A küldetés keretében egy landolóegység és egy rover indult a Hold kevéssé ismert felére, ott is egy gigantikus és jobbára ismeretlen medencébe, egy 2500 kilométer átmérőjű, 13 kilométer mély kráterbe, amely a legnagyobb és legmélyebb ismert becsapódásnyom a Naprendszerben.
A kínai holdistennő után elkeresztelt űreszköz pénteken indult útjára Kína szecsuáni űrközpontjából, a távol-keleti ország holdprogramjának fontos állomásaként. A küldetés célpontja, a Déli-sarki Aitken medence tudományos szempontból rendkívül érdekesnek ígérkezik, hiszen a becsapódás mély lyukat ütött a holdi kéregbe, és talán a köpenybe is, így belsejében olyan kőzetek lehetnek könnyen hozzáférhetők, amelyekért alapesetben nagyon mélyre le kellene ásni az égitest talajába.
Ha minden a tervek szerint alakul, a Csang’o 4 landolóegysége január első hetében száll le a Holdra, majd ha a por elült, erről gördül le a holdjáró. A küldetés során összesen nagyjából egy tonna ember alkotta műszer kerül a Hold felszínére. A leszállás pontos helyszínéről egyelőre nem sok részletet tudni, de egy májusi tanulmányban a kínai kutatók arról értekeztek, hogyan fogja megvizsgálni a Csang’o 4 a Kármán-krátert, amely a hatalmas medence belsejében található.
A Hold túloldalára irányuló küldetések komoly technikai kihívást jelentenek kommunikációs szempontból, hiszen az űreszközökkel közvetlenül nem lehetet üzeneteket váltani. Így a kínai holdraszállás során egy korábban felküldött, Hold körül keringő szonda fog közvetíteni a leszállt eszközök és a földi irányítók között.
Kína először 2007-ben, majd 2010-ben küldött szondát a Holdhoz, majd 2013-ban egy landolóegységet és egy rovert juttatott el a Mare Imbrium nevű nagy lávasíkságra a Hold innenső oldalára. Ha a mostani küldetés a tervek szerint sikerül, a Csang’o 5 és 6 jelű küldetések során már mintát is gyűjtenek majd az űreszközök, amelyet visszajuttatnak a Földre. Az 5. holdi küldetés egy év múlva indulhat, a Csang’o-programot pedig már valószínűleg egy emberi holdraszállást is magába foglaló küldetéssorozat fogja követni.
Ami a most elstartolt eszközöket illeti, a landolóegység és a rover a holdi geológiát és a napszelet fogja vizsgálni, illetve egy olyan kísérlet is útban van rajtuk a Hold felé, amelynek keretében azt tanulmányozzák majd a kutatók, hogy hogyan nőnek a növények a gyenge holdi gravitációban.
A küldetést a világ többi része is érdeklődve figyeli, már csak azért is, mert a Hold túloldala a kőzettani érdekességek mellett más okból is ígéretes. Mivel ez a terület árnyékban van a földi rádió- és fényforrásoktól, holdunk túlfele ideális helyszín lenne a távcsöves megfigyelésekhez, innen ugyanis nagyon nyugodt környezetből lehetne szemlélni a kozmoszt. Ahhoz azonban, hogy például egy rádiótávcsőhálózatot lehessen telepíteni a Holdra, először be kell gyakorolni a leszállást és a kommunikációt, amihez a kínaiak rövidesen meg is teszik az első lépéseket.
