Ha az ebek megbízható detektoroknak bizonyulnak, olcsó és gyors megoldást kínálhatnak a szűrésre, ami a világszerte egyre problematikusabb, telítődő tesztelési kapacitások mellett óriási segítséget jelentene. A módszer ráadásul biztonságos is, hiszen – ellentétben az emberi tesztelőkkel – a kutyákban a vonatkozó kutatások szerint nem képes a vírus replikálódni, így ezek elvileg nem tudják továbbadni a fertőzést. Az egyik ilyen jellegű projekt az Adelaide-i Egyetemen zajlik, ahol többek közt Floki, az angol springer spániel tanulja az új típusú koronavírus jelenlétének felismerését és jelzését.
Floki persze nem magát a vírust szagolja ki, hanem azokat az illékony molekulákat, amelyeket az emberek testéből vírusfertőzés esetén párolognak, mondják az ausztrál szakértők. A testszag ugyanis megváltozik, ha betegek vagyunk, és ennek összetételéből a betegség jellegére is lehetséges következtetni. Az eltérések persze a legtöbb esetben túl enyhék ahhoz, hogy emberi orrunkkal érzékeljük ezeket, a kutyák viszont ötvenszer annyi szagreceptorral rendelkeznek, mint mi. Ezért is képesek a drogok, a robbanószerek, és újabban egyes egészségi állapotok detektálására (így megfelelő kiképzés után igazoltan jelezni tudják például vércukorszint megváltozását vagy a malária kórokozójának jelenlétét a szervezetben).
Visszatérve Flokira, a spániel egy nemzetközi kezdeményezés résztvevője, amelyek a francia Állatorvosi Egyetem kutatói vezetnek. A konzorcium célja a SARS-CoV-2 emberi izzadságmintákból való detektálására képes kutyák kiképzése. Ahogy Anne-Lise Chaber és Susan Hazel, a projekt ausztrál kutatói elmondták, az eddigi tapasztalatok szerint a betanított kutyák többsége 100 százalékos pontossággal képes megkülönböztetni a fertőzöttek mintáit a nem fertőzöttekétől.
Hogy pontosan mit szagolnak ki ilyenkor, az ugyanakkor rejtély. A szakértők szerint ugyanakkor igen valószínűnek tűnik, hogy nem egy-egy illékony anyag alapján ismerik fel a pozitív mintákat, hanem egy komplex szagprofilt detektálnak. Más országokban már elvégzett kísérletekből az is világosnak tűnik, hogy a kutyák nem általánosságban a vírusfertőzések jelenlétét jelzik, hanem a szag alapján különbséget tudnak tenni a COVID-19, a megfázás és az influenza között is. Finnországban a kutyák még tünetmentes alanyokat is sikerrel azonosítottak, akik később pozitív tesztet produkáltak.
Chaber és Hazel szerint, ha a kutyák kiképzése befejeződik, és saját kísérletekkel is igazolni tudják, hogy az állatok specifikuson a SARS-CoV-2-fertőzést ismerik fel, és ezt kellő precizitással teszik, a négylábúak elsősorban olyan helyeken lehetnek bevethetők, ahol gyorsan kell sok embert megszűrni. Így a reptereken, a határokon, de akár az idős otthonokban és a kórházakban is. A kutyák kiképzése ugyanakkor időbe telik, így mindenütt nem lesznek használhatók az állatok. Egy korábban már más szagokra betanított eb esetében 6–8 hét a SARS-CoV-2-re való átállás, egy szag alapján való detektálásban nem képzett kutyának pedig 3–6 hónapba telik a kiképzése.
