindkét kábelt el kell távolítani. A megoldás pedig egyszerű lett volna: csak 180 fokkal el kellett volna fordítani az egyik sort, hogy mindkét oldalon kívülre essenek a kioldó "pöckök". A HD Audió csatlakozó ezúttal is rossz helyre került, ugyanis a ModeCom Feel 202-es ház kábele nem ért el odáig, csak az AC97-es port csatlakoztatására volt lehetőség. Az USB csatlakozók, valamint a bekapcsoló gomb kábelét is tartalmazó "köteg" gond nélkül elért a megfelelő tüskesorig. A felépítésben tapasztalt pici hibák bosszantóak, de cserébe az alaplap hűtése legalább jó. A feszültségszabályzókon található hűtőbordák azért eléggé melegedtek, így pici ház esetén feltétlenül gondoskodni kell a megfelelő légáramlástól, ellenkező esetben gondok lesznek, főleg nyáron.

ModeCoM Feel E202: Mini-ITX házikó

A tesztbe tulajdonképpen csak egy lehetséges Mini-ITX ház alternatívaként került be a ModeCom Feel 202-es modellje. Az egység egy 95W-os tápegységgel érkezik, valamint minden kábelt, csavart és kiegészítőt megkapunk hozzá, amely szükséges az alaplap és a különböző alkatrészek beépítéséhez. A termék dizájnos kivitellel érkezik és megfelelő választás lehet, ha egy pici Mini-ITX alaplapra épülő rendszert kívánunk építeni.

A ház hátránya, hogy nem lehet benne külön videokártyát elhelyezni, így azoknál az integrált videóvezérlővel felszerelt alaplapoknál, amelyek rendelkeznek külön PCI Express x16-os csatlakozóval is, nem tudjuk igénybe venni a dedikált videokártya által kínált előnyt, mert nincs rá hely. Ami szintén fontos, hogy az alaplap esetében energiatakarékos, alacsony TDP-vel rendelkező processzort használhatunk, mivel a tápegység az ennél nagyobb fogyasztás mellett üzemelő rendszerek számára nem tud elegendő áramot biztosítani.

Maga a ház igényes felépítéssel bír és többé-kevésbé praktikusnak is mondható. A termékben 3,5 hüvelykes asztali merevlemez kaphat helye, amely a jobb oldali képen látható kis keretbe szerelhető bele. A keret felső részénél, az előlap és a keret széle között is van egy csavarnak hely, amit gyakorlatilag lehetetlen becsavarni a pici hely miatt, kis ügyeskedéssel megoldható, de a rögzítő fülek, illetve a másik, a képen látható csavar együttes erejével tökéletesen rögzíthető a keret, így nem is érdemes a fenti csavarral bajlódni. A merevlemez tetején egy Slim optikai meghajtó kaphat helyet, amely számára minden szükséges rögzítési pontot kialakított a gyártó. A jobb oldalon a bekapcsoló gomb, a HDD led és a bekapcsolt állapotot jelző led kábelei, valamint az USB 2.0-s kivezetések és a HD audió csatlakozó kábelei láthatóak. A HD audió kábelen egy HD és egy AC97-es feliratú csatlakozó van, ezek közül többnyire csak az AC97-es csatlakozó ér el az alaplapok HD audió tüskesoraihoz, mint azt már említettük az egyes alaplapok jellemzésénél. Erről sajnos az alaplapok tervezői nem tehetnek, a házat készítő mérnökök azonban már annál inkább.

Érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a ház nagyon alacsony kivitellel bír, így sem a kisméretű gyári Inteles, sem az AMD-s hűtők nem férnek el benne, vagyis elférnek, de a ház tetejét nem lehet felcsavarozni. Ennek elkerüléséhez érdemes beszerezni külön a Mini-ITX rendszerek számára kifejlesztett hűtőket, valamint egy alacsony fogyasztású Intel vagy AMD processzort, attól függően, hogy pontosan milyen platformban gondolkodunk. A ház oldalán, pont a processzor mellett találunk egy ventilátor helyet, ahova könnyedén beszerelhető egy légkeverő, így megoldhatjuk a ház megfelelő szellőzését is. Ez minden esetben ajánlott is!

A ház előlapja szintén tetszetős: a felső lap az optikai meghajtót, az alsó, nyitható rész pedig a két USB 2.0-s portot és az audio csatlakozókat rejti. A két ajtó között egy ezüst színű csak foglal helyet, amely alatt egy szintén ezüst bekapcsoló gomb található. Reset gombot ne keressünk, azt nem építettek a házba.

A tesztben szereplő alaplapok közül a J&W AMD 780G-s megoldásával és egy alacsonyfogyasztású AMD processzorral érdemes használni a terméket. A többi Intel lap és mondjuk egy 65W-os processzor felhasználásakor a rendszer nem fog elindulni, legalábbis nálunk konkrét példa igazolta, hogy a 2 GB Rammal, 1 db 3,5 hüvelykes merevlemezzel és a 65W-os E6850-es processzorral nem ment a kis táp. Persze nem is ilyen rendszerekre van kitalálva, de ha már adott volt a "konfig", hát ezt is megnéztük. (Az 5600+ és 780G kombóval szintén nem indult).

Tesztek és tapasztalatok

A Mini-ITX alaplapok esetében a szokásos teszteket végeztük el, így a teljesítmény, a fogyasztás, a hőfokok és a merevlemez kezelés mellett a HD lejátszás közbeni processzorterhelésről is tartogatunk információkat. Nézzünk is mindent szépen sorban, elsőként szokásunkhoz híven a HDTune és a HDTach alkalmazások segítségével vizsgáltuk meg, hogy melyik rendszer hogyan kezeli a tesztkonfigurációban található SATA II-es, 160 GB-os asztali Western Digital merevlemezt.

[bold]Merevlemez-kezelés

[/bold]

A HDTune tesztek a fenti képeken láthatóak. A két Zotac alaplap a maguk Nvidia lapkakészleteivel hajszál pontosan ugyanazokat az eredményeket teljesítették, míg az Intel DQ45-ös alaplapja előbbiektől egy kissé lemaradt. Sajnos a J&W terméke mutatta fel a legrosszabb merevlemez-kezelési eredményeket.

A HDTach tesztek alkalmával Burst Speed tekintetében ugyan az Intel alaplapja nyert, ám processzorterhelés és átlagos elérési idő alapján a Zotac alaplapjai összességében jobb helyezést érdemelnek. A J&W alaplap ezúttal is sereghajtó lett, mind időzítésben, mint pedig processzorterhelésben hasonló eredményt könyvelhetett el, mint az Intel alaplapja, ám a Burst Speed érték mindhárom versenyző eredményénél rosszabb volt a J&W esetében.

[bold]Szintetikus- és egyéb tesztek

[/bold]

A teszteredmények előtt némi előszóra van szükség az eredmények megértéséhez. Az alaplapoknál különböző okok miatt eltérő volt a memóriakonfiguráció beálíltása. A Zotac nForce 610i esetében a Geil memóriákat nem sikerült kétcsatornás módban használni, minden esetben csak egycsatornás módban futottak a ramok a limit miatt 667 MHz-en, 5-5-5-18-as időzítés mellett. A Zotac GeForce 9300-ITX WiFi esetében már tökéletesen ment a kétcsatornás mód, az órajel 800 MHz-es, az időzítések pedig 5-5-5-18-as értékeket képviseltek. Az Intel alaplapjánál a DDR2-800 MHz-es támogatás ugyan él, de a Geil ramokkal csak 667 MHz-en volt hajlandó elindulni a rendszer, 800 MHz-en csak a memóriahibára utaló három csipogás volt hallható. Viszont 667 MHz-en legalább a kétcsatornás mód üzemelt. Az időzítés itt is 5-5-5-18-as értékeket képviselt. Az AMD 780G lapkakészlettel szerelt lapnál DDR2-667 MHz-es notebook memóriákat használtunk, amelyek 5-5-5-18-as időzítéssel működtek kétcsatornás módban. Az órajelet kézzel állítottuk be, ám az Everest szerint a modulok csak 622 MHz-en ketyegtek. Ennek fényében az alábbi eredmények születtek:

A zölddel jelölt cellák minden tesztnél a legjobb eredményt jelentik. A szintetikus tesztekben az Intel alaplapja domborított, ám a játéktesztek alkalmával már egyértelműen megmutatkozotta GeForce 9300-as alaplap előnye.

HD lejátszás

A különböző HD videók lejátszása alatti processzorterhelést mértük, majd a minimális is maximális értékek alapján átlagot vontunk, így az alábbi kis táblázat született.

A WMV 720p és 1080p fájlok lejátszását a Windows Media Player 11-es változatával teszteltük, míg az MKV fájlokhoz a KMPlayert hívtuk segítségül. Az AMD 780G-s rendszer érdekes módon gyengébben teljesített a vártnál (ez valószínűleg a KMPlayer nem megfelelő szoftveres támogatásának köszönhető), viszont a teszt győztese összességében a GeForce 9300-ITX WiFi alaplap lett.

Fogyasztás

A versenyzők esetében a fogyasztást is megvizsgáltuk. A méréseket bekapcsolt energiatakarékossági funkciók mellett végeztük el, a terheléses tesztekhez pedig a Cinebench R10-es változatát, valamint a F.E.A.R-t hívtuk segítségül. Az alaplapok eredményeit az alábbi kis diagramból lehet kiolvasni.

A legnagyobb fogyasztást az 5600+-os processzorral szerelt AMD konfiguráció produkálta, amin egy pillanatig sem lepődhetünk meg. A Zotac alaplapjai közül a GeForce 9300-as fogyasztotta a legkevesebbet, ezzel ő lett a teszt győztese, legalábbis az üresjárati fogyasztás tekintetében. Cinebench alatt az Intel és a két Zotac lap minimális különbségek mellett üzemelt, de a F.E.A.R. teszt alkalmával is hasonló eredményeket produkáltak az egyes alaplapok.

[bold]Hőmérséklet

[/bold]

A különböző alaplapokon található hűtőbordák hőmérsékletét műszeres méréssel próbáltuk meghatározni. Az értékek mindig az északi híd felett elhelyezkedő borda közepének külső hőmérsékletét ábrázolja.

Az eredmények alaján a leghűvösebb alaplap hajszál híjján ugyan, de a Zotac GeForce 9300-ITX WiFi lett, a legjobban pedig az Intel alaplapja melegedett, sőt, terhelés hatására inkább keményen forrósodott.

Vélemény

[bold]Zotac GeForce 9300-ITX WiFi

[/bold]

Az alaplapok teljesítménye alapján egyértelmű kép alakult ki. A termékek közül a legjobb választás, ha egy mindenes HTPC konfigurációt szeretnénk összeállítani, amely akár még régebbi játékok futtatására is alkalmas, akkor a Zotac GeForce 9300-ITX WiFi a legjobb választás. Az alaplap esetében zökkenőmentes volt a teszt, nem voltak memória problémák, a rendszer tökéletesen együttműködött a jól bevált Geil DDR2-800 MHz-es memóriáinkkal, ami a másik két alaplapról nem mondható el. A memtest szerint a ramok jók, mindössze az alaplapok voltak "kényesek".

Visszatérve a GeForce 9300-ra, a videó teljesítmény és a HD videók lejátszása esetén egyértelműen ez a lap került ki győztesen a mezőnyből. Az ár/teljesítmény arány tekintetében szintetikus alkalmazások esetében az Intel alaplapja ugyan az esetek többségében jobbnak mondható,de a Zotac terméke felszereltségével (DVI, VGA, HDMI portok, Optikai és Koaxiális hangkimenet, WiFi adapter) kárpótolja a felhasználót. Igazság szerint az Intel lapjával talán nem is kéne összehasonlítani ezt a terméket, az ugyanis egy üzleti platformnak minősül, amely inkább kis méretű konfigurációra vadászó kis- és közepes vállalakozások számára lehet nyerő választás. A Zotac GeForce 9300-ITX WiFi összességében egy jól felszerelt, jó teljesítménnyel rendelkező alaplap, amely még PCI Express x16-os slottal is rendelkezik, így összességében nyugodt szívvel ajánljuk megvételre!

[bold]Zotac nForce 610i-ITX

[/bold]

Az alaplap nem rendelkezik HDMI kimenettel, sőt, még DVI csatlakozóval sem, ezenkívül nincs rajta koaxiális vagy optikai hangkimenet sem. Ezek a tulajdonságok az igazi HTPC építő felhasználók szemében rendkívül nagy negatívumok, ám ha egy pici, olcsó gépet szeretnénk építeni, amellyel akár Full HD videókat néznénk a monitoron, illetve a mindennapi teendőket látnánk el, akkor ez az alaplap is jó választás. Az alacsony ár ellenére meglepően jól szerepelt a Zotac nForce-610i ITX.

[bold]Intel DQ45-EK

[/bold]

Az Intel DQ45-EK alaplapja az Intel vPro technológiájának köszönhetően kis- és közepes vállalkozások számára lehet ideális, az átlagfelhasználók nem igazán tudnak profitálni az Intel Active Management és a TPM technológiákból, így ezek számukra majdhogynem feleslegesek. Az alaplap nyers teljesítményét tekintve igen jónak mondható, 3D teljesítménye olyan, amilyen, de játékra amúgy sem nagyon használja majd a megcélzott réteg.

A DDR2-800 MHz-es memóriatámogatás a mi Geil ramjainkkal nem ment, de 667 MHz-en elindult, és beton stabil volt a rendszer. Az alaplap kritikus összetevője a hűtés, amely rendkívül alulméretezettnek tűnik. Terhelés hatására a hűtőborda 70-71 Celsius fokig melegszik fel, amely a chipset esetében bizony soknak tűnik. Ha az üzleti funkciókra szükségünk van, akkor érdemes az alaplapot választani, és érdemes megfelelően szellőző házról is gondoskodni és nem szabad elfelejteni, hogy a termék csak 65W-os TDP-vel rendelkező Intel processzorokkal képes együttműködni.

[bold]JW-MINIX-780G-SP128M

[/bold]

A J&W által készített 780G-s alaplap egy igazán jól felszerelt modell. Az alaplap csomagolása és kiegészítői a minőséget tükrözik. A termék egyik különlegessége, hogy So-DIMM memória modulokat alkalmaz, a mi esetünkben a DDR2-667 MHz-es ramokat hosszas állítgatás után is csak 622 MHz-en volt hajlandó járatni a rendszer, de legalább a kétcsatornás üzemmód működött. Multimédiás szempontból egy teljesen jól felszerelt alaplapot ismerhettünk meg, amely hozza a tőle elvárható szintet, ám korábbi tapasztalataink alapján a 780G lapkakészletben ennél több is van. A 128 MB-nyi beépített DDR2-es memória jótékonyan hat a videó vezérlő teljesítményére, de összességében a HD lejátszás esetében sem volt probléma, mindössze a szokásosnál magasabb processzorterhelés előtt állunk egy picit értetlenül, de a 3 GHz-en üzemelő Intel processzorhoz képest talán ez nem is csoda, sőt.

A termék felépítésében van néhány kisebb hiba, amelyet az alaplap bemutatásánál már kitárgyaltunk. Ha AMD-s platformban gondolkodunk, és Mini-ITX alaplapra fáj a fogunk, akkor mindenképpen ajánlott vétel az alaplap, ha azonban a micro-ATX alaplapok is szóba jöhetnek, akkor talán jobban járunk, és olcsóbban kijövünk például egy Gigabyte 780G-s alaplappal. A J&W terméke összességében nagyon jónak tűnik, aki AMD-s Mini-ITX konfigurációban gondolkodik, az nyugodtan választhatja ezt a terméket. Keressen hozzá egy 800 MHz-es DDR2-es So-Dimm ramot és nem fog csalódni!

A tesztben szereplő Zotac alaplapokat a Ramiris Kft.-től, az Intel alaplapot és a ModeCom házat a Juventus Kft.-től, míg a JW alaplapot a Mercury Kft.-től kaptuk kölcsön tesztelésre. Mindenkinek köszönjük az együttműködést és a lehetőséget!