Előszó
Két nagyon hasonló ASUS TuF Gaming sorozatú noteszgépet teszteltünk, amelyek elsősorban az alkalmi játékosokat veszik célba, így mindketten GeForce GTX 1050-es videokártyát kaptak, igaz, memória-kiépítés terén már vannak közöttük különbségek, ahogy az később ki fog derülni. Az Intel és az AMD alapú modell nagyjából hasonló felszereltséggel rendelkezik, hasonló árszinten mozog, hasonló méretben érkezik, és még tömeg terén is nagyon hasonlóak, így remek alapnak ígérkeznek ahhoz, hogy egy összehasonlító tesztet végezzünk. Az FX504GD változat egy Core i5-8300H típusú Coffee Lake processzort tartalmaz, amely 2018 második negyedévében jelent meg, ezzel szemben az FX505DD már egy frissebb, RYZEN 3000-es sorozatú, ZEN processzormaggal és VEGA iGPU-val szerelt RYZEN 5 3550H processzort kapott – mindketten 35 W-os TDP kerettel rendelkeznek. Az új noteszgépek 1 TB-os merevlemezzel és 8 GB-nyi DDR4-es fedélzeti memóriával kerülnek a boltok polcaira, vagyis ezen a téren egyforma esélyekkel indulnak – legalábbis első ránézésre.
Természetesen a hasonlóságok mellett különbségek is megbújnak, amelyek esetenként nem is kicsik, azaz simán eldönthetik a csatát egyik vagy másik fél javára. Hogy melyik modell lesz jobb? Cikkünk végére egészen biztosan kiderül.
A külső
Az Intel alapú FX504GD tetszetős fekete műanyagházzal rendelkezik, amelyre néhány piros csík is került annak érdekében, hogy a megjelenés még figyelemfelkeltőbb, még vagányabb lehessen. A 15,6 hüvelykes kijelző körül meglehetősen vastag kávát alakítottak ki, amelynek felső részén egy HD webkamera ül. A billentyűzet szintén követi a piros dizájnt, ugyanis piros LED alapú háttérvilágítás kapott helyet alatta, amelynek fényerőssége természetesen állítható. Némi piros dizájnt még az érintőpad is kapott, valamint a billentyűk széleit sem hagyta érintetlenül a gamereknek szánt dizánj.
A noteszgép alján nagyméretű szellőzőt alakítottak ki, a kijelző alatt pedig a meleg levegő távozhat. A csatlakozók kivétel nélkül a bal oldalon sorakoznak: itt két USB 3.0 Type-A, egy USB 2.0 Type-A, egy RJ-45-ös, egy HDMI 1.4-es videó kimenet, valamint egy TRRS rendszerű 3,5 milliméteres Jack Audió port található. A notebook gumilábakon áll, amelyek nem csak a csúszásmentes elhelyezésről, de a megfelelő szellőzésről is gondoskodnak, hiszen elemelik a ház alját az alatta található felület síkjától, hogy beáramolhasson némi friss levegő. Említést érdemel még, hogy a kijelző alján kialakítottak egy kivágást, így a felső szélen elhelyezett visszajelző LED-ek lehajtott fedlap esetén is láthatóak.
Az FX505DD, vagyis az AMD processzorral szerelt modell már egy picivel nagyobb és vastagabb is, mint Intel alapú társa: szélességben 24 milliméter, vastagságban pedig 1,8 milliméter a különbség – és ez a példány 100 grammal nehezebb is. A 15,6 hüvelykes képátlójú kijelző körül itt már vékonyabb káva látható felül és az oldalakon, alul azonban sokkal szélesebb a borítás, mint az Intel alapú noteszgépnél, de a felső részről továbbra sem hiányzik a HD Webkamera. A dizájn itt szintén fekete műanyagház köré épül, ám a fedlapon fémhatású szürke borítást alakítottak ki, ami jót tesz az összképnek. A visszajelző LED-ek esetében itt is hasonló megoldást alkalmazott a gyártó, azaz lehajtott fedlapnál is láthatjuk őket.
A billentyűzet ennél a modellnél már egyszerűbb dizájnnal érkezik, cserébe viszont RGB LED alapú világítás dolgozik mögötte. Az érintőpad is puritánabb, valamint a fedlapot kivéve az egész házról hiányoznak a figyelemfelkeltő dizájnelemek, ami persze nem baj, hiszen sokan szeretik az egyszerűbb, letisztultabb, kevésbé hivalkodó kialakítást. Csatlakozók terén gyakorlatilag ugyanazt kapjuk, mint az inteles változatnál: két USB 3.0 Type-A, egy USB 2.0 Type-A, egy RJ-45-ös, egy HDMI 1.4-es videó kimenet, valamint egy TRRS rendszerű 3,5 milliméteres Jack Audió portot. A gumilábakon álló ház alján itt is nagyméretű szellőzőt alakítottak ki, a meleg levegő pedig a ház hátulján, a kijelző alatt távozik.
A belső
A TUF Gaming sorozat tagjai első ránézésre nagyon hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, ám ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínt, igen sok különbséget találhatunk, amelyek között ráadásul olyan is lapul, ami az egyik rendszert alaposan hátrányba hozza. Ilyen hátrány, hogy az AMD alapú rendszer egyetlen 8 GB-os So-DIMM memóriamodult kapott, azaz egycsatornás módban működik, míg az Intel alapú megoldásnál két darab 4 GB-os memóriamodul áll rendelkezésre. Cserébe az AMD esetében jobbak a memóriamodul időzítései, de ez nem sokat tud ledolgozni a mérföldes hátrányból.
Az Intel alapú rendszernél előny lehet az SSHD alkalmazása, ami 8 GB-nyi NAND Flash tárhellyel gyorsítja az adatátvitelt, ám az, hogy ezzel az előnnyel tud-e élni a termék, majd később derül ki. Panel terén szintén van különbség, hiszen az AMD alapú FX505DD egy 120 Hz-es kijelzőt kapott, míg az Intel alapú FX504GD esetében 60 Hz-es panelt rejt a káva. Az utolsó nagyobb különbség a videokártyában keresendő: az AMD alapú rendszer 3 GB-os, az Intel alapú azonban csak 2 GB-os GeForce GTX 1050-es videokártyát kapott.
Kijelző
A két noteszgép között van némi különbség kijelző terén – ahogy azt fentebb már említettük– noha az alapok azonosak: mindketten IPS-szintű panelt kaptak – ahogy a gyártó fogalmaz –, amelynek képátlója 15,6 hüvelyk, natív felbontása pedig 1920 x 1080 pixel. Fontos különbség viszont, hogy míg az FX504 esetében egy 60 Hz-es, addig az FX505 esetében már egy 120 Hz-es panelt rejt a ház – utóbbi az eSport szerelmeseinek, illetve a magasabb képfrissítési rátához szokott játékosoknak jó hír lehet.
A két panel alapvetően nagyon hasonlóan teljesített a színhűség teszten, ahogy az a fenti ábrán is látszik, viszont a háttérvilágítás homogenitása, illetve a 48 színből álló palettával zajló színhűség-teszt terén már vannak különbségek. A panelek összességében nem vizsgáztak rosszul, de fotószerkesztésre és videóvágásra nem érdemes használni őket, ugyanis színhűségük bőven az elvárások alatt marad – még az sRGB színteret is csak 66-67%-ban tudják lefedni. Ez persze játékok és irodai felhasználás alkalmával nem egy nagy tragédia, de színhűséget igénylő feladatvégzésre abszolút alkalmatlan mindkét termék.
A könnyebb összehasonlíthatóság érdekében a két kijelző eredményeit egymás mellé helyeztük és feliratoztuk is.
Tesztek
Az új noteszgépeket teljesítmény terén is megvizsgáltuk, első körben a processzorteljesítmény került fókuszba. Itt nem szabad elfelejteni, hogy az AMD alapú rendszer egycsatornás módban működött, hiszen egyetlen 8 GB-os DDR4-2400 MHz-es memóriamodullal látták el, míg az Intel alapú notebookban két darab DDR4-2667 MHz-es memóriamodul teljesített szolgálatot, 2 x 4 GB-os kiépítésben. A tesztek maximális teljesítményre hangolt energiagazdálkodás mellett születtek.
A memória-alrendszerek közötti különbségek nagyon szépen látszanak az egyes tesztek alapján: tényleg szép nagy hátrányból indul az AMD alapú notebook, ám összességében mégis remekül helytáll Intel alapú társával szemben. Processzorteljesítmény terén az Intel a jobb, ha egy szálon zajlik a feladat, a többszálú terhelés viszont már az AMD elsőségét hozza. Nagyon beszédes még a Sisoft Sandra magok közötti kommunikációt vizsgáló tesztje, amelynél jól látszik, hogy az AMD processzor esetében jelentősen alacsonyabb a sávszélesség, késleltetés alapján azonban jobban teljesít, mint az Intel.
A CPU alapú tesztek mellett természetesen néhány GPU alapú mérést is lefuttattunk, ahogy az a lenti táblázatból is kiderül. Általánosságban az AMD alapú noteszgép a gyorsabb – egy-két kivételtől eltekintve – viszont, ahogy a Rise of the Tomb Raider teszt is rámutat, azért minimális FPS terén az Intel a jobb. Mégis az Intel alapú rendszernél látni több mikro-akadozást, amennyiben ténylegesen játékra kerül a sor. Videónkban további teszteredmények is feltűnnek.
HDD teszt
Egy rövid mérés erejéig megvizsgáltuk a versenyzők adattároló részlegét is, ami az AMD-nél egy 1 TB-os Toshiba HDD, az Intelnél pedig egy 1 TB-os Seagate FireCuda SSHD. Utóbbi 8 GB-os NAND Flash gyorsítótárral segít a sebesség növelésében, ám ahogy a lenti ábrán is látszik, a teszt alkalmával nem igazán teljesített jól, hiszen a normál HDD könnyedén maga mögé utasította.
Érdekesség viszont, hogy az Intel alapú rendszer ennek ellenére is jobban teljesített alkalmazás-betöltés kapcsán: picivel gyorsabbnak bizonyult, mint AMD-s társa, amihez köze lehet az SSHD típusú adattárolónak. Csodát persze egyik merevlemez alapú megoldástól sem várhatunk, így lehetőség szerint érdemes inkább SSD-ben gondolkodni, hiszen sokkal reszponzívabb lesz tőle a rendszer – és manapság padlón vannak az árak, így nem nehéz olcsón jó meghajtót szerezni, de lehet, hogy ez a kedvező helyzet már nem tart sokáig.
Akkumulátoros tapasztalatok
Természetesen mindkét modellnél lemértünk pár alapvető dolgot, hogy még részletesebb képet adhassunk. Akkumulátortöltés terén nagyon hasonló a két modell, hiszen az Intel alapú rendszer háromcellás, 48 wattórás energiaforrását 89 perc alatt sikerült teljesen feltölteni, míg az AMD alapú konfigurációnál, ami négycellás, 48 wattórás akkumulátort használ, 95 percet mértünk a feladatra.
Ezek után kipróbáltuk, hogy 1080p-s videó lejátszásakor milyen üzemidőre számíthattunk. A versenyzők MPC Home Cinema segítségével játszották le a 10-bites 1080p-s tartalmat, a háttérben pedig két megnyitott iPon.hu weboldalt kellett kétpercenként frissíteniük. Ebben a megmérettetésben egyértelmű AMD fölény mutatkozott a 3 óra 26 perces üzemidővel, míg az Intel esetében 2 óra 21 percet bírt az aksi.
Hogy azt is kipróbáljuk, mi a helyzet játékok alatt, segítségül hívtuk a Final Fantasy XV benchmarkot, amelynél 1080p-s felbontást és Lite részletességet állítottunk be annak érdekében, hogy mindkét rendszeren folyékonyan fusson a játék – és a Loop mód áldásos hatását is élveztük. A fényerősséget maximumra állítottuk, energiagazdálkodás terén pedig mindkét noteszgépnél maximális teljesítmény volt érvényben. A teszt során meglehetősen fura élményben volt részünk: az AMD alapú rendszernél hibátlanul futott a játék, míg az Intel alapú konfiguráció, ami vezetékes üzemmódban hibátlanul megbirkózott a feladattal, nagyon érdekes dolgokat produkált: a CPU órajel 1 GHz környékére állt be, a GPU órajel pedig rendkívüli módon ingadozott (300-1457 MHz), így a végeredmény szinte diavetítés lett. Pedig az energiagazdálkodás maximális teljesítmény beállítással dolgozott, ahogy az AMD-s notebooknál is. A jelek szerint ezzel a modellel nem lehet játékban gondolkodni akkumulátoros üzemmód alkalmával, mindenképpen igényli a tápegységét. A fiaskónak köszönhetően az Intel és az AMD alapú rendszer üzemideje egyébként nagyon hasonló lett, csak az AMD alapú noteszgépnél ezzel egy időben élvezhető is volt a tartalom...
Zajszint, melegedés
Zajszint terén az Intel alapú notebook volt a hangosabb, ugyanis a hűtés szélzajához némi motorzaj is társult, ami főleg akkor volt zavaró, amikor a ventilátor éppen leállni készült. Az AMD-s rendszer ezzel szemben inkább szélzajával okozhat kellemetlenségeket, amennyiben maximálisan leterheljük, de ez igazából notebook fronton nem túl meglepő a formátum fizikai korlátai miatt.
Melegedés terén kétféle módszer szerint vizsgáltuk a noteszgépeket. Első körben a belső hőfokokat mértük le, amelyekből kiderül, mennyire teljesít jól az adott modell hűtése. CPU terhelés esetén Intel fronton csak 67 Celsius fokos, AMD fronton azonban 83 Celsius fokos hőmérsékletet mértünk, de ha a GPU is belendül, akkor ezek az értékek sorrendben 88 és 92 Celsius fokra emelkednek. A GPU egyébként az AMD-s rendszernél volt hűvösebb, hiszen teljes terhelésnél is csak 76 Celsius fokon dolgozott, míg az Intel alapú megoldásnál 79 Celsius fokos hőmérsékletet mértünk. A HDD az Intel alapú rendszernél volt melegebb, alighanem a szűkebb és vékonyabb ház miatt. Érdekesség, hogy az AMD alapú rendszernél teljes terhelés alkalmával a HDD hőmérséklete visszaállt az üresjárati hőfokra, minden bizonnyal azért, mert a magas fordulatszámon pörgő ventilátorok által keltett huzat javította a szellőzést körülötte – a HDD-t egyik mérés során sem terheltük szénné.
A belső hőfokok mellett a külső hőfokokat is megmértük, vagyis azt, hogy a billentyűzet felőli részen mennyire melegszenek a különböző régiók terhelés alkalmával, azaz mennyire kellemetlen használni.a csúcsra járatott notebookot. A lenti galéria minden szükséges információt tartalmaz, összességében azonban elmondható, hogy az Intel alapú rendszer volt melegebb, ami ugyancsak a kisebb és vékonyabb háznak köszönhető. Az érintőpad környékén minden esetben 30 Celsius fok körüli hőmérsékletet mértünk, ami kényelmes használatot eredményez, ám a billentyűzet bizonyos részein már az 50 Celsius fokot is elérte a hőmérséklet, ami gépelés szempontjából nem túl ideális – persze csúcsra járatott rendszeren amúgy sem nagyon szokás gépelni, klasszikus irodai munka alkalmával pedig aligha forrósodnak fel ennyire a noteszgépek.
Billentyűzet, érintőpad, audió rendszer, WiFi
A háttérvilágítástól és a dizájntól eltekintve mindkét noteszgép billentyűzete hasonló gépelési érzetet nyújtott, összességében nem volt problémánk velük. Egy asztali billentyűzethez képest mindenképpen kényelmetlen noteszgépen gépelni a formátumbeli különbségek, valamint a billentyűk alakja és a rövid nyomáspont miatt, ám ha ezt megszokjuk, nagyon jól használható ezen a téren mindkét rendszer.
Az érintőpad már nem volt teljesen egyforma, ugyanis míg az Intel alapú rendszernél feszes, masszív és strapabíró konstrukció benyomását keltette az eszköz, addig az AMD alapú konfigurációnál már mozgott, rezgett és összességében elég bénának hatott az érintőpad. Ettől persze lehet használni, pontosan működik, de egy idő után bosszantó. Hogy ez csak az általunk tesztelt modellnél volt-e így? Meglehet – az FX505DD tulajdonosok remélhetőleg majd megerősítik vagy éppen cáfolják a tapasztalatainkat.
Az audió rendszer mindkét modellnél 2 W-os sztereó hangszórókra támaszkodik, amelyek a klasszikus noteszgépes hangzást adják vissza: mélyhangok nincsenek, a közép és a magas hangok azonban erőteljesen jelennek meg a színpadképben, így maximális hangerőn már zavaró lehet az efféle koncert. A ház egyébként egyik modellnél sem rezonált be magasabb hangerőn, ám zenehallgatásra így sem jók ezek a hangkeltők, de szükségmegoldásként azért helytállnak. Fejhallgatóval szerencsére jelentősen javítható a helyzet – a környezet nagy-nagy örömére –, és ebben az esetben a DTS Headphone:X támogatás is jól jöhet.
A vezeték nélküli kapcsolat használatakor viszont már elég siralmas eredményt kaptunk mindkét eszköznél, ugyanis 10 MB/s körüli maximális másolási tempót sikerült elérni egy 802.11ac szabványú D-Link router mellett, ami egyébként 1200 Mbps-os összteljesítmény elérésére képes. A Realtek alapú WiFi vezérlőt egy TP Link Archer D7 routerrel is kipróbáltuk, a helyzet azonban nem javult – mindkét noteszgépnél hasonlót tapasztaltunk.
Verdikt
A hasonló felszereltséggel rendelkező noteszgépek között bőven van különbség, ahogy az a fenti tesztekből is kiderült. Az AMD alapú rendszer meglepően jól teljesített, pedig egycsatornás memóriakezelés miatt lábon lőtt állapotban kellett helytállnia. Hogy mi értelme van ilyen kiszerelésben kiadni egy notebookot? Talán a költséghatékonyságot jelölhetnénk meg lehetséges válaszként, ám a gyakorlat ésszerűnek semmiképpen sem nevezhető. Szerencsére 2 So-DIMM slot foglal helyet az alaplapon, így a 8 GB-os modul értékesítésével és 2 darab 4 GB-os modul beszerelésével javíthatunk a helyzeten, de két egyforma 8 GB-os modult is használhatunk. Az AMD alapú rendszer üzemidő, teljesítmény, illetve használhatóság terén is jobbnak bizonyult – csak az a fránya érintőpad lenne jobb minőségű.... Az FX505DD mellett szólhat a 120 Hz-es kijelző is, amit az alkalmi játékosok is értékelnek, valamint a több GPU VRAM is pozitívum lehet.
Az Intel alapú rendszernél az előnyök közé sorolható a magasabb DRAM-órajel, a magasabb egyszálas teljesítmény és a kétcsatornás memória-üzemmód, ám a teljesítmény többnyire így is az AMD-s rendszer szintje alatt marad, játékokban pedig a kevesebb VRAM-mal rendelkező GeForce GTX 1050-es videokártya is a hátrányok közé sorolható. Az akkumulátoros üzemmód alkalmával szerzett tapasztalatok sem éppen pozitívak, főleg, ami a játéktesztnél várt ránk. Az érintőpad ennél a rendszernél jobb, feszesebb és minőségibb, mint AMD alapú társánál, az összes többi azonban lefelé húzza a mérleg nyelvét.
A nálunk járt két noteszgép közül egyértelműen az AMD-s a jobb, ha az összképet nézzük, így mi is azt ajánljuk mindenkinek, aki e két modell között próbál dönteni.
