Kínai hírforrások szerint az űreszköz az éjszaka folyamán landolt a Kármán-kráterben. A Csang’o 4 egy landolóegységből és egy roverből áll, amelyek december elején indultak útnak a Földről. A távol-keleti ország 2013-ban már sikeresen leszállt a Hold innenső oldalára, harmadik nemzetként teljesítve ezt a komoly technológiai kihívást.
A Hold sötét oldalán való landolás azonban még ennél is nehezebb feladat volt, hiszen ebben az esetben nincs mód közvetlen kommunikációra a leszálló űreszközzel, hiszen az égitest leárnyékolja a Földről érkező rádiójeleket. Ezt a problémát Kína úgy oldotta meg, hogy még májusban felküldtek egy kommunikációs műholdat, amely olyan pályán halad, hogy mind a Hold sötét oldalára, mind a Földre folyamatos rálátása van, így ez szolgál közvetítő állomásként a Csang’o 4 és a földi irányítás között.
Kína a sikeres leszállással komoly előnyre tett szert, ami a holdkutatást és a holdi erőforrások tervezett jövőbeni kihasználását illeti. A Csang’o 4 a Déli-sarki Aitken medencében, egy ősi, gigantikus becsapódási kráterben landolt (még pontosabban egy ezen belüli kráterben), amely olyan mély lyukat ütött a holdi kéregbe, hogy területén az égitest mélyebb rétegei is könnyen hozzáférhetőkké váltak. A régió vizsgálata így kulcsfontosságú adatokkal járulhat hozzá a Hold belső szerkezetével kapcsolatos képhez, valamint a Naprendszer korai történetével kapcsolatban is új információkkal szolgálhat.
A landolóegység a tervek szerint rövidesen szabadjára engedi a fedélzetén utazó holdjárót, amely alapos vizsgálatoknak veti alá a leszállási helyen található kőzeteket és felszíni formákat. A landolóegység mindeközben pedig elsődlegesen az égre koncentrál majd, a Hold sötét oldala ugyanis a csillagászok számára is nagyon vonzó terület, hiszen a földi rádiójelek nem zavarnak be az észlelésekbe, és éjszakánként a Nap sugárzása elől is védve lehetnek az ide telepítendő műszerek.
A Csang’o 4 küldetése csak egy kis lépés Kína ambiciózus holdprogramjában, amelyet 2019 körül egy mintavisszahozó küldetés, majd pár évvel később egy emberi holdraszállás követhet.
