Shop menü

KÍNA LESZÁLLT A HOLD TÚLOLDALÁRA

A Csang’o 4 az első űreszköz, amely égi kísérőnk Földdel ellentétes irányba néző részén hajtott végre irányított leszállást.
Jools _
Jools _
Kína leszállt a Hold túloldalára

Kínai hírforrások szerint az űreszköz az éjszaka folyamán landolt a Kármán-kráterben. A Csang’o 4 egy landolóegységből és egy roverből áll, amelyek december elején indultak útnak a Földről. A távol-keleti ország 2013-ban már sikeresen leszállt a Hold innenső oldalára, harmadik nemzetként teljesítve ezt a komoly technológiai kihívást.

A Hold sötét oldalán való landolás azonban még ennél is nehezebb feladat volt, hiszen ebben az esetben nincs mód közvetlen kommunikációra a leszálló űreszközzel, hiszen az égitest leárnyékolja a Földről érkező rádiójeleket. Ezt a problémát Kína úgy oldotta meg, hogy még májusban felküldtek egy kommunikációs műholdat, amely olyan pályán halad, hogy mind a Hold sötét oldalára, mind a Földre folyamatos rálátása van, így ez szolgál közvetítő állomásként a Csang’o 4 és a földi irányítás között.

Galéria megnyitása

Kína a sikeres leszállással komoly előnyre tett szert, ami a holdkutatást és a holdi erőforrások tervezett jövőbeni kihasználását illeti. A Csang’o 4 a Déli-sarki Aitken medencében, egy ősi, gigantikus becsapódási kráterben landolt (még pontosabban egy ezen belüli kráterben), amely olyan mély lyukat ütött a holdi kéregbe, hogy területén az égitest mélyebb rétegei is könnyen hozzáférhetőkké váltak. A régió vizsgálata így kulcsfontosságú adatokkal járulhat hozzá a Hold belső szerkezetével kapcsolatos képhez, valamint a Naprendszer korai történetével kapcsolatban is új információkkal szolgálhat.

A landolóegység a tervek szerint rövidesen szabadjára engedi a fedélzetén utazó holdjárót, amely alapos vizsgálatoknak veti alá a leszállási helyen található kőzeteket és felszíni formákat. A landolóegység mindeközben pedig elsődlegesen az égre koncentrál majd, a Hold sötét oldala ugyanis a csillagászok számára is nagyon vonzó terület, hiszen a földi rádiójelek nem zavarnak be az észlelésekbe, és éjszakánként a Nap sugárzása elől is védve lehetnek az ide telepítendő műszerek.

A Csang’o 4 küldetése csak egy kis lépés Kína ambiciózus holdprogramjában, amelyet 2019 körül egy mintavisszahozó küldetés, majd pár évvel később egy emberi holdraszállás követhet.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére