Mivel az objektum 7,48 millió kilométerre, vagyis a Nap–Föld-távolság kicsit kevesebb mint 5 százalékának megfelelő távolságban halad el a bolygónk mellett, a potenciálisan veszélyes égitestek közé sorolódik, attól azonban nem kell félni, hogy jelenleg bármiféle veszélyt jelent ránk nézve.
A NASA szakértői szerint évente körülbelül hat ilyen méretű aszteroida közelíti meg a Földet, az ugyanakkor csak 200–300 évente fordul elő, hogy be is csapódik egy jelentősebb nagyságú égitest. Egy ilyen becsapódás ugyanakkor komoly következményekkel járhat, feltéve, hogy szárazföldet talál el, amire szerencsére szintén kicsi az esély.
A 2013-ban Oroszország felett felrobbant cseljabinszki meteor a becslések szerint 17 méteres lehetett a légkörbe lépéskor, és robbanásakor 26–33-szor annyi energiát szabadított fel, mint a hirosimai atombomba. Tavaly ugyanakkor egy harmadekkora robbanás szinte észrevétlen maradt, az ezért felelős, a Bering-tenger felett légkörbe lépő meteort ugyanis csak teljesen véletlenül csípte el egy amerikai katonai műhold.
Ha azonban egy hasonló űrszikla lakott területre hullik, hatalmas pusztítást vihet végbe. Egy idei szimuláció szerint egy 50–80 méteres aszteroida gyakorlatilag teljesen lakhatatlanná tehet egy New Yorkhoz hasonló méretű várost és annak 15 kilométeres környékét.
