Az Nvidia leggyorsabb megoldása, ami a HPC és az AI szegmensben próbál sikereket elérni, és ezt a jelek szerint remekül teszi, a Hopper architektúra köré épülő H100-as gyorsítókártya. Ez technikailag a GPU nevet viseli, ám nem klasszikus grafikus processzornak minősül, nincs is meg minden komponense, ami egy videokártya esetében szükséges lehet, hiszen egészen egyszerűen nem renderelésre, hanem számításra készült, méghozzá óriási párhuzamos teljesítménnyel.
Noha a játékok futtatása abszolút nem volt szempont, egy lelkes YouTuber csatorna, a kínai Geekerwan csapata mégis úgy gondolta, érdemes lenne megnézni, mire képes a szóban forgó gyorsítókártya, ha elrángatják a számára kényelmes terepről – vagy ha úgy tetszik, a komfortzónájából –, hogy futtasson egy kicsit játékokat is. A részletes teszt itt tekinthető meg.
A Hopper H100 egy igazi bestia a maga kategóriáján belül, ami egy H100-as GPU köré épül. A H100-as GPU fedélzetén 14 592 CUDA mag található, amelyek számos, a HPC és az AI szegmensben használatos adatformátumot támogatnak, vagyis az FP32 mellett az FP64, az FP16, az INT8, illetve az FP8 terhelésformák futtatására is fel vannak készítve, ráadásul elég impresszív számítási teljesítményt is nyújtanak.
A hivatalos adatok szerint FP64 alatt 25,61 TFLOP/s, FP32 esetén 51,22 TFLOP/s, FP16 alkalmával pedig 204,9 TFLOP/s-os számítási teljesítményre számíthatunk, amelyek a klasszikus videokártyák számára elérhetetlen szinteknek nevezhetőek, legalábbis egyetlen GPU-ból álló környezetben mindenképpen. A Hopper H100 nem tartalmaz kijelző-vezérlőt, illetve mindössze 24 RoP egységgel vértezték fel, míg a GA102 alapú GeForce RTX 4090 esetében 112 RoP áll rendelkezésre.
Hogy a fentebb említett, igencsak masszív számítási teljesítménnyel rendelkező gyorsítókártya mire képes játékok alatt? Igazából nem túl sokra, ahogy a fenti videóból is kiderül. A 3DMark Time Spy tesztben mindössze 2681 pontot ért el a Hopper H100 alapú rendszer, míg egy AMD Radeon 680M iGPU-val felszerelt konfiguráció 2710 ponttal zárta a tesztet, azaz picivel gyorsabb volt.
A teszt folyamán a Red Dead Redemption 2 is előkerült, ami alatt nem igazán sikerült értékelhető teljesítményt felmutatni. Red Dead Redemption 2 alatt 1080p-s felbontás és DLSS mellett 27 FPS körüli sebesség jött össze. Több játékkal nem is bajlódott a tesztelő, a konklúzió levonására ennyi is elegendő volt a jelek szerint.
A videóban egyébként itt kezdődik az ide vonatkozó tartalom, később azonban HPC és AI jellegű tesztek is láthatóak, ha valaki esetleg inkább azokra lenne kíváncsi. A Hopper H100 asztali használatához egyébként légterelőt is kellett készíteni, ezt 3D nyomtatóval oldották meg, így a rackekbe szánt hűtés asztali környezetben is működőképesnek bizonyult egy extra ventilátor jóvoltából
Érdekesség, hogy a teszt folyamán egy külön GPU-ra is szükség volt a Hopper H100 által lerenderelt tartalmak megjelenítésére, hiszen a szóban forgó gyorsítókártya nem rendelkezik videó kimenetekkel, azokra ugyanis abszolút nincs szüksége.
A Hopper H100 számára a játékok szegmense ismeretlen terület, az Nvidia érthető módon nem is optimalizálja ezeket a termékeket játékok futtatására, hiszen abszolút nem ez a feladatuk. Az AI és a HPC piacon fellelhető terhelésformákkal viszont kiválóan megbirkózik a 30 000 dollárnál is többe kerülő gyorsítókártya, ahol a klasszikus videokártyák véreznének el, hiszen azok jellemzően csak FP32-es támogatással rendelkeznek – egyrészt azért, mert a játékok futtatásához ez elég, másrészt pedig azért, hogy ne rontsák a professzionális videokártyák forgalmát.
