MIÉRT NEM CSINÁLUNK TÖBB IVÓVIZET TENGERVÍZBŐL?

A sótalanítás legnagyobb gátja, hogy az alkalmazott folyamatok során még mindig iszonyatos mennyiségű hulladék termelődik, amelyek biztonságos elhelyezése és hasznosítása nem megoldott.
Jools _
Jools _
2019. jan. 16. 14:00
Miért nem csinálunk több ivóvizet tengervízből?

Napjainkban a Föld sok régiójában jelent egyre nagyobb problémát a lakosság és a mezőgazdaság vízzel való ellátása. Azt hihetnénk, hogy egy nagyrészt óceánokkal borított bolygón a vízhiány nem lehet probléma, a valóság azonban az, hogy a sótalanítás – legalábbis ennek hulladékkezelése – még mindig gyerekcipőben jár: a jelenleg már 177 országban működnek sótalanító üzemek, ugyanis több mellékterméket termelnek, mint iható vizet.

Egy most megjelent tanulmány eredményei szerint 1 liter ivóvíz sótalanítással való előteremtésekor átlagosan 1,5 liter telített sós víz keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a világon jelenleg létező közel 16 ezer sótalanító üzemben naponta 142 milliárd liter sóval telített folyadék termelődik, amelynek elhelyezéséről vagy ártalmatlanításáról aztán gondoskodni kell.

Galéria megnyitása

Illetve gondoskodni kellene, a szomorú helyzet azonban az, hogy az üzemek többségében ezt a sűrű sós oldatot, amely a sókon túl például rezet és klórt is tartalmaz, egyszerűen a csatornahálózatba vagy az óceánba engedik.

Ami azért óriási probléma, mert a magas sótartalmú víz egyrészt sok élőlényre toxikus hatású, másrészt beáramlásával csökken a partmenti vizek oxigéntartalma, ami azon élőlényeknek is ártalmas, amelyeket a só vagy az oldattal érkező más anyagok nem bántanának, így ez a fajta hulladékkezelés az egész táplálékláncra hatással van, mondja Edward Jones, a vizsgálat holland vezetője.

Galéria megnyitása

Pedig a szerzők elmondása szerint a telített oldat sok célra lehetne használható. Egyes termesztett növények például kifejezetten bírják a nagyon sós vizet, így ezeket lehetne a sótalanítók hulladékával öntözni. De az oldat vízenergiai felhasználása, vagy az ásványok kinyerése és másutt való hasznosítása is szóba jöhet.

Annyi bizonyos, hogy valamilyen irányba lépni kell, ahogy ugyanis a sótalanítási technológiai egyre megengedhetőbbé, az ivóvíz pedig egyre keresettebbé válik, egyre több rossz gazdasági helyzetű ország kezdi alkalmazni azt. Az ideális tehát az lenne, ha az üzemekhez rögtön valamiféle hulladékhasznosítási metódust is lehetne társítani, mondják a szakértők, hogy a telített sóoldat ne váljon kezelhetetlen problémává.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

23 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
Zaiech
Zaiech
2019. jan. 21. 18:04
#3

A sarkvidéki jég elhordásával az a gond, hogy ugyanúgy bekerül a víz körforgásába, s végül az tengerekbe, óceánokba, mintha egyszerűen elolvadna. Csak tesz egy kis kitérőt. A szállítás költségeit nem is említve.

FELULET
FELULET
2019. jan. 17. 8:08
#2

Tipikus példája az állami pénz lenyúlós tanulmánynak....
1liter víz mellé 1.5liter telített sós víz fizikailag lehetetlen, hogy képződjön...

FELULET
FELULET
2019. jan. 21. 9:45

Hát majd ha a #nincsvíz nem csak egy hastag lesz a twitteren, hanem tényleges hiány, akkor a piac (definíció alapján) igazodni fog hozzá, és már gazdaságilag megfogja érni mondjuk vizet hozni a sarkkörről olaj helyett.

De ma csak a nem túl okos emberek fontoskodni próbálásnak egy megtestesülése ez (még). Persze célszerű mint hosszútávú cél oktatni az embereket, hogy ne pazaroljanak, de nem ma fognak ölni emiatt... most még az olajért ölnek...

expander
expander
2019. jan. 16. 18:59
#1

Yess!!!

TheEngineer
TheEngineer
2019. jan. 17. 14:58

Kiraly, nem? ;)

Vissza az oldal tetejére