Indiában több olyan kezdeményezés is zajlik, amelyek révén a folyamatosan fejlődő térség egyre inkább felkerülhet a félvezetőipar, illetve a PC piac térképére. Az ország vezetése még 2021-ben jelentette be, tárt karokkal várja a félvezetőipari gyártókat, ugyanis szeretnék elérni, hogy az elkövetkező évek folyamán egyre inkább meghatározó piaci szereplővé léphessen elő a térség, de ezzel együtt a különböző PC gyártókat is arra próbálják ösztönözni, építsenek gyárakat és összeszerelő-üzemeket a térségben. Az ösztönzés nemcsak állami támogatásokban nyilvánul meg, hanem importszankciókban is, amelyekkel extra nyomást szeretnének gyakorolni az iparági szereplőkre, és ez a stratégia a jelek szerint működik is.
Az ország vasúti, hírközlési, elektronikai és információtechnológiai területekért felelős minisztere, Ashwini Vaishnaw épen az elmúlt hét folyamán, a Davosban tartott Világgazdasági Fórum alkalmával árulta el, hogyan áll a „Made In India” projekt, amelynek keretén belül rövidesen elkészülhetnek az első olyan chipek, amelyeket Indiában gyártottak. Szerinte a szóban forgó chip, illetve chipek még idén napvilágot láthatnak, de közben már a következő fejlesztési fázis előkészítésén is dolgoznak, amelynek keretén belül eszközgyártók, alapanyag-gyártók, illetve chiptervezők is gyárakat, illetve központokat hozhatnak létre az országon belül. Az alapanyaggyártás terén fontos előrelépés lesz, hogy tisztaság terén a PPM (Parts per Million) helyett immár a PPB (Parts per Billion) szintet veszik célba, ami tisztább, jobb minőségű alapanyagok létrehozását segíti. Ehhez persze óriási átalakításokra lesz szükség gyártástechnológiák terén, de az iparági szereplők már dolgoznak a szükséges körülmények és feltételek létrehozásán.
Érdekesség, hogy az első „Made in India” chipnek már 2024. decemberében el kellett volna készülnie, ám az új ütemterv alapján erre majd csak 2025 folyamán, várhatóan augusztusban vagy szeptemberben kerülhet sor, azaz van némi csúszás a projektben. 2026 folyamán egy új félvezetőgyártó üzemet is csatasorba állíthatnak, ami várhatóan a tajvani PowerChip és az indiai Tata együttműködésében üzemelhet.
Az első „Made in India” chip esetében persze szó sincs csúcskategóriás gyártástechnológiáról, hiszen a kiforrottnak számító 28 nm-es csíkszélesség köré építik, ami igen-igen messze van a 2 nm-es szinttől, amelynek bevezetésére jelenleg a piacvezető félvezetőipari szereplők aktívan készülnek. A 28 nm-es csíkszélességgel készülő chipek persze nagyon sok területen jöhetnek jól, ahol nincs feltétlenül szükség a drága modern csíkszélességekre, például az IoT szegmensben, a 4G-s infrastruktúrában, a konzumerpiaci termékekben, a mobilokban, a szórakoztatóelektronikai eszközökben, illetve az autóiparba szánt fejlesztésekben.
India aktívan próbálja bővíteni saját félvezetőiparát, valamint próbál alternatív félvezetőipari központot létrehozni Kínával és Tajvannal szemben, ezzel is színesítve a választékot és csökkentve az egy-egy gyártótól való függőséget. A kormányzat a siker érdekében a Digital India Coporation keretén belül létrehozott egy India Semiconductor Mission nevű önálló üzletágat, amelynek elsődleges feladata az, hogy formálja és megvalósítsa a hosszabb távú stratégiákat, már ami a félvezetőipar és a kijelző-gyártás jövőjét illeti. Ennek részeként új üzemek jöhetnek létre, valamit a chiptervező ökoszisztéma is a kívánt szintre erősödhet.
A hazai félvezetőgyártás felfuttatásához természetesen külföldi tőkeberuházásokat is próbálnak bevonni és az országba csábítani. Az NXP Semiconductor a tervek szerint 1 milliárd dolláros tőkeberuházásra készül, amelynek keretén belül kibővítik kutatással és fejlesztéssel foglalkozó műveleteiket az országon belül, míg az Analog Devices csapata éppen együttműködést fontolgat, amelynek keretén belül a Tata Group oldalán térképezhetik fel a helyi félvezetőpari gyártással kapcsolatos lehetőségeket. A Micron Technology szintén jelentős tőkeberuházást tervez, amelynek keretén belül 2,75 milliárd dollár értékben egy új összeszerelő és tesztelő üzemegység jöhet létre Gujarat államban, ezáltal 5000 közvetlen és 15 000 közösségi munkahellyel bővülhetnek a térség lehetőségei.