Milyen lesz a magyar D&D 5E? - Interjú Massár Mátyással, a Tuan projektvezetőjével

A világ jelenleg legnépszerűbb asztali szerepjátéka nemsokára magyarul is napvilágot lát majd. Ennek alkalmából feltettünk pár kérdést a Tuan főilletékesének.

Milyen lesz a magyar D&D 5E? - Interjú Massár Mátyással, a Tuan projektvezetőjével

Bár szerencsére az utóbbi pár esztendőben sem volt hiány nívós és érdekes magyar, vagy magyarra fordított asztali szerepjátékokból, hazánkat elkerülték a komolyabb franchise-ok. Éppen ezért osztatlan megdöbbenést keltett, mikor a Tuan könyvkiadó döntéshozói bejelentették, hogy a Dungeons and Dragons rendkívüli népszerűségnek örvendő ötödik kiadása nemsokára magyarul is elérhető lesz. Tekintve, hogy lapunk gyakran foglalkozik a második reneszánszát élő hobbi fontosabb eseményeivel, felkerestük Massár Mátyást, a fordítással megbízott projektvezetőt, és arra kértük, hogy válaszoljon pár, a hír kapcsán felmerült kérdésünkre.

Köszönöm, hogy vállalta az interjút. Kérem, mutatkozzon be az olvasóknak. Pontosan kik dolgoznak az ötödik kiadás fordításán, és miért pont rájuk esett a választás?

Köszönöm a lehetőséget. Massár Mátyás vagyok, és a Tuan Kiadó felkérésére projektvezetőként irányítom a Dungeons & Dragons honosításának munkálatait. Anno még a ’90-es évek elején az akkor idehaza népszerű első kiadás, majd az Advanced Dungeons & Dragons néven futó második kiadás megjelentetésén is dolgoztam. Sajnos, akkor nem sikerült elérni a célt, így aztán nagy öröm, hogy ennyi év után részt vehetek a magyar kiadásban.
Az ötödik kiadás fordításán, irodalmi és technika szerkesztésén, a lektoráláson, a korrektúrán és az imprimatúrán a Tuan Kiadó saját csapata dolgozik, akik többek között a Warhammer, a Halo, a Mass Effect, a Dragon Age és a Gears of War kötetek magyarítását is viszik. Ezenfelül egy, a kiadótól teljesen független szakértőkből álló, kilenc fős csapat dolgozik a szöveg szakmai ellenőrzésén, csiszolásán. Ebbe a tréfásan Bölcsek körének nevezett grémiumba szándékosan olyanokat hívtunk meg, akik nem csak anyagi értelemben függetlenek a kiadótól, de semmiféle baráti szál, közös szerepjáték nem köti őket az alfacsapathoz. Természetesen a bölcsek mindegyike régi motoros a hazai D&D-életben.

Bár az 5E-t sokan a mai napig az „új kiadásként” emlegetik, a Player's Handbook 2014. augusztus 9-én látott napvilágot, azaz ez a változat idén már a hatodik születésnapját fogja ünnepelni. Azt, hogy egy sikeres játékról van szó, viszonylag korán tudni lehetett. Felmerül hát a kérdés: mi az oka ennek a kétségbevonhatatlanul jelentős késedelemnek? Sokáig ennyire ellenálltak a hobbi hazai képviselői ennek a mára már a hazai rendezvényeken dominánssá váló kiadásnak, esetleg elhúzódtak a tárgyalások, vagy más ok áll a háttérben?

Bármilyen meglepő is, a kiadás lehetőségével a kintiek keresték meg a Tuant. Az előbb már felsorolt termékek kapcsán remek külföldi kapcsolatok alakultak ki, nyilván ennek köszönhető a megkeresés. Ez egyébként nem mostanában történt, de az előkészületek, mint a piackutatás, a szakemberek idejének egyeztetése, a kiadási menet megtervezése, az üzleti terv felállítása időigényes folyamat volt. A fordítási munkálatok sem tegnap kezdődtek. A titoktartási szerződések és a józan üzletpolitika is megkívánta, hogy egészen addig ne kerüljön nyilvánosság elé a projekt, amíg nincs megfelelően előkészítve. Hogy mást ne mondjak, a bejelentés idején már fordított és szerkesztett állapotban volt a Player’s Handbook.

Galéria megnyitása

Ha már szóba került. Feltételezem, a Hasbro/Wizards of the Coast illetékeseivel való egyeztetések az átlagosnál egy fokkal trükkösebbnek bizonyultak, hiszen a cég híres a szigorú szerződéseiről. Természetesen nem buzdítom üzleti titkok felfedésére, de körülbelül mennyi ideig tartott az egyezkedés? Mi volt a leginkább meglepő a cég kikötései közül, és általánosságban véve, mennyire folynak bele a megbízott kapcsolattartók a munkálatokba?

Nagyon szigorú megkötések mellett dolgozunk. A Style Guide 37, a Brand Guide 23 oldalas, ezt egészíti ki még a 3 oldalas Technical Specifications – ez utóbbi alatt egy gyógyszerleírásokban található mikrobetűs adathalmazt kell érteni. Érdekességként csak néhány megkötést említek: a szövegnek balra szedettnek kell lennie, nem engedélyezték a sorkizárt elrendezést; a három alapkötetnek eredeti angol nyelvű címmel kell napvilágot látnia, csupán kisbetűvel kerülhet alá a magyar cím; és minden olyan település – például Neverwinter – ami már megjelent vagy tervezett kiadvány címében szerepelt vagy szerepelni fog, nem magyarítható (így le kellett mondanunk például a Viharfáról, maradt Thundertree). Az sem titok, hogy minden anyagot több lépcsőben ellenőriznek. Kiküldjük, átnézik, és jönnek a javítások. Bár ez nyilván rengeteg plusz munka, megnyugtató, hogy a gigászi fogalomtárat is forgatják, ellenőrzik a szöveg konzisztens egységét, hogy minden angol kifejezésre mindig ugyanazt a magyar fordítást használjuk. Sőt, még azt is jelezték, ahol úgy látták, hiányzik egy bekezdés. Nem mondom, hogy nem voltak már viták, de összességében remek a kapcsolat. (De rettentően nehéz elfogadtatni velük, hogy bizonyos hazai szabályozásokat be kell tartanunk, bármennyire is ellenkezik a Brand Guide-dal.) A kiadványok előállítását sem idehaza oldjuk meg, hanem az összes európai honosítás termékeit gyártó nyomdában. Bár ez nyilván plusz költséget jelent, de ugyanakkor garantálja a technikai minőséget – nem hullanak majd szét néhány forgatás után a könyvek.

2020 elvileg nem csak a D&D 5 miatt lesz kiemelkedő esztendő a szerepjáték hazai szerelmesei számára. Elvileg a régóta beharangozott új M.A.G.U.S. is meg fog jelenni idén, és akárhogy is nézzük, az egyik, ha nem legpatinásabb hazai franchise-ról beszélünk. Természetesen az ötödik kiadás népszerűségéhez sem fér kétség, de nem tartanak tőle, hogy egyszerre két, komoly érdeklődésre számot tartó alkotás kiadása túl sok lesz egy olyan, globális léptékkel mérve nem túl nagy piacnak, mint a magyar?

Mindenekelőtt le kell szögezzem, nagyon drukkolok az új M.A.G.U.S. szerepjátéknak. Részben személyes érintettség okán, hiszen három regény szerzője és a mágus-kártyajáték vezető tervezője voltam; másrészt minden hazai próbálkozásnak szurkolok. Azonnal megveszem, amint megjelenik.
Egyáltalán nem tartok attól, hogy a két kiadvány ütközne. Pont az ellenkezőjét gondolom: a M.A.G.U.S. még egy csapatot jelent, akik a szerepjáték hazai megerősödésén dolgoznak. Az utóbbi évek fantasy-filmjei és -sorozatai lökést adtak a hazai szerepjátékvilágnak is, és ha figyelünk az új játékosok bevonására, a pénzügyi stabilitást is megteremthetőnek érzem. Azt hiszem, nem mondok újdonságot azzal, hogy a szerepjátékok kiadása nem tartozik a remek üzletek közé, bővülés nélkül még a rentabilitás is kérdéses marad. Kiadói szinten kicsinyes ostobaságnak tartom a konkurenciaharcot egy ekkora fejlődési potenciállal rendelkező piaci szegmensben, és a magam részéről keresni fogom az együttműködés lehetőségeit. Lássuk be, a D&D óriási előnyben van: számtalan kiadásra váró kötet áll a rendelkezésünkre, ráadásul hatalmas tábor tesztelte már megjelenés előtt, kiforrott, átgondolt, anyagilag erősen megtámogatott játék.

Beszéljünk egy kicsit a fordításról! Ha jól sejtem, a legnagyobb kihívást pár, magyarra nehezen átültethető kifejezés okozza. A warlock például szó szerint boszorkánymester lenne, de ez Magyarországon nem kis részben a már említett M.A.G.U.S. miatt elsősorban a férfi mágiahasználókhoz köthető. A pótlásként időnként felmerülő garabonciás pedig totálisan atmoszféra-idegen. Az „eldritch knight” vagy az „arcane trickster” specializációkról, vagy egyik-másik varázslat nevéről még nem is beszéltünk. Létezik ezeknek a fordításakor objektív szemmel nézve jó megoldás, vagy ilyenkor ha fogcsikorgatva is, de bele kell törődni a nehezen, netán sehogy sem áthidalható nyelvi különbségekbe? Esetleg meg is tudhatnánk, hogy miként lettek átültetve a korábban említett példák?

Már a kiadói csapatban is hosszú viták folytak egy-egy fogalom kapcsán, és az itt született kompromisszumos megoldások jutottak el aztán a bölcsekhez, ahol nyilván újabb hosszú eszmecserék következtek. Nem állítom, hogy mindenre a legjobb megoldást találtuk meg, meggyőződésem, hogy a D&D-vel régebb óta játszók mindegyikének fájni fog egy-egy fordítás (én is sok fogalomnál kisebbségben maradtam, de el kellett fogadnom a többség döntését). Meghatároztunk irányelveket, amiket következetesen vittünk végig, ezért, ha nem is hibátlan, de egységes anyagot adunk ki a kezünkből. Például törekedtünk a szöveg egyszerű és pontos fordítására, az irodalmi és stilisztikai leleményességet az egyértelműség mögé soroltuk, hiszen kimondott célunk új játékosok bevonása a szerepjáték világába. A beszélőneveket mindenhol fordítottuk, mint Sildar Hallwinter – Télvári Sildar. Ugyanakkor törekedtünk rá, hogy a hazai közösségben nagyon erősen élő fordításokat megtartsuk, mint Command – Parancsvarázs. A kérdezett példákról. A warlock boszorkány lett – többek között azért is, mert a kifejezéseket igyekeznünk kell azonos hosszúságon tartani a kőkemény szövegtördelési megkötések miatt, és egy táblázatban elég szerencsétlenül néz ki a bmester vagy boszmester szócska. Továbbá úgy gondoltuk, hogy az erősen férfi-dominált szcénában, ahol lehet, kedvezünk a hölgyeknek. (Mindenesetre zárójelben feltüntettük, hogy férfiak esetén szokás a boszorkánymester elnevezés is.) Az Eldritch Knight jelenleg Varázsharcos, az Arcane Trickster Szemfényvesztő néven fut, de egészen a kötet zárásáig nem garantálhatom, hogy ez így is marad.Az első kiadvány megjelenésével egyidőben a fogalomtárat publikussá tesszük a weben, azt gondolom, ez mindenki számára segítséget jelent majd. Még egy problémát említenék: ez pedig a különböző kötetekben megjelent fogalmak egységesítésének kérdése. Sokszor belefutottunk abba, hogy az elsőre jónak tűnő fordításról le kellett mondanunk, mert egy másik kötetben olyan kifejezés szerepelt, ami „ellopta” a magyarítást. A rendelkezésre álló rengeteg kiadvány ezen a téren rendesen megizzasztotta a fordító- és szerkesztőcsapatot.

Galéria megnyitása

Az anno még Next kódnéven futó kiadás fejlesztésében komoly szerepe volt a rajongóknak. Ez a döntés a jelek szerint telitalálatnak bizonyult. A munkálatok során nem merült fel, hogy ilyen vagy olyan formában, de be kéne vonni a hobbi szerelmeseit, vagy félig-meddig publikussá tenni a fordítási folyamatot?

Vitáztunk a nyílt fordítás lehetőségéről, de elvetettük. Rengeteg erőforrást és időt igényelt volna. Áthidaló megoldásként született meg a két, egymástól független csapat ötlete. Bár ez is jelentősen megnövelte a munkaidőt, úgy érzem, nagyon megérte. Sokat hozzá fog adni a szövegezés minőségéhez.

Ehhez kapcsolódik, hogy az 5E sikerében oroszlánrészt játszanak a rajongói tartalmak és a különféle videós anyagok. Tervezi a kiadó, hogy ezeken a területeken kissé aktívabban lép fel? Gondolok itt egy esetleges modulíró versenyre, vagy fokozott közösségi médiás jelenlétre, esetleg találkozók vagy klubesemények szervezésére.

Erre a kérdésre érdemben nem tudok választ adni, ez a menedzsment és a marketing feladata elsősorban – a fordító- és tesztelőcsapat jelenleg a kötetekre fókuszál. A kiadói értekezleteken szóba kerültek a fenti kérdések, amennyire látom, körvonalazódnak közösségépítésre irányuló tervek. A D&D sikeréhez nem elég a kötetek kiadása, a megfelelő marketing és a bázisépítés is elengedhetetlenül szükséges. Szóba került a támogatott klubok rendszere, országos hálózat, összefüggő kalandmodul-sorozat, facebook-csoportok és youtuberek összefogása – de csupán a címszavakat tudom felsorolni, jelenleg még konkrétummal nem szolgálhatok.

Ahogy az a hivatalos közleményükben is áll, a három alapmű (Játékosok kézikönyve, Mesélők könyve, Szörnyek könyve) mellett kalandmodulok és világleírások is érkeznek majd. Megtudhatnánk ezekről a tervekről egy kicsit többet? Pontosan hány ilyen jellegű műre számíthatunk? A regényekkel mi a helyzet?

A kezdőkiadványokban igazodnunk kellett az előírásokhoz: Starter Set (Kezdőkészlet), Player’s Handbook (Játékosok könyve), Monster Manual (Szörnyek könyve), Dungeon Master’s Guide (Mesélők könyve) és a Spell Cards (Varázslatkártyák). Az ezt követő kiadványoknál pedig lehetőségekből válogathattunk. A Xanathar’s Guide of Everything (szabálykiegészítő) biztosan megjelenik, ezen már dolgozunk, a továbbiak még messze vannak. Szóba került a Volo’s Guide to Monsters (szörnyleírások) és a Curse of Strahd (kalandmodul). De ezek – vagy bármilyen más kiadvány – kiadási sorrendjét egy újabb piackutatás előzi majd meg, ezt a személyes preferenciáknál szerencsésebb megoldásnak látom. A regények kiadási jogával nem rendelkezik a Tuan, kizárólag a D&D szerepjátékok terén válogathatunk.Galéria megnyitása

2020-ban a digitális terjesztés egyre nagyobb szerephez jut, de az is tény, hogy hazánkban sajnos valósággal tombol a kalóz-mentalitás. Emiatt kizárólag klasszikus, nyomtatott kötetekként lesznek elérhetőek az egyes művek, vagy esetleg e-könyvekbe is beruházhatunk majd?

Őszinte leszek: fogalmam sincs, hogy lesz-e digitális kiadás. A magam részéről örülnék neki, de rendeznünk kell a technikai kérdéseket, a külföldi kiadóval pedig tisztázni kell a terjesztés módját (például: honnan tölthetők le a kötetek). Azt gondolom, hogy az e-megjelenések – ha lesznek – biztosan nem esnek egybe a papíralapú kiadások időzítésével.

Ennyi kiadványterv mellett az emberben önkéntelenül is felmerül, hogy ez nem egy egyszeri, kivételes alkalom, hanem sokkal inkább tekinthetjük egyfajta piacfelmérő főpróbának. Vagyis elképzelhető, hogy a Tuan idővel más kiadványok jogait is megszerzi, netán már tárgyal is egy-két licenszjog megvásárlásáról? Hiszen a The Witcher és a Cyberpunk RED úgyszólván tálcán kínálják magukat, a Warhammer Fantasy negyedik kiadását nem is említve.

Ennél már messzebb járunk, folyamatban van egy másik külföldi, idehaza is népszerű szerepjáték fordítása, szerkesztése. Sajnos, ez még nincs abban az állapotban, hogy ennél többet elárulhassak róla (elnézést, titoktartási szerződés). Azt viszont kijelenthetem: semmiképpen sem piacfelmérés a D&D, sokkal inkább szerelem. Reméljük az anyagi sikerét, hiszen ez megnövelné a mozgásterünket, de a financiális számításokat nem a hatalmas bevételekre, hanem a fenntarthatóságra optimalizáltuk.

Még egyszer köszönöm, hogy vállalta az interjút. Remélem, a D&D ötödik kiadásának magyar változata beváltja majd a hozzá fűzött reményeket!

Én pedig a lehetőséget köszönöm. Rengeteg munkát tettünk már bele a kiadásba, és alig várjuk, hogy kezünkben tarthassuk a magyarul megjelent D&D 5-öt. Bízom benne, hogy a rajongók is ugyan olyan örömmel fogadják majd, ahogy mi.

A felhasznált illusztrációk a Wizards tulajdonát képezik.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap