Az Nvidia óriási mennyiségű árbevételre tett szert az adatközpontok szegmensében az elmúlt pénzügyi negyedév folyamán, ami igazából rekordnak is tekinthető mind a Data Center Group árbevételét tekintve, mind pedig a vállalat teljes árbevételét nézve. A Data Center Group 10 milliárd dollárnál is magasabb árbevételt könyvelhetett el, ami több, mint az AMD és az Intel Data Center csoportjainak kombinált árbevétele – nem kis fegyvertény ez az Nvidia számára. A jelek szerint az AI és a HPC piacon az elkövetkező időszakban tovább növekedhet a kereslet az Nvidia termékei iránt, ennek megfelelően a gyártó is megpróbálja felpörgetni a gyorsítókártyákra szánt grafikus processzorok termelését.

A Financial Times értesülései szerint 2024 folyamán legalább háromszor annyi gyorsítókártya készülhet, mind idén. A 2023-as termeléssel kapcsolatban éppen nemrégiben érkezett információ, amiből kiderült, igén nagyjából 500 000 darab H100-as GPU-t gyártathat le az Nvidia, vagyis jövőre legalább 1 500 000 ilyen termék készülhet, de a 2 000 000 darabos szállítási mutatót sem lehet kizárni, már amennyiben minden szükséges feltétel teljesül. Nincs kizárva, hogy a fenti számokban egyébként már az A100-as termelés is szerepel.

Az Nvidia igazából nagyon jó helyzetben van az AI és a HPC piacon, már ami a gyorsítókártyák forgalmát illeti, hiszen versenyképes termékeket kínál, valamint szoftveres környezet terén is igencsak jól áll a vállalat szénája. Noha az olyan vállalatok, mint például az Amazon és a Google, rendelkeznek saját, egyedi fejlesztésű AI gyorsítókkal, az ügyfeleik igényeinek kielégítéséhez mégis szükségük van az Nvidia gyorsítókártyáira, ugyanis több száz olyan alkalmazás van a piacon, amelyek az Nvidia CUDA keretrendszere köré épülnek, ezeket pedig Nvidia hardverrel kell gyorsítani. A házon belül fejlesztett AI gyorsítók persze így sem feleslegesek, hiszen a különböző tréningező és dedukciós feladatok gyorsítására kiválóak.

A fentiek miatt, vagyis azért, mert az Nvidia hardvereire egyszerűen hatalmas szüksége van a piacnak, az Nvidiának is reagálnia kell a keresletnövekedésre, már amennyiben a lehető legnagyobb szeletet szeretné kihasítani magának a piac képzeletbeli tortájából. A termelés fokozása sajnos eléggé összetett folyamat, hiszen ahhoz, hogy kész gyorsítókártyákból több készüljön, sok-sok feltételnek kell teljesülnie.

Az egyik nehézség az, hogy a GH100-as gyorsítókártyák eléggé komplex termékek, hiszen egy nagy kiterjedésű, bonyolult dizájnnal rendelkező GPU kör épülnek. Maga a GPU 814 négyzetmilliméteres kiterjedéssel bír, így a kihozatali arány növelése is nehéz feladat, pont a chip bonyolult jellege miatt. Persze a kihozatali arány az első időszakhoz képest már biztosan javult, ami segít az Nvidia tervének teljesítésében, azt azért még mindig nem egyszerű biztosítani, hogy a TSMC 4N csíkszélességgel dolgozó gyártósorain is megfelelő mennyiségű chip készülhessen, hiszen a gyártókapacitás limitált, és ezen több vállalattal kell osztoznia a cégnek.

Egy-egy 300 milliméteres átmérőjű szilícium ostyán maximum 65 darab H100-as GPU férhet el, vagyis a 2 000 000 chip legyártásához közel 31 000 darab ilyen szilíciumostyára van szükség, amennyiben a kihozatali arány is kellően magas. A TSMC jelenleg 150 000 darab 5 nm-es osztályú gyártástechnológiával készített 300 milliméteres átmérőjű szilícium-ostya legyártására képes havi szinten, aminek elég jelentős részét adná a fentebb említett 31 000 darabos érték.

Ha ezt sikerül is elérni például az egyes termékekre leadott rendelések módosításával, további nehézségek is állhatnak még a vállalat útjában. Például az, hogy a GH100-as gyorsítók fedélzetén HBM2E vagy HBM3 sorozatú memória teljesít szolgálatot, modelltől függően, ezt pedig a TSMC CoWoS technológiájával tokozzák, vagyis ezen a téren is elegendő gyártókapacitást kell lefoglalni. Ez egyelőre azért is problémás, mert a TSMC már a jelenlegi CoWoS megrendeléseket sem győzi kapacitással.

Mielőtt a HBM2E vagy HBM3 alapú memóriával ellátott chipek elkészülnének, természetesen elegendő mennyiségű memórialapkára is szükség van, amelynek beszerzése szintén kihívás lehet a jelenleginél jóval nagyobb tételben, hiszen az igényekhez az SK Hynix, a Micron, illetve a Samsung termelésének is igazodnia kell. Amennyiben az összes fenti feltétel adott, még mindig marad nehézség a vízió teljesüléséhez vezető úton. A kész H100-as vagy A100-as gyorsítókártyákat be is kell építeni egy-egy szerverbe, vagyis a szervergyártó partnerek részéről is fel kell pörgetni a termelést, amihez az összes szükséges alkatrész termelésének is igazodnia kell.

Hogy sikerül-e célt érnie az Nvidiának? Az elkövetkező időszakban egészen biztosan kiderül.