Előszó
Korábban már csemegéztünk a monitorok kínálatából, valamint ahhoz is nyújtottunk némi segítséget, hogy milyen adattárolót válasszunk, amennyiben tárhely-bővítés a cél, most pedig a processzorok, az alaplapok, memóriamodulok és a videokártyák világába teszünk egy rövid kirándulást. A cél most is az, hogy tippet adjunk a választás előtt állók számára, lehetőleg többféle árkategóriában, többféle teljesítmény- és igényszintet megcélozva annak érdekében, hogy mindenki megtalálja a számítását.
Elöljáróban annyit érdemes kiemelni, hogy az árak az elmúlt időszakban kissé megemelkedtek, ami főként a pandémia számlájára írható, valamint a legújabb hardverek árai sem nyugodtak még meg teljesen, a hiányállapot is tart némelyik kategóriában, így ezeken a területeken is borsosabb összegek szerepelnek az árcédulán, mint kéne. Mivel sokan a négy fal közé szorulva próbálnak kikapcsolódni és kapcsolódni ismerőseikhez, illetve távolabb élő családtagjaikhoz, a különböző hardverkomponensek és perifériák árai emelkedőben vannak a magasabb kereslet miatt, azt pedig egyelőre még csak sejteni sem lehet, mikor kezd el javulni a helyzet.
Ilyen körülmények között eléggé felborulnak az ár/érték arányok is, ami megnehezíti a különböző termékek ajánlását. Az alábbiakban az új helyzetnek megfelelően próbálunk tanácsokat adni, ám ezek csak a cikk írásakor érvényes állapotokat tükrözik, 1-2 hét múlva könnyen lehet, hogy az árak változása miatt a lentebb leírtak már nem lesznek teljesen pontosak és helytállóak.
Processzorok
Az aktuális kínálatot szemügyre véve a belépő kategóriában AMD fronton az Athlon 3000G lehet jó választás, ami mind iGPU, mind pedig CPU tekintetében versenyképesnek mondható a vele egy időben megjelent Intel processzorokkal szemben. Ez a központi egység lényegében csak enyhe CPU és GPU terhelést jelentő feladatok esetén jöhet jól: irodai munkánál, internetes kapcsolattartásnál, de használhatjuk kikapcsolódásra is, például videók megtekintésére, illetve régebbi játékok is elfuthatnak rajta, természetesen erősen kompromisszumos beállítással. Egy költséghatékony A320-as alaplap társaságában egész jól muzsikáló alap rendszert lehet vele összerakni, ami a digitális oktatásban való részvételhez, vagy éppen a családtagokkal való virtuális kapcsolattartáshoz egyaránt jó lehet. A 20 000 forint alatti kategóriában ez egy erős versenyző.
22 000 forintért persze LGA-1200-as foglaltba illeszkedő Intel Pentium processzort is találunk, a Pentium Gold G6400-as modellt, ami érezhetően gyorsabb a fent említett Athlonnál, viszont a HD 610-es iGPU szerényebb teljesítményre képes, az LGA-1200-as alaplapok pedig drágábbak, az A320-asoknál, igaz, nem is feltétlenül ezek, hanem az A520-asok a közvetlen ellenfeleik. Ha valamivel nagyobb CPU teljesítményre van szükségünk, amiért hajlandóak vagyunk egy picivel magasabb árat fizetni mind processzor, mind pedig alaplap terén, akkor ez a Pentium egy H410-es alaplappal karöltve jobb választás lehet – a felár az Athlonos ajánlathoz képest majdnem 10 000 forint, így összességében az Athlon felé billenhet a mérleg nyelve.
Ha APU egységre van szükség, akkor ár/érték arányban a RYZEN 3 3200G nem egy rossz választás, hiszen összességében remek teljesítményt kínál, ám az utóbbi időben sajnos ennek a modellnek is elszállt az ára, így legutóbb már 44 000 forintért lehetett megvásárolni, december másodika óta viszont nem kapható.
A RYZEN 5 3400G szintén kiváló választás, már jobb teljesítményt kínál mind CPU, mind pedig iGPU fronton, ám ára legutóbb már 67 000 forint volt, annyival azonban nem gyorsabb, hogy megérje a különbözetet, így a RYZEN 3 3200G nevezhető most az arany középútnak, ha nincs szükség az SMT támogatás nyújtotta előnyökre. Ezekhez az APU egységekhez tökéletes választás lehet egy B450-es alaplap, de akár B550-ben is gondolkodhatunk, ha belefér a költségvetésbe, de utóbbiak igazából a RYZEN 4000-es sorozatú APU egységekhez passzolnának, amelyekre még mindig várunk, hogy megjelenjenek kereskedelmi forgalomban a DIY szegmensben.
Amennyiben továbbra is az AMD térfelén gondolkodunk, de nincs szükség az APU-ban található iGPU-ra, mert úgyis külön videokártyában gondolkodunk, ugyanezen az árszinten sokkal jobb választás lehet egy hat maggal és tizenkét szállal rendelkező RYZEN 5 2600X, ami jelenleg éppen 64 000 forintba kerül, és ehhez is jár gyári hűtő.
Ha szeretnénk még néhány forintot spórolni, a picivel lassabb, de majd 8 000 forinttal olcsóbb RYZEN 5 2600 is egy kiváló választás lehet. Ehhez a két processzorhoz feltétlenül kell majd videokártya, ezt ne felejtsük el, hiszen nincs bennük iGPU. Az említett RYZEN-ekhez elegendő lehet egy X470-es alaplap, de mivel azokból már nincs nagy választék, a B450, B550 és X570 vonalon is elindulhatunk, igényektől függően. Ezen az árszinten olykor-olykor a RYZEN 5 3500X is elérhető, igaz, írásunk készítésekor éppen 62 000 forintba került, de 56 000 forint körül is elérhető szokott lenni, akkor viszont érdemes lehet rajta elgondolkodni, ha viszont csak a játék a cél, a következő versenyző összességében jobb választás, és olcsóbb is. Mindenes rendszerbe már jó választás lehet a RYZEN 5 3500X, és ott a PCI Express 4.0-s támogatásban rejlő előnyöket is kamatoztathatjuk idővel.
Egy picit kanyarodjunk még vissza a 40 000 forintos árkategóriához, ahol egy igazi ár/érték bajnok, a Core i3-9100F foglal helyet. Ez egy költséghatékony gamer PC alapjaként még ma is kiváló választásnak tűnhet, ára jelenleg pont 39 490 forint. Ehhez a processzorhoz szintén jár gyári hűtés, viszont aktív iGPU nincs benne, így külön videokártya nélkül nem tudjuk használni. Ez a processzor játékok alatt meglehetősen erős ellenfél, sok esetben a RYZEN 5 2600X szintjét is képes elérni, ami igen szép eredmény – persze a többszálú teszteknél már hátrányban van az említett AMD processzorral szemben, hiszen csak négy maggal rendelkezik, nem hattal.
Jól hangzik? Van már nála jobb választás is, ez pedig nem más, mint a Core i3-10100, ami a Core i3-9100F-hez képest picivel olcsóbb, cserébe viszont gyorsabb és még iGPU is van benne, így ha valamiért videokártya nélkül maradnánk, a CPU integrált videó vezérlőjével addig is használható marad a PC, de csak alacsony GPU terhelést jelentő feladatokra. Amennyiben nem szükséges az iGPU, mert úgyis videokártyát szerelünk a rendszerbe, néhány ezrest megtakaríthatunk, ha a Core i3-10100-as modellt választjuk, az ugyanis alig 32 000 forintba kerül jelenleg. A Core i3-9100F mellé egy H310-es, egy B365-ös, de akár egy Z390-es alaplap is passzol – utóbbi talán túlzás is lehet –, míg a Core i3-10100K-hoz csak LGA-1200-as foglalattal szerelt 400-as sorozatú alaplap választható, például egy H410-es vagy egy B460-as.
Amennyiben négy helyett már hat magra van szükségünk, a következő a sorban a Core i5-9400F, ami nem csak játékok esetén lehet jó választás, ára viszont csak alig 10 000 forinttal magasabb, éppen 48 790 forint. Ez a modell CPU tesztek terén valahol a RYZEN 5 2600 szintje körül teljesít, de érezhetően olcsóbb nála, játékok alatt azonban már a RYZEN 5 3600X szintjét is ostromolja néhol, ami igen jó ár/teljesítmény arányt feltételez. Nyers processzorteljesítményben természetesen a RYZEN 5 3600X a jobb, estenként akár 25-30%-kal is, cserébe közel majdnem kétszer ennyibe kerül. Gyári hűtő természetesen ehhez a modellhez is jár.
Alternatív módon a Core i3-10400F is szóba kerülhet, ami 6 000 forinttal drágább a Core i5-9400F-hez képest – ha modernebb processzorra vágyunk, ez a modell is ajánlható, hiszen néhány százalékkal gyorsabb, viszont már LGA-1200-as alaplap kell hozzá – egy H410, egy B460 vagy egy Z490. Amennyiben a Core i3-10100F az iGPU hiánya miatt esetleg kiesne a látókörből, 5000 forinttal drágábban van belőle iGPU-val szerelt változat is.
A 70 000 forint körüli kategóriában nem mehetünk el szó nélkül a RYZEN 7 2700X mellett, ami még manapság is egy erős versenyző, cserébe viszont már 73 690 forintért megkaphatjuk, gyári hűtővel együtt. Ez egy nyolc maggal és tizenhat szállal ellátott processzor, ami felett ugyan egy picit már eljárt az idő, főleg a RYZEN 5000-es sorozat megjelenését követően, ám még mindig bátran lehet köré építkezni.
A mindössze 6 maggal és 12 szállal rendelkező RYZEN 5 3600X gyorsabb nála, ám 20 000 forinttal drágább is, annyival pedig azért nem gyorsabb, hogy feltétlenül megérje kifizetni a különbözetet, kivéve, ha mindenképpen egy újabb, modernebb processzorra vágyunk, mert például szükségünk van a PCI Express 4.0-s támogatás nyújtotta előnyökre.
A 90 000 forint körüli kategóriában a Core i5-10600K egy remek és erős versenyző, ami a RYZEN 5 3600X-szel szemben is ajánlható, főleg 90 890 forintos áron. CPU teljesítmény terén előbbi a gyorsabb, van benne iGPU is, így ha nélkülöznünk kell a videokártyát, a PC alapvető célokra használható marad, viszont van egy gyengesége: nem kapunk hozzá gyári hűtőt, míg a RYZEN-hez igen. Ha már van LGA-115x kompatibilis hűtőnk, ami a 125 W-os TDP keretet és a 182 W-os PL2-es boost szintet kezelni tudja, a Core i5-10600K remek választás lehet, ellenkező esetben a RYZEN a költséghatékonyabb hűtés szempontjából. És utóbbinál még faraghatunk is egy kicsit az árból, ha a gyorsabb XT változatot választjuk, ugyanis a RYZEN 5 3600XT jelenleg csak 89 491 forintba kerül, ami nem hangzik rosszul.
A RYZEN 5 3600X és az AMD platformja mellett szólhat még a PCI Expess 4.0-s támogatás megléte, ami egyelőre szinte csak a PCI Express 4.0-s M.2-es SSD kártyák esetében lehet fontos, így ha ezek hidegen hagynak, az Intel platform továbbra is jó választás lehet, például egy Z490-es alaplappal. Érdemes még megemlíteni, hogy néhány ezressel olcsóbban iGPU nélküli Core i5-10600KF is rendelkezésre áll. Itt lényegében mérlegelni kell, mi minden fontos a számunkra, majd dönthetünk – egyik processzorral sem járunk rosszul, az fix.
A 130 000 forint feletti kategóriában versenyez a hűtő nélküli Core i7-10700K, ami egy remek processzor, ám a 133 690 forintos ár egy picit magasabb, mint a konkurenciáé: a RZYEN 7 3800X például hűtővel együtt is csak 123 890 forintba kerül jelenleg. Ebből, vagyis a RYZEN 7 3800X-ből is készült XT verzió, ami picivel gyorsabb, cserébe 7000 forinttal drágább – ennyit nem feltétlenül ér az extra sebesség. Ugyan a Core i7-10700K összességében gyorsabb a RYZEN 7 3800X-nél néhány százalékkal, az összkép mindenképpen a RYZEN felé billenti a mérleg nyelvét, ha még az energiahatékonyságot is számításba vesszük.
Amennyiben mégis az Intel térfelén maradnánk és _csak_ a játékok miatt választanánk Core i7-10700K-t, inkább ne tegyük, annyival ugyanis nem gyorsabb a fentebb említett Core i5-ös modellnél, amennyivel többe kerül. Ha viszont már a nyers CPU teljesítmény is számít, akkor már jó választás lehet a Core i7-10700K is, hiszen feladattól függően jóval gyorsabb a Core i5-10600K-nál, hála a plusz két magnak, a plusz négy szálnak, illetve a magasabb órajeleknek. Természetesen a Core i7-10700K-ból is készült aktív iGPU nélküli változat, a Core i7-10700KF, ami normál társához képest 5000 forinttal olcsóbb jelenleg.
A 130 000 forint feletti kategóriában nyitottak az AMD RYZEN 5000-es sorozatú processzorai, amelyek a tesztek alapján tényleg rendkívül ütőképesre sikeredtek, áraik azonban még nem igazán normalizálódtak, ami nem is csoda, hiszen az óriási keresletet nem győzi kielégíteni a vállalat. Éppen ezért a Core i7-10700K szintjét ostromló RYZEN 5 5600X, ami az egyszálas tesztekben még a Core i9-10900K-t is lekörözi, jelenleg éppen 155 000 forintba kerül. Ez a processzor néhol éppen csak lemarad a Core i7-10700K-tól, míg egyes estekben nagyobb lemaradást szed össze, ám ezeknek a fordítottja is igaz néhol, elég csak fellapozni néhány tesztet.
Ez a processzor rendkívül jól sikerült, sok esetben okoz komoly meglepetést az Intel termékeinek, még a Core i9-10900K-nak is, extraként pedig processzorhűtő is jár hozzá, ami a rivális kínálatát nézve ezen a szinten bizony hiánycikk. Ha egy remek processzorra vágyunk, ami összességében nagyon jól teljesít mind CPU intenzív munkafolyamatokban, mind pedig játékok alatt, bátran válasszuk a RYZEN 5 5600X-et, nem fogunk csalódni. Egyszálas teljesítmény terén magabiztosan veri a Core i9-10900K-t, de több szálon is igen erős ahhoz képest, hogy csak 6 maggal és 12 szállal bír.
Az abszolút csúcsot az Intel térfelén a Core i9-10900K képviseli a klienspiacon jelenleg, így ha az Intel legjobbja kell, azt most 212 490 forintért kaphatjuk meg, viszont gyári hűtőt nem rejt a doboz, ezt érdemes szem előtt tartani, így még egy combosabb léghűtésre, illetve folyadékhűtő szettre is szükség lehet. Természetesen ebből a modellből is készült aktív iGPU nélküli változat, ami ráadásul jelentősen olcsóbb, mint a normál kiadás, hiszen a Core i9-10900KF már 184 000 forintért kapható. És természetesen az Avenger's Edition kivitel is szerepel a kínálatunkban, ami jelenleg 222 190 forintos áron érhető el. ha biztosan nincs szükség iGPU-ra, akkor a 184 000 forintos ajánlat megfontolandó.
Egy picit drágábban a hűtő nélkül érkező RYZEN 7 5800X is felbukkan a maga 224 290 forintos árával. Ez a modell már 8 magot és 16 szálat foghat munkára, nem 6 magot és 12 szálat, mint az előbb említett RYZEN 5 5600X, így kódolásnál, tömörítésnél, illetve egyéb CPU intenzív feladatoknál is kamatoztathatjuk a benne rejlő lehetőségeket, ugyanakkor játékra is kiváló választás, viszont akkora előrelépést azért nem hoz, amennyivel drágább, így játékra a RYZEN 5 5600X a jobb jelenleg. Ha mindenes PC-t építünk, amivel videót is kódolnánk, illetve egyéb módon kamatoztatnánk a több magban és szálban rejlő potenciált, akkor már el lehet gondolkodni a RYZEN 7 5800X-en, de az árkülönbség ekkor sincs igazán összhangban a teljesítménykülönbséggel.
A következő szint a 12 maggal és 24 szállal ellátott RYZEN 9 5900X, ami már-már munkaállomásként is tökéletesen helytállhat, de a játékokba sem törik bele a bicskája, igaz, utóbbi területre nem a legjobb választás.. Ez a modell jelenleg 244 591 forintot kóstál, a többszálas teljesítménye azonban lényegesen jobb, mint a RYZEN 7 5800X-é, így ha ezt ki tudjuk használni, mindenképpen megéri a termék 20 000 forintos különbözetet. De ne felejtsük el: hűtőt itt sem kapunk.
A klienspiac abszolút csúcsán jelenleg a RZYEN 9 5950 foglal helyet az ő 16 magjával és 32 száljával. Ez a processzor főként tartalomkészítőknek, illetve nagy CPU teljesítményre vágyó felhasználóknak ajánlható, akik egy mindenes rendszert szeretnének építeni munkára és játékra, munkájukkal pedig ki tudják termelni az efféle csúcshardver árát is. Hűtőt itt sem kapunk, az ár pedig 360 089 forint, ami elsőre soknak tűnhet – másodikra is –, cserébe viszont óriási teljesítményt nyújt a friss processzor, amit a klienspiacon jelenleg semmi más sem tud felülmúlni.
A RYZEN 5000-es processzorok mellett szólhat a Smart Access Memory funkció, ami segít a teljesítmény növelésében, ha RADEON RX 6000-es sorozatú videokártyát helyezünk el az adott rendszerben, igaz, az előny az esetek többségében csak néhány százalék lesz. Ténylegesen hasznos előny lehet viszont a PCI Express 4.0-s támogatás megléte, ami a legmodernebb M.2-es SSD kártyákhoz szükséges lehet, de persze nem létfontosságú. És energiahatékonyság terén is jobbak az AMD újdonságai, mint az Intel aktuális termékei, így ez egy újabb plusz pont lehet a döntés meghozatala előtt. A RYZEN 5000-es sorozat mellé érdemes 500-as sorozatú lapkakészlettel ellátott alaplapot választani, míg az Intel fentebb említett felső kategóriás processzoraihoz a Z490-es alaplapok passzolnak.
Videokártyák
A jelek szerint a pandémia miatt jelentősen megugrott a kereslet a videokártyák iránt is, szinte minden ársávban, ami az árak emelkedését eredményezi, valamint a készletek gyors apadása is jellemző, ezért is nehéz most jó áron jó videokártyát beszerezni. Egyes modellek elérhetőségével még mindig problémák vannak, gondoljunk csak az új Radeonokra, vagy éppen a GeForce RTX 30-as család tagjaira, amelyek nem csak magasabb áron kerültek forgalomba a gyártó által ajánlott végfelhasználói árhoz képest, de ezzel egy időben elegendő mennyiségben sem érhetőek el, ami szintén az árak emelkedését okozza. Ha viszont most van szükség videokártyára, nincs mit tenni – az alábbiakban egy friss körképpel próbálunk segíteni a döntésben.
Ebben a témakörben az abszolút belépőszintet jelenleg a GeForce GT 1030 testesíti meg, ami nem egy új fejlesztés, viszont néhány esetben ajánlható lehet, ha csak arra van szükség, hogy a minimális GPU terheléssel járó feladatokat _valamilyen_ videokártya kiszolgálja. Ez jellemzően akkor lehet fontos, ha az adott processzor nem tartalmat semmiféle GPU-t, vagy éppen a GPU nem aktív: előbbi a „G” jelölés nélküli RYZEN processzorokra vonatkozik, míg utóbbi az „F” és a „KF” jelölésű Intel processzoroknál áll fent.
Noha a GT 1030 nem egy erőmű, azért jó néhány játék elfuthat rajta némi kompromisszummal, ahogy az ebből a videóból is kiderül. Ha a maximális költséghatékonyság a cél, akkor a GeForce GT 710-re is érdemes lehet egy pillantást vetni, az ugyanis már 15 000 forint környékén is elérhető.
Az 55 000 forint körüli kategóriában a GeForce GTX 1050 Ti képviseli a jó vételnek járó címet, ha főként az e-Sport címek futtatása a cél. Ez a modell már sokkal combosabb teljesítményt nyújt, mint egy GT 1030, így a Full HD felbontást sokkal magabiztosabban szolgálja ki, igaz, kompromisszumokra itt is szükség lehet, ha modernebb játékok kerülnek terítékre. Ezen a szinten belekóstolhatunk az 1440p-s felbontásba is, ám itt még több kompromisszumra lehet szükség, játéktól függően.
Amennyiben van rá anyagi lehetőség, érdemesebb inkább a GeForce GTX 1650-et célba venni, modernebb alapokkal rendelkezik, több a tartalék benne, igaz, ez 15 000 forint körüli extra költséget eredményez majd, hiszen a GeForce GTX 1650-esek jellemzően 68 000 forinttól felfelé indulnak. Alternatív módon még egy Radeon RX 570-es videokártya is jó választás lehetne ezen a szinten, de a legolcsóbb példány jelenleg 69 000 forint környékén kapható – igen, ez jelentősen magasabb, mint a szeptemberi ár volt, ennyiért azért nem biztos, hogy jó vétel, sőt...
Ár/érték arányban eddig az egyik legjobb választás a GeForce GTX 1650 Super volt, ami nemrégiben 64 000 forintért is kapható volt, ám egy ideje nem érhető el ez a kategória, az egyik legnépszerűbb modell pedig az októberi árhoz képest első lépcsőben 10 000, majd 20 000 forintot drágult, ahogy azt az árgrafikon is mutatja, és november 22-e óta nem is érhető el. A raktárfigyelő segítségével persze növelhetőek az esélyek, de a pandémia okozta kedvezőtlen helyzeten ez sem igazán segít. Hasonló sorsra jutott a kicsivel gyorsabb és sajnos drágább Radeon RX 5500 XT sorozat egyik legnépszerűbb tagja is.
Egy picivel feljebb megérkezünk a Radeon RX 5600 XT és a GeForce GTX 1660/Super territóriumába, amelyek már elég magas részletesség beállítását is lehetővé teszik Full HD felbontás alatt, valamint az 1440p-s felbontásnál is magasabbra állíthatjuk a csúszkákat az előbbi modellekhez képest. A GeForce GTX 1660 és a GeForce GTX 1660 Super jelenleg egyszerűen nem kapható, az árak viszont itt is fokozatos emelkedésnek indultak az elmúlt három hónapban. A legnépszerűbb modelleknél a szeptemberi állapothoz képest már érezhetően magasabb végösszegek látszanak a kínálatban, már amikor elérhetőek a termékek. Sajnos a Radeon RX 5600 XT esetében szintén látható némi drágulás, illetve az árak hullámzása is megfigyelhető.
Kissé mulatságos, hogy a fentebb említett két kategória szereplőinek árai a 130 000 forintos súrolják, ennyiért azonban már GeForce RTX 2060-as videokártyát is ki lehet fogni, amelynél mind RT, mind pedig DLSS támogatás rendelkezésre áll. Ez mindenképpen jobb választás, ha éppen sikerül elcsípni egy érkező szállítmány egyik darabját, így a raktárfigyelőt itt is érdemes használni, ha ilyen videokártyára vágyunk.
A 2060 és a 2060 Super már az 1440p-s felbontás terén is magabiztos teljesítményt nyújt, DLSS mellett pedig akár a 4K-s szintre is el lehet merészkedni, persze itt már kompromisszumok meghozatalára is szükség lesz. Amennyiben éppen van raktáron, úgy elsősorban az RTX 2060 Super kategóriát érdemes megcélozni, amelynek ez a képviselője például szintén a 130 000 forint körüli ársávban helyezkedik el, mint a fentebb említett normál RTX 2060, ám gyorsabb nála.
Egy lépcsőfokkal feljebb éppen a Radeon RX 5700 XT-be botlunk bele, ami már a GeForce RTX 2070 szintjét hozza, illetve sok esetben gyorsabb is nála. Ebben a kategóriában ez a legnépszerűbb videokártya, ami jelenleg éppen nem elérhető, legutóbb azonban 182 000 forintba került. A teljesítmény itt már 4K-s felbontás esetén is vállalható, ha nem az „Ultra”, hanem csak a „Medium” szintet vesszük célba, az 1440p-s felbontás esetén azonban magasabbra is merészkedhetünk.
Amennyiben szükség lenne az RTX és a DLSS technológiák nyújtotta előnyökre, akkor a gyorsabb GeForce RTX 2070 Super jöhet számításba, ami jellemzően 200 000 forint körüli áron kapható, már amikor elérhető, ám az utóbbi hetekben inkább a 220 000 forint körüli szintet vette célba az árfolyam. A legnépszerűbb modell nálunk éppen ez.
A GeForce RTX 2080 Super helyét lényegében már át is vette a nemrégiben piacra dobott GeForce RTX 3060 Ti, ami jelenleg 284 000 és 370 000 forint közötti áron kapható, cserébe viszont igen jó teljesítményt nyújt.
Ezek az árak nem túl barátságosak, meghúzódik mögöttük a pandémia okozta extra keresletnövekedés, valamint az, hogy emiatt kisebb mennyiségben érhetőek el a termékek, éppen ezért jóval drágábbak is. No meg aztán ez a sorozat még csak most rajtolt el, a rajt alkalmával pedig rendszerint vastagabban fog a ceruza az első néhány hétben, de ezt már megszokhattuk. A 2080 Super feletti teljesítmény igazából az esetek többségében össze is jön, a 2070 alatti árazás azonban egyelőre nem valósul meg, viszont az árak már azért elindultak lefelé, még ha lassan is.
A felső-közép kategória két új szereplője a GeForce RTX 3070 és a Radeon RX 6800, amelyek mindketten kiváló teljesítményt tudnak felmutatni. Az RTX 3070 papíron olcsóbb, míg a Radeon RX 6800 drágább, ám utóbbi pont annyival gyorsabb is riválisánál. A hazai árak eléggé lehangolóak mostanság, ahogy az előbb említett kategóriákban már láthattuk: a GeForce RTX 3070 elérhető modelljei éppen 360 000 és 420 000 forint között helyezkednek el, míg a korábban kapható két Radeon RX 6800 esetében 340 000 és 420 000 forint közötti árat láthattunk. Nyilván érdemes mérlegelni, hogy a GeForce-hoz jelenleg is jár RTX és DLSS támogatás, míg a Radeonnál egyelőre még nincs hivatalos DLSS alternatíva és az RTX támogatást is csak zárójelben lehet megemlíteni.
A felső kategóriában a GeForce RTX 3080 és a Radeon RX 6800 XT minősül a legjobbnak, már ami az ár/teljesítmény arányt illeti, ám az aktuális összegek alapján mindkettő alaposan túl van árazva, de az extra kereslet és a szűkös kínálat miatt ebben sajnos nincs semmi meglepő. Mindkét modell kiváló választás, ha 4K-ban és 1440p-ben gondolkodunk, viszont elég nehéz őket beszerezni, hiszen csak hébe-hóba kaphatóak.
A Radeon RX 6800 XT esetében ez a modell már elérhető volt, ára akkoriban 480 000 forint környékén mozgott, míg a GeForce RTX 3080-as szériából ez a legnépszerűbb verzió. Utóbbi a hónap elején még 395 000 forintért is elérhető volt, legutóbb azonban a Radeonhoz hasonlóan közel 480 000-es áron érkezett szállítmány.
Az abszolút csúcskategóriában csúnyán borsot tört az AMD az Nvidia orra alá, ugyanis a GeForce RTX 3090 egy méltó kihívót kapott, amely remek teljesítményt nyújt, versenyképesnek tűnik, ára azonban sokkal-sokkal kedvezőbb, legalábbis akkor, ha a gyártói MSRP-t nézzük (1499 vs. 999 dollár). A GeForce RTX 3090 jelenleg 725 000 és 915 000 forint közötti áron kapható, a Radeon RX 6900 XT azonban még nem bukkant fel a kínálatunkban. Mindkét kártya kiváló választás lehet, ha maximális teljesítményre vágyunk 4K-s felbontás alatt, illetve akár a 8K felbontásba is bele lehet majd kóstolni velük, de ez még a jövő zenéje.
Az extrém teljesítményhez természetesen extrém ár társul, amit az egy szinttel lejjebb elhelyezkedő modellekhez viszonyított teljesítmény egyáltalán nem indokolna, de ezt már megszokhattuk a korábbiakban, ezért prémium kategória. Említést érdemel még, hogy a GeForce RTX 3090 esetében extrém hőtermelésre és fogyasztásra is fel kell készülni, azaz tápegység-cserére is szükség lehet, de utóbbit a Radeon RX 6900 XT-nél sem úszhatjuk meg, ha nincs legalább 850 W-os teljesítményű tápunk.
A GeForce RTX 3090 egyébként akár a tartalomkészítők számára is kiváló választás lehet, azaz munkára és játékra is be lehet fogni, ha szükséges. Munka tekintetében jól jöhet a GeForce RTX 3090 egyedüli kiváltsága, az NVLink támogatás, amit professzionális alkalmazások alatt is ki lehet használni, játékok alatt nincs feltétlenül értelme, hiszen már egy ilyen kártya is rendkívül gyors.
Pár szó az alaplapokról
A megfelelő alaplap kiválasztása sok szemponttól függ: egyrészt attól, milyen árkategóriában nézelődünk, milyen felszereltségre és extrákra van szükségünk, illetve milyen formátum fér el az adott számítógépházban. Választás előtt érdemes rákeresni a kiszemelt modellekre a fórumokban, vannak-e velük negatív tapasztalatok, valamint a gyártói weboldalt is érdemes felkeresni, hogy a kiszemelt memóriamodulokat, illetve a kiszemelt processzort támogatják-e az adott deszkák.
Ezzel a kis extra munkával nagyon sok bosszúságtól kímélhetjük meg magunkat. Érdemes az igényeknek megfelelő lapkakészletet választani mindkét térfélen, Ha CPU és memória tuningban gondolkodunk, akkor az Intelnél csak a Z sorozatú lapkakészletek jöhetnek szóba, míg az AMD-nél kvázi bármelyik, hiszen mindegyik lapkakészlet támogatja a tuningot, de érdemes az ésszerűség határain belül maradni – alsó kategóriás lapkakészlettel ne akarjunk felső kategóriás processzort tuningolni. Egyúttal ellenőrizzük azt is, az adott VRM áramkör képes-e felnőni a rendszernek szánt feladathoz – ha például komolyabb tuningra lenne szükség.
Ezt leszámítva érdemes azokat a modelleket keresni, amelyek népszerűek a piacon, illetve azokat, amelyekről sok pozitív vélemény áll rendelkezésre – a formátum és a felszereltség kiválasztása úgyis egyéni lehetőségeinkhez és igényeinkhez mérten történik. A fentiekben néhány népszerűbb modellt kiemeltünk mindegyik fontosabb lapkakészletből, de természetesen nem csak ezekben érdemes gondolkodni, a kínálat sokkal-sokkal bőségesebb, érdemes szétnézni.
Dióhéjban a memóriamodulokról
Akármelyik processzort, illetve akármelyik platformot is választjuk, mindig ügyeljünk rá, hogy a rendszermemória kétcsatornás kiépítésben kerüljön az alaplapba, ugyanis így érhetünk el optimális teljesítményt. Kapacitás terén a 2 x 2 GB felett már eljárt az idő, így érdemes legalább 2 x 4 GB-os kitet választani, ami legalább az adott processzor memóriavezérlője által támogatott hivatalos gyári effektív órajelen ketyegjen. Ettől felfelé el lehet térni, de ez már tuningnak számít, így nincs rá garancia, hogy működni fog.
Az esetek többségében a modern platformok remekül kezelik a gyorsabb memóriamodulokat, de az alaplap memória-kompatibilitási listáját így is érdemes szemügyre venni a gyártó hivatalos weboldalán – biztos, ami biztos alapon. Érdemes törekedni arra, hogy a memóriakésleltetés minél alacsonyabb legyen, az ugyanis jobb teljesítményt eredményez, egy bizonyos szint alá azonban nem érdemes menni, ugyanis a plusz előny többe kerül, mint amennyit megér – a kifejezetten alacsony késleltetés és magas effektív órajel mellett üzemelő modulok jellemzően nem olcsók. A jó választásnak mondható csomagokból csokorba is szedtünk néhányat, íme:
Jelenleg a lehető legjobb időszakot éljük memória-bővítéssel kapcsolatos lehetőségek terén, ugyanis a memóriamodulok árai most alacsonyak, ám az elkövetkező hónapok folyamán drágulásra lehet számítani, így nem érdemes sokáig várni a döntéssel. Egy gamer PC manapság még elketyeghet 2 x 4 GB-nyi memóriával, ám ha most építünk új konfigurációt, ne adjuk 2 x 8 GB alá, hosszabb távon jobban járunk, főleg, ha egyidejűleg sok böngészőablak és alkalmazás van megnyitva, de idővel a játékok is igényelni fogják a több memóriát – és igazából a 2 x 8 GB sok esetben már inkább a minimum szintet képviseli manapság, nem az optimálisat, főként, ha tartalomkészítésről van szó, ráadásul 4K-ban.
A 2 x 8 GB feletti tartomány abszolút nem elérhetetlen, most ugyanis értelmes árakon lehet elérni ezeket a memóriacsomagokat is, legalábbis a 2 évvel ezelőtti állapotokhoz képest mindenképpen, és a 2 x 16 GB-os kitek ára is sokat mérséklődött. A jelenleg tapasztalható árak a következő hónapok folyamán emelkedésnek indulhatnak, erre egyre több jel utal, és a Micron üzemében történt áramkimaradás is ront a kilátásokon.
