Nem olyan régen írtam a DJI Mini 2 SE-ről, a kategóriájának egyik legjobb hobbidrónjáról és máris újra találkozhatok ezzel a különleges márkanévvel. De, hogy mi köti össze a propelleres robotkamerákat és a telefonokhoz készült kézi stabilizátorokat? Természetesen a gyártó saját fejlesztésű, esetünkben 3-tengelyes gimbal technológiája, mely lényegében mindkét termékkategória szívét és egyben lelkét adja. No persze utóbbi hasonlat talán mégiscsak a szoftveres támogatásra igaz, hiszen ahogy a drónnál, úgy itt is meglehetősen nagy hangsúlyt fektetnek a vezérlő alkalmazásra, mely egyszerre komoly értéknövelő és részben elrettentő tényező. Értéknövelő, mert egy átgondolt, részletes és funkciókban gazdag felhasználói felületet kapunk, mely segít a legtöbbet kihozni az adott termékből. Elrettentő, mert ebben az árkategóriában az Androidos eszközök látványos háttérbe szorítása felér egy arculcsapással.

Így jártam én is, aki nem egy iPhone-nal a zsebemben mászkálok, viszont eltölthettem egy hetet a DJI telefonstabilizáló gépezetének legújabb modelljével, így kideríthettem, hogy mekkora különbségekkel jár, ha nem almás mobillal használják. A stabilizátorhoz tehát egy Androidos készüléket csatlakoztattam, ráadásul abból sem a legfrissebbet, bár amíg a szoftvert tudjuk telepíteni, addig nagyjából mindenki ugyanazt kapja a gyártótól. Az Osmo 6-hoz ráadásul tartozik egy támogatottsági lista, melyen azok a viszonylag fiatal készülékek kaptak helyet, melyekből a DJI jóindulatából kifolyólag a legtöbbet hozhatjuk ki. A gyártó és az Apple közötti megállapodás részletei természetesen nem ismertek, de az mindenképpen beszédes, hogy míg az App Store-ban az említett alkalmazás megtalálható, addig a Google Play Áruházban nem, így azt telepítőfájl formájában a DJI honlapjáról kell beszereznünk.

Akárhogy is, ezek a multifunkcionális szelfibotok évek óta töretlenül sikeresek, hiszen a mozgóképes tartalomgyártás sosem látott mértékben uralja a különböző videómegosztó felületeket, ahol egy-egy hasonlóan profi vagy félprofi felszerelés aranyat érhet. A széles vásárlóbázis és a felhasználási területek bővülése miatt pedig legalább annyira hasznos lehet egy teleszkópos kar, mint az extrém helyzetekben is rezzenéstelen képet biztosító stabilizátor, melynek együttese vaj lágyságú átmeneteket biztosít akár rázósabb körülmények között is. Akárcsak a drónok esetében, a DJI ezen a területen is jelentős szereplőnek számít, hiszen nem csak a széles közönségnek, de a professzionális felhasználóknak is biztosít kategóriákkal komolyabb kamerastabilizátorokat. Nem csoda, hogy a mobiltelefonok vagy akciókamerák szintjén is magas színvonalon kivitelezett ajánlatokkal versenyeznek, ezek közül is a legfrissebb a DJI OSMO MOBILE 6, mely talán egyben a legjobb is, amit jelenleg okostelefonokhoz választhatunk. 

Specifikációk, dizájn és felszereltség 

Mielőtt a működésének részleteire térnénk, szokás szerint megnézzük a csomag tartalmát kicsit részletesebben. A kartondoboz elő- és hátlapja nagyjából közli velünk a legfontosabbnak vélt információkat és említésre érdemes specifikációkat, de ezzel amúgy is foglalkozom majd, így inkább gyorsan kinyitottam. A dobozkából ezúttal is egy vaskosabb, tojástartóra emlékeztető kartonbölcsőt húzhatunk elő, a fennmaradó helyet pedig a viszonylag vaskos dokumentációs papírköteg tölti ki, tehát a terméknek nem marad helye mozgolódni. A teljes csomag magából a stabilizátorból, a Magnetic Phone Clamp 3 névre hallgató, mágnesesen rögzíthető telefontartóból és egy külön rögzíthető Grip tripod támaszból áll. Utóbbi zárt állapotban szimplán csak meghosszabbítja a markolatot nagyjából 14 centivel, szétnyitva pedig atombiztos stabilitást biztosít, ha sík felületre támasztjuk.

A mobiltartón kívül mindkét elem leragasztott tasakokban várakozik, de tovább vizsgálódva még egy kellemes meglepetés is ért, mert a terméket nem csak papírok kísérték. A szűkös helyen megbújt még egy minőségi hordozótasak is, ami bár nem keményfedeles, de így is jó szolgálatot tehet, ha táskában hurcolásznánk. Bár jogosan nevezhető kompaktnak, hosszabb utazások vagy kirándulások esetén biztosan nem akarjuk majd a nagyjából 340 grammot nyomó gimbalt is a zsebünkben tartani. Hogy miért nagyjából? A DJI összesen kétféle színben forgalmazza és az adatlap szerint ez pár gramm különbséget jelent a világosabb javára. Nálam pont ez, a Platinum Gray kiadás járt, mely ránézésre és tapintásra is a DJI drónokra emlékeztetett, de kifejezetten jól néz ki a sötétebb Slate Gray (pala szürke) változatban is. Talán apróság, de egy adag szivacsbetétet is mellékeltek, hogy a túl vékony vagy éppen túl vaskos telefonok biztosan megfelelően feküdjenek a telefontartóban.

Az anyagminőség és az összeszerelés kérdés nélkül prémium, más jelzőt hirtelen nem is találtam rá. Akár együtt is érkezhetett volna a drónnal, az anyaghasználat és az elemek aprólékos összeillesztése szinte megegyeznek, illetve egyszerre keltik egy masszív és igazán igényes eszköz érzetét, mely nem tűri el a bóvli megoldásokat. Az ára tehát nem pusztán a digitális funkciókat vagy a stabilitást igyekszik megfizettetni a vásárlóval, de egy olyan terméket is, amire jó ránézni, amit jó kézben tartani és ami valószínűleg évek múltán is hasonló külsővel és hibátlan belső szerkezettel várja, hogy bekapcsoljuk. De még mielőtt nekiesnék, érdemes kitérni a beépített, teleszkópos hosszabbítórúdra, mely egy jelentős 215 mm-rel toldja meg a markolatot, szóval akár nyújtóznánk, akár a talajszinti perspektívát szeretnénk hajlongás és görnyedezés nélkül elérni, ezzel és a mellékelt tripoddal együtt biztosított a kényelmünk.

Amikor bekapcsoljuk, egy egyszerű állapotjelző LED-nél máris többet kapunk az előző modellekhez képest, ahogy a kezelőszervek is a drónokra emlékeztető finomsággal készültek el és szerencsére közel megegyező precizitással működnek. Az 5-ös számú modellhez viszonyítva a 6-os több változással, újdonsággal is szolgál, melyek tovább bővítik a pozitívumok listáját. Az állapotsor panel a bal felső sarokban lévő kis részen, zöld színnel jelzi számunkra, ha a készülék csatlakozott a mobilunkhoz és bevetésre kész, de ha villogni kezd, igazítsuk meg a mobilrögzítőt, mert nem illeszkedik megfelelően. Közvetlenül alatta az akkumulátor állapotát látjuk, mely teljes feltöltés esetén eltűnik, így közli, hogy lehúzhatjuk a mellékelt USB-C kábelt, melyhez töltőfejet nekünk kell biztosítanunk. Amikor az akkumulátor 20%-os vagy annál alacsonyabb töltöttségi szintre ér, a jelzés átvált pirosra. Ezektől jobbra még egy apró kijelző is elfért, amely azt mutatja meg nekünk, hogy a készülék négy kardán üzemmódja közül éppen melyik aktív.

A két legfontosabb újdonság a stabilizátor oldalán található tekerőgomb és az M jelzéssel ellátott üzemmód gomb, mely egyben a be- és kikapcsológomb is. Előbbivel zoomolhatunk és a fókusztávolságon állíthatunk, utóbbival a Follow, Tilt Locked, FPV és Spinshot üzemmódok között váltogathatunk, melyek egymás mellett, külön helyen és eltérő emblémával jelennek meg, így könnyebben azonosíthatók. Első bekapcsoláskor a Follow avagy követés aktív, mely a vízszintes mozdulatokat követi le (fel, le, előre és hátra) oldalirányú kilengések alatt azonban megtartja a mobil pozícióját. Ezután a Tilt Locked jön, ami a vízszintes síkban történő felvételeket segíti és csak a tengely körüli forgatást követi, egyéb esetben megtartja a telefon pozícióját. Az FPV (First Person View) a mozdulatlan objektumok és célpontok filmezéséhez optimális, de mivel a három tengely egyaránt leköveti a mozgatást, szórakoztató, filmszerű felvételeket készthetünk, melyek olyan hatást keltenek, mintha egy röptetett forgókamerával készültek volna. Végül a Spinshot jön, ahol a joystick kap nagyobb szerepet, mellyel a mobilt és vele a kamerát forgathatjuk jobbra és balra, kreatív képsorokhoz.

A stabilizátor alapvetően összecsukott és lezárt állapotban érkezik, melyet néhány mozdulattal oldhatunk fel. A felnyitás előtt keressük a rajzocskákat a zárt és nyitott lakatokról, majd miután eltekertük a tartókar felnyitásra kész, rápattinthatjuk a mobilunkat. A telefontartó kapocs kellően szélesre nyitható, hogy a legnagyobb lapátmobilok is beleférjenek, viszont ügyelnünk kell rá, hogy lehetőleg pontosan a telefon középpontjánál rögzítsük, különben az egyensúly nem lesz megfelelő. A támasz adott esetben ráfekhet a telefon oldalán lévő gombokra, de nekem ezzel nem volt gondom, a mobilról még a tokját sem kellett levennem, azzal és anélkül is hibátlanul fogta. Amire még figyelnünk kell, az a kamera elhelyezkedése, aminek függőleges állapotban felfelé kell néznie, de a megfelelő szöget a tartó is jelzi, szóval ezzel nem fogunk sokat bajlódni. A rögzítés tehát meglehetősen egyértelmű és viszonylag egyszerű is, bekapcsoláskor a stabilizáció azonnal megtörténik tehát hamar készen állhatunk az első próbára.

Ahogy a DJI drónokat, úgy a stabilizátorokat is beszerezhetjük egy extrákkal megpakolt, cserébe jóval költségesebb csomagban. Az Osmo Mobile 6 munkára felkészített különkiadása a Vlogger Combo, mely egy kupac hasznos kiegészítőt kínál a készülékünk mellé, ám ezért összesen több mint kétszer annyit kér, mint az alapcsomagért. A pakk tartalma: DJI Osmo Mobile 6 telefonstabilizátor, DJI Mic vevőegység, DJI Mic mikrofon, 3.5 mm TRS audio kábel, USB-C adapter, Lightning adapter, szélfogó, rögzítő mágnes, tároló zsák, Hot Shoe adapter, párhuzamos töltőkábel, tripod állvány, textil zsák, mágneses rögzítő a gyors cserélhetőségért, csuklópánt, öntapadós mágneskorong, USB kábel, ajándék DJI hordtáska. Nem hangzik rosszul, de annyira azért nem esett le az állunk, aki pedig már a készüléket is drágának találta, nagyjából 150 ezer forintért valószínűleg nem fog kapkodni érte.

Egy OS mindfelett 

PC vs. Konzol, PS vs XBOX, Apple vs. bármi, amit Android hajt. Az Apple-höz való ragaszkodás egy alapvetően kínai vállalat részéről még nem is lenne olyan furcsa, hiszen ez egy piaci alapon meghozott döntés is lehet. Ám az Osmo 6 dobozán nincs külön kihangsúlyozva az Apple márkajelzés, sem az, hogy egy hivatalos, iPhone-exkluzív kiegészítő lenne, mert összességében nem is az. A piac legdrágább – nem professzionális – stabilizátora kissé mégis megnehezíti mindazok életét, akik nem rendelkeznek legalább egy iPhone 11, XS vagy XR készülékkel, illetve iOS 12-es rendszerrel. A támogatási listán még a felsorolt, kevés mobil mellett is meglehetősen korlátozott a kiaknázható lehetőségek listája, míg a lap alján szereplő iPhone mobilok jól láthatóan teljes kiszolgálásban részesültek. Hogy ez valami exkluzív szerződés az Apple javára, esetleg más okból nem fordítanak nagyobb figyelmet legalább a csúcskategóriás telefonokra, az sajnos rejtély. És egészen addig az is marad, míg a gyártó végre reagál a média ezirányú megkereséseire, amit eddig sajnos nem tett meg, emiatt vélhetőleg nem is érdemes várni rá.

Az alkalmazást MIMO néven kell keresnünk, iPhone-ok esetében az App Store-ban, Android esetén pedig a gyártó oldalán, ahol .apk telepítőfájlként érhetjük el. Letöltéskor iOS-en nagyjából 500 MB-ra, Androidon pedig 900 MB-ra számítsunk, a telepített változat pedig közelíti az 1.4 GB-ot, tehát készüljünk elegendő tárhellyel. Ez elsőre talán kissé extrémnek tűnik, de nem holmi játékszerrel van dolgunk, így ezt nem sorolnám a negatívumok közé. Telepítés után természetesen muszáj lesz megadnunk a hozzáférést nagyjából mindenhez, ahogy azt manapság megszokhattuk a legkülönbözőbb appoktól és szolgáltatásoktól. Ha ezt a bizalmi kérdést elrendeztük magunkban, valószínűleg a firmware frissítését kell először elvégeznünk. Lehetőleg biztosítsunk elegendő mértékben feltöltött telepeket az eszköz számára, a telepítés után az eszköz automatikusan újraindult és használhattam tovább.

Ezután érdemes a stabilizátor kalibrálására szánni az időt, ráadásul az indulást automatikus kalibráció segíti. Ha utóbbi nem sikerülne tökéletesre és a mobilunk kissé ferdén állna, ezt manuálisan könnyedén korrigálhatjuk, de nálam erre nem volt szükség. Itt térnék ki a mágneses telefontartóra, mely elképesztő erővel és hangos csattanással pattan fel a stabilizátorunkra, a véletlen leválás teljesen lehetetlen. Még a legnagyobb mobilokat is gond nélkül megtartja és forgatja, az én Samsung Note 9-em pedig bőven a 290 grammos határérték alatt volt. Természetesen mivel DJI termékről van szó, az appon belül zavarbaejtően bőséges mennyiségű oktatóanyagot tekinthetünk meg, tehát teljesen kezdő felhasználók is nekiállhatnak, már ha van türelmük hozzá. Ha videózás vagy fotózás közben összezavarodnánk a különböző gombok funkcióit illetően, kameramódban a képernyő bal alsó sarkában keressük a három ponttal jelölt beállítások menüt.

Azon belül a Gimbal Functions Overview alatt három képernyőre osztott felsorolást találunk a gombokról és a fényjelzésekről. Amit hosszútávú használat előtt semmiképpen sem érdemes figyelmen kívül hagyni, az az üzemidő. A beépített és sajnos nem cserélhető akkumulátor teljes feltöltéssel akár hat órán át tartó nyüstölést is kiszolgálhat kiegyensúlyozott stabilizátorral. Nálam viszont az aktív használatra elegendő energia nagyjából öt és fél óránál fogyott el. A teljes feltöltés pár perccel kevesebb, mint másfél óra, ami jó, mert az előző modell etetése több, mint két órán át tartott. Ha viszont egész napot a szabadban töltenénk, esetleg több napos kirándulásra indulunk, egy powerbanknak mindenképpen maradjon hely a táskánkban. 

Ami az Androidosoknak nem jár 

Az egyik dolog, ami kizárólag iPhone-on működik, az a DJI MIMO alkalmazás automatikus indítása videomódban, amikor a telefont felcsattintjuk, illetve él a Bluetooth-kapcsolat. Ez a rugalmasság valamiért a telefonok többségénél nem fért bele, ami elég kellemetlen, hiszen ez az egyik a reklámozott újdonságok között. Olyan esetben viszont, amikor arra lenne szükség, hogy azonnal dolgozni kezdhessünk, zavaró lesz ennek a kényelmi funkciónak a hiánya, főleg annak tudatában, hogy mások számára elérhető. Én a magam részéről ezzel együtt tudnék élni, egy gomb megnyomása nem okoz különösebb nehézséget és így legalább én dönthetek arról, hogy a stabilizátor mikor aktivizálja magát. Ami viszont számomra jóval nagyobb probléma, hogy a megkülönböztetett figyelmet élvező mobilokon kívül nem lehet 60 fps-es felvételeket készíteni sem 4K, sem 1080p felbontáson. Sőt, sajnos egyáltalán nem nyúlhatunk a képkockasebességhez, mely Androidon minden esetben 30 fps lesz, de legalább a felbontást módosíthatjuk. Slow motion, vagyis lassított felvétel szintén csak Apple mobilokon elérhető, ahol testre is szabható.

Sokoldalú és atomstabil, egyszerűen nincs párja 

Pedig az OSMO MOBILE 6 egyébként egészen kiválóan teljesített. Nincs az a kézremegés, az a veszett rohanás vagy forgolódás, melyen ne kerekedett volna felül. Azt persze nem állítom, hogy ne lehetne olyan extrém helyzetbe hozni, ahol végül ne zavarodna össze egy kicsit, de amikor szimplán arra volt szükségem, hogy stabil és látványos felvételeket készítsek, esetleg a hegyoldalon lefelé inkább a testi épségemre figyeltem a kamera helyett, a DJI új stabilizátora nem hagyott cserben. Megannyi lehetőség és funkció, az így készített felvételeknek csak a kreativitásunk szab határt. Talán az egyetlen dolog, amit szándékosan nem érhetünk el vele, az a rázkódó kép. Ezen felül talán a joystick volt picit érzékenyebb a kelleténél, de ez távolról sem válóok és egy jövőben érkező frissítéssel még megérkezhet a finomhangoló funkció.

Ha szeretnénk, kameránk úgy emelkedik, mintha egy lágy felhőn ülne, amit a szél szelíden fúj, de forgathatunk vele üldözési jelenetet is, ahol a kamera fel és le, balra és jobbra táncol a levegőben, egészen szórakoztató. A követési mód is hasonlóan stabil, hiszen azután, hogy a témára tapadt, szinte bármilyen szögbe forgathatjuk, amíg a megjelölt objektum a kameránk látóterében volt, addig rajta is maradt. Ez az Active Track 5.0 érdeme, mely a DJI követési mechanizmusának következő generációja és gondoskodik róla, hogy még a forgó célpontokat is folyamatosan a középpontban tartsa. Arra gondoltam, hogy ez szintén egy érdekes fejlődés az 5-ös Osmohoz mérve, aztán a sokat emlegetett listán megpillantottam a Active Track 6.0 feliratot, kizárólag az ott felsorolt iPhone modell mellett. Ez bizony a fejlettebb személyfelismerést és követést jelenti, mely emberektől zsúfolt területen sem veszti el a célpontot és még zoom közben is működik. Erről sajnos az Androidos felhasználók látványosan lemaradtak, akik most gondolkodhatnak azon, hogy milyen súlyos technikai okai lehetnek ennek az újabb exkluzivitásnak.

Timelaps felvételekhez a tripod nagy segítség, zárt állapotban pedig kellően magasra tudtam emelni a mobilomat, hogy kompenzáljam vele a termetemet. Az Osmo Mobile 6 jó szórakozás amatőröknek, érdekes felfedezés a témával és a filmezéssel ismerkedőknek, de legalább ennyire kiváló kiegészítő tartalomgyártóknak, videósoknak, bárkinek, akinek a pénztárcája megengedi, esetleg ennél magasabb kategóriás megoldás már túlmutat az igényein és az anyagi keretein. 

Kell ez nekem? 

A korábban felsorolt "hiányzók" kifejezetten rosszul festenek az Osmo Mobile 6 bizonyítványában, főleg, amikor az árcédulára nézve látjuk, hogy ez bizony a legdrágább a hasonló eszközök listáján. A DJI-nak azonban a szeme sem rebben, hiszen a kidolgozottság, az univerzálisan elérhető funkciók és az Androidos korlátozások ellenére is komoly szoftveres háttér együtt a piac legkomolyabb stabilizátorát eredményezi, márpedig aki nem éri be ennél kevesebbel, az idefent nem talál jobb versenyzőt. Aki viszont hajlandó kisebb-nagyobb kompromisszumokra, annak azért van esélye, hogy megspóroljon néhány ezrest más gyártók ajánlataival, melyek egy vagy több ponton biztosan alulmaradnak a 6-os, de talán még az 5-ös modellel szemben is. Ez van, ha valamiben a legjobbat kínálod, meg fogod kérni az árát.

Nehéz helyzetben vagyok, mert összességében szerettem volna kimagasló értékelést adni a terméknek, hadd szóljon. Ám az a tény, hogy a magas ár ellenére továbbra is háttérbe szorítja az Androidos felhasználókat, sajnos arra kényszerített, hogy tegyek egy lépést hátra felé. Hogy ezen a téren a stabilizátorok mikor ugorhatnak magasabb szintre, az kérdéses, de szép lenne, ha pont a DJI szabadítaná fel a felhasználókat és így mutatna utat a konkurenciának. Tehát maradéktalanul inkább csak az iPhone-os érdeklődőknek tudom ajánlani, ők egyszerre kapják meg a teljes csomagot, miközben náluk az ár-érték arány is jobban fest majd. Mindenki más szintén a kategória legszínvonalasabb termékét kapja, viszont vásárlás előtt érdemes alaposabban átgondolni, hogy a cenzúrázott funkciókészlet ismeretében is kifizetnénk-e érte ezt az összeget. 

Így értékelünk

Indul az iPon Tech Vibes