Az embert nem szállító Luna-25 Oroszország első felszíni Hold-küldetését hajtotta volna végre közel 50 év kihagyás után. Az űreszköz a tervek szerint a Hold déli pólusán szállt volna le, elsőként derítve fel a felszínről ezt az ígéretes, vízjégben gazdag területet, de problémák léptek fel a leszállás előtti pályára állása közben. A szonda a jelentések szerint irányíthatatlanná vált, és a felszínre zuhant, ahol megsemmisült.
A Roszkozmosz űrügynökség vasárnap reggel jelentette be, hogy helyi idő szerint szombaton nem sokkal 14:57 után (11:57 GMT) megszakadt a kapcsolat a Luna-25-tel. A közlemény szerint a 800 kilogrammos leszállóegység „a Hold felszínével való ütközés következtében megszűnt létezni”. Az is bejelentették, hogy kivizsgálják, mi lehetett a kudarc oka.
A Luna-25 elvesztése nagy csapás a Roszkozmosz számára. Oroszország polgári űrprogramja évek óta hanyatlik, mivel az állami finanszírozás egyre inkább hadi célokra fordítódik. Ahogy arról korábban írtunk, a Luna-25 sikere a kimondott tudományos célok mellett presztízskérdés is volt az oroszok számára a nemzetközi porondon.
A Hold déli pólusának felderítéséért az oroszok Indiával voltak a legnagyobb versenyben, amelynek Chandrayaan-3 űrszondája a tervek szerint a következő napokban landol. Ezzel a küldetéssel egyelőre minden rendben halad, a szonda augusztus 23-án szállhat le. A landolás után Chandrayaan-3 egy rovert küld közeli a sziklák és kráterek felderítésére, hogy adatokat és képeket gyűjtsön, amelyeket aztán továbbít a Földre.
A Roszkozmosz előzetesen is elismerte, hogy a Luna-25 küldetése kockázatos és nem biztos, hogy sikeres lesz. Az űreszköz augusztus 11-én indult útjára, és augusztus 16-án sikeresen Hold körüli pályára állt. A landolást szerint augusztus 21-re vagy 22-re tervezték, még az indiai kísérlet előtt.
A Luna-24 1976-os leszállása óta egyébként csak Kína volt képes sikeresen landolni a Holdon, 2013-ban és 2018-ban egy-egy leszállóegységgel és roverrel, 2020-ban pedig egy mintavisszahozó küldetéssel érték el a felszínt. A többi próbálkozást kudarc kísérte: 2019-ben az indiai Chandrayaan-2 egység és az izraeli Beresheet leszállóegység zuhant le leszállás közben, idén tavasszal pedig a japán Hakuto leszállóegység jutott ugyanerre a sorsra.
