Frissítés – 22:18: A startot a kedvezőtlen időjárás miatt mára lefújták, a következő startablak közép-európai idő szerint szombaton 21:22-kor kezdődik.

Az év legjobban várt kilövésére a tervek szerint közép-európai idő szerint ma 22:33-kor kerül sor, és ha minden jól megy, Robert Behnken és Douglas Hurley nagyjából 24 órával később érkezik meg az űrállomásra. A Dragon személyszállító változatát a SpaceX Falcon-9 rakétája emeli alacsony Föld körüli pályára. Ha az időjárás miatt halasztásra kerülne sor, a május 30-án és 31-én is van egy-egy potenciális startablak. A kilövést a NASA TV és a SpaceX és élőben közvetíti.

Amikor az Atlantis űrrepülőgép 2011. július 8-án utolsó útjára indult a Kennedy Űrközpontból, nem sokan gondolták, hogy a következő amerikai emberes űrrepülésre, amely eléri a Föld körüli pályát, kilenc évet kell várni. A sok halasztás és kudarc után azonban végre úgy tűnik, hogy tényleg eljöhet a nap, amikor az Egyesült Államok újra űrképessé válik, ami az emberes űrrepülést illeti. Így egyrészt függetlenedhetnek az orosz űrprogramtól az ISS elérésében, ahová az utolsó űrsikló visszavonulása óta csak a Szojuzok vittek utasokat, másrészt újra szóba kerülhetnek olyan távolabbi célpontok is, mint a Hold és a Mars.

A Szojuzon egy ülés 86 millió dollárba (több mint 27 milliárd forintba) került, aminek a függetlenedésen kívül szintén nagy szerepe volt abban, hogy a NASA a magáncégek teherszállításba való sikeres bevonását követően 2016-ban arra is megbízott két céget, hogy fejlesszenek ki egy személyszállításra alkalmas űrhajót. A SpaceX és a Boeing versengésében egyelőre Elon Musk cége vezet, így először ők startolhatnak. A Boeing CST-100 Starlinere is a fejlesztés utolsó fázisában tart, bár a tavaly decemberi kudarcos próbaút és a járványhelyzet miatt egyelőre bizonytalan, hogy az utóbbi eszköz pontosan mikorra lehet üzemkész.

Ami a mai kilövést illeti, Behnken és Hurley mindketten rutinos űrhajósok, akik annak idején még az űrsiklóprogramban kezdtek űrrepülni, és egyenként 29, illetve 28 napot töltöttek az űrben. Az asztronauták május 13. óta karanténban vannak, ami a korábbi bevetések során is megszokott gyakorlat volt, most azonban a pandémiára tekintettel még elővigyázatosabban figyelik őket, nehogy véletlenül felvigyék magukkal a vírust az űrállomásra.

A Demo-2 nevű küldetésre május 22-én bólintott rá véglegesen a NASA, és pénteken a Falcon-9 kilenc Merlin-hajtóművének statikus tesztje is sikeresen lezajlott. Ennek során már álló helyzetben, teljes tolóerővel próbálták ki a szerdán is használandó rakétát. Behnken és Hurley a hétvégén egy beöltözős teszten is túlesett: magukra öltötték a SpaceX saját fejlesztésű, új űrruháit, majd egy Tesla Model X-szel a Kennedy Űrközpont 39-es indítóállására hajtottak, ahonnan a holdrakéták is útnak indultak. A duó kipróbálta a kommunikációs rendszert, és a végigmentek az indítás során alkalmazandó go/no-go protokollokon is.

A pletykák szerint a kilövésen maga Donald Trump is jelen lesz, ami jelzi, hogy a startnak milyen nagy szimbolikus és gyakorlati jelentősége van. Az amerikai elnökön kívül azonban nem sokan követhetik a helyszínről az eseményeket, ugyanis a NASA története során először lezárták az űrközpontot a nagyközönség elől, és a kilövések nézése idején népszerű floridai tengerpartokra sem engedik be az embereket a járvány miatt.

A küldetés során Behnken és Hurley elvégzik a végső teszteket a Crew Dragon rendszerein, utána pedig csatlakoznak az ISS legénységéhez. A dokkolás a tervek szerint automatikus módon zajlik majd, de gond esetén manuális irányításra is van lehetőség. Az ISS-en aztán az asztronauták további teszteket végeznek az űrhajón, illetve részt vesznek az űrállomáson végzett megszokott feladatok ellátásában is.

A visszatérés időpontja egyelőre bizonytalan, a küldetést eredetileg két hétre tervezték, de nem kizárt, hogy ez jelentősen meghosszabbodik. Az űrhajó jelenlegi formájában 110 napra van hitelesítve az űrben, de a Crew Dragon végleges változata 210 napig is űrképes lesz. A visszatéréshez Behnken és Hurley újra beszállnak az űrhajóba, lecsatlakoznak az ISS-ről, majd a légkörbe való visszatérés után belecsobbannak az Atlanti-óceánba.

Ezt követően a NASA és a SpaceX alaposan elemzik az küldetés során begyűjtött adatokat és tapasztalatokat, hogy ezeket hasznosítsák a Crew Dragon végleges, hosszabb távon is űrképes verziójának kialakítása során. Ha minden jól megy, az első nem tesztküldetésnek minősülő repülésre akár már augusztusban is sor kerülhet. Ennek során négy főt, három amerikai és egy japán asztronautát (Michael Hopkins, Victor Glover, Shannon Walker és Nogucsi Szóicsi) juttatnának fel az ISS-re a szokásos 6 hónapos küldetésre.

A Demo-2 előkészületei tehát egyelőre a tervek szerint haladnak annak ellenére is, hogy a múlt héten váratlanul felmondott a NASA emberi űrrepülésért felelős igazgatója, Doug Loverro. Hogy ezt miért tette, arról egyelőre nem tudni részleteket azon túl, hogy Loverro saját bevallása szerint valamilyen „hibát” követett el. Iparági források szerint a lemondás teljesen független a Demo-2 küldetéstől, és valószínűleg a Holdra irányuló Artemis-program előkészítésével lehet kapcsolatban az ügy.