Kevesebbet gázt eregető marhákat tenyésztenének

Egy kutatócsoport szelektív tenyésztéssel érné el, hogy a tehenek ritkábban böfögjenek és szellentsenek, és így kevesebb metánt juttassanak a levegőbe.

Kevesebbet gázt eregető marhákat tenyésztenének

Az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 14,5 százalékáért felelős globálisan, és ennek a java is a szarvasmarhákhoz köthető. A hús- és a tejiparban is meghatározó állatok ugyanis a többi kérődző fajhoz hasonlóan folyamatosan böfögnek és szellentenek. És mivel nagy testű állatokról van szó, amelyekből rengeteg van, ez óriási mennyiségű metánkibocsátást jelent, amely jelentősen hozzájárul az éghajlat globális megváltozásához.

A kutatók egy ideje már vizsgálják, hogyan lehetne a marhákat „gázmentesíteni”. Erre egyik opciónak az étrend megváltoztatása tűnik, a vizsgálatok szerint ugyanis a például a hínárt is evő tehenek jelentősen kevesebbet eregetnek. Ennél is átfogóbb és hosszabb távú megoldáson dolgozik az Aberdeeni Egyetem kutatócsoportja, amelynek tagjai azt vizsgálták meg, hogy genetikai szinten mitől függ, hogy mennyi metánt bocsátanak ki a marhák.

A szakértők hét európai marhatelepen összesen 1016 állatot vizsgáltak négy éven keresztül, és úgy találták, hogy a marhák fele ugyanazt a nagyjából 500 bélmikrobát hordozza. A genetikai elemzésből pedig az is kiderült, hogy ezen mikrobafajták egy kis, de népes százaléka öröklődik, és kulcsszerepet játszik a metánkibocsátás mértékében.

Galéria megnyitása

A kutatás eredményei szerint tehát a gáztermelés mértéke az említett bélmikrobák összetételének függvénye, ami a közeli genetikai rokonságban álló állatokban nagyon hasonló. Azt egyelőre nem tudni, hogy a mikrobiom ezen része hogyan öröklődik, de úgy tűnik, hogy az életmód és a környezet meghatározó szerepén túl komoly genetikai meghatározottsága is van a mikrobaközösség összetételének, vagyis az állatok genomjának manipulálásával a bennük élő baktériumok arányai is alakíthatók.

A kutatócsoport hosszú távú terve, hogy rendszeres génszekvenálással azonosítják a legtöbb metánt termelő egyedeket, és ezeket nem engedik szaporodni. Ilyen módon a metánkibocsátás akár a jelenlegi felére is csökkenthető, állítják a szakértők. Egy ilyen tenyésztési program ugyanakkor évtizedeket vesz majd igénybe, a metánkibocsátást viszont mielőbb csökkenteni kellene.

A kutatók ezért más megoldási lehetőségeket is vizsgálnak, például azt is, hogy egy-egy génváltozat lekapcsolásával lehetséges-e az állatok mikrobiomját mellékhatások nélkül megváltoztatni. Egy ennél is egyszerűbb opció, hogy probiotikumokkal, vagyis élő baktériumok beadásával változtatják meg a fiatal állatok bélflóráját, metánmentesebbé téve ezek szervezetét.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap