Shop menü

KÍNA MEGTETTE AZ ELSŐ LÉPÉST A HOLD SÖTÉT OLDALA FELÉ

A világ jelenleg leggyorsabban fejlődő űrprogramjának keretében hétfőn kommunikációs műholdat lőttek ki kísérőnk irányába.
Jools _
Jools _
Kína megtette az első lépést a Hold sötét oldala felé

A műhold egy, a tervek szerint még idén elinduló landolóegység küldetését segíti majd, amely a Hold Földdel ellentétes oldalán fog leszállni. A Csüecsiao (Queqiao) nevű űreszköz Szecsuanból indult útjára, és bár a kilövést nem közvetítették, az illetékesek elmondása szerint minden rendben zajlott.

„A kilövés kulcsfontosságú lépést jelent Kína azon célja felé, hogy első országként juttassunk irányított leszállásra képes űreszközt a Hold sötét oldalára” – nyilatkozta Csang Lihua, a műholddal foglalkozó csapat vezetője a kínai állami hírügynökségnek.

Nagyjából 25 perccel a kilövés után a műhold levált a Hosszú Menetelés–4C típusú hordozórakéta felső fokozatáról, és megkezdte útját a Föld–Hold-rendszer L2 Lagrange-pontja felé. A 425 kilogrammos űreszköz jövő hét elején éri el célpontját, és az ezt következő hat hónap folyamán teszteknek vetik alá, hogy előkészítsék a landolóegység érkezésére.

Galéria megnyitása

Ha az irányítók mindent rendben találnak, elindítják a Csang’e–4-et, amely a rajta utazó holdjáróval együtt elsőként próbál meg egyben leszállni a Hold túloldalára. Mivel égi kísérőnk ezen oldala a kötött keringés miatt sosem néz a Föld felé, a landolóegységgel való kapcsolattartáshoz szükséges egy átjátszóállomás, amely mind a Csang’e–4-re, mint bolygónkra „rálát”. Ezt a szerepet fogj betölteni a most fellőtt műhold.

A Csüecsiao ugyanakkor két tudományos műszert is magával vitt. Az egyik, egy holland fejlesztésű rádióantenna a rádióhullámok tartományában vizsgálja majd a kozmoszt, kiaknázva, hogy a mérésekbe ezúttal alig-alig zavarnak bele a földi adások. A másik pedig egy lézeres távolságmérő rendszer, amely a Föld és a műhold távolságát fogja monitorozni.

Ha a Csang’e–4 sikerrel leszáll a Holdra, a tervek szerint egyrészt az égitest legrégebbi ismert becsapódási nyomát, a Kármán-krátert fogja vizsgálni, másrészt rádiócsillagászati megfigyeléseket végez, dea kozmikus háttérsugárzást és a napkoronát is tanulmányozza.

És ahogy arról korábban beszámoltunk, egy nagyon érdekes projekt részeként egy pici ökoszisztéma hozzávalóit, magokat és petéket is magával visz, amelyek a remények szerint fejlődésnek indulnak majd a Holdon.

Galéria megnyitása

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére