Shop menü

ÍGY NÉZ KI AZ ARROW LAKE LAPKA SZERKEZETE A VALÓSÁGBAN – FELIRATOK SEGÍTIK A CHIP FELÉPÍTÉSÉNEK ELEMZÉSÉT

Az efféle bemutatók mindig beszédesebbek, mint egy egyszerű blokkdiagram – nem is véletlen, hogy oly sokan szeretik őket.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Így néz ki az Arrow Lake lapka szerkezete a valóságban – Feliratok segítik a chip felépítésének elemzését

Az Intel Arrow Lake-S processzorainak felépítése már régóta nem titok, erre lényegében még a rajt előtt fény derült, majd a rajt alkalmával minden egyéb fontos részletre is fény derült. Noha a blokkdiagramok meglehetősen beszédesek, mindig jó látni, hogyan néz ki a lapka szerkezete a konkrét chipre vetítve – efféle bemutatókat már több termék esetében is láthattunk korábban, most az Arrow Lake-S lapkáról is készült egy érdekes illusztráció, ami a HighYield névre keresztelt YouTube csatornán keresztül jelenhetett meg.

Galéria megnyitása

A kiválóan feliratozott, remek felbontású képek alapján szemeink elé tárulhat, hogyan is néz ki egy Arrow Lake-S processzor felépítése a valóságban. A chipletek egy alaplapként funkcionáló szilícium chipre épülnek, ami az Intel 22 nm-es FinFET gyártástechnológiájával készült, a rajta helyet foglaló négy lapkát viszont már a TSMC üzemei ontották ki magukból.

Galéria megnyitása

Az Arrow Lake-S lapka bal felső sarkában láthatjuk a TSMC N3B gyártástechnológiájával készített Compute Tile lapkát, ami 117,24 négyzetmilliméteres kiterjedéssel bír. Tőle jobbra helyezkedik el a SoC Tile, ami már a TSMC N6-os gyártástechnológiáját alkalmazza és 86,65 négyzetmilliméteren terül el. Itt van a GPU Tile is, ami négy darab Xe magot számlál, ezek mindannyian az Alchemist architektúra köré épülnek, azaz Xe-LPG alapon készültek. A bal alsó sarokban található az I/O Tile, ami szintén a TSMC N6-os csíkszélességével készül és 24,48 négyzetmilliméternyi területet foglal el.

A Compute Tile tartalmazza a P-Core és az E-Core típusú processzormagokat, de az elrendezést megváltoztatta a gyártó a korábbi szériáknál látottakhoz képest. A processzormagok nem egy-egy fürtbe rendezve foglalnak helyet, hanem szokatlan elrendezésben: A P-Core részleg a lapka sarkain, illetve külső élein található, és közöttük az E-Core részleg fürtjei is helyet kaptak, ahogy az a lenti ábrán is látszik.

Galéria megnyitása

Az E-Core fürtök, amelyekből négy van, egyenként 3 MB-nyi másodszintű gyorsítótáron osztoznak, valamint rendelkezésre áll egy 36 MB-os megosztott harmadszintű gyorsítótár is, amihez nemcsak a P-Core részleg tagjai, hanem az E-Core típusú processzormag-fürtök is hozzáférhetnek, amire korábban még nem volt példa a konzumerpiacon. Ez a felépítés egyrészt segíti a háttérfolyamatok minél hatékonyabb végrehajtását, másrészt abban is segít, hogy a termelődő hő eloszlása minél egyenletesebb legyen.

Galéria megnyitása

Az I/O Tile fedélzetén sok fontos komponens kapott helyet, például a Thunderbolt 4-es vezérlők, a PCIe vezérlők, illetve a hozzájuk tartozó kiegészítők is. A SoC Tile ezzel szemben már a DDR5-ös memóriavezérlőket, a videó kódoló és dekódoló komponenseket, valamint a kijelző-vezérlőt vonultatja fel. Az összes lapka az Intel Foveros Omni rétegező technológiáját alkalmazza, hogy a fő lapkára illeszkedhessen.

Ahogy az a fentiekből is látszik, az Arrow Lake-S egy érdekes szereplő az Intel termékpalettáján, ugyanis az alap lapkát leszámítva a négy chipet mind-mind a TSMC üzemeiben készült, pedig eredetileg az Intel 20A gyártástechnológiáját szerették volna használni, ám időközben hátat fordítottak neki és a fejlesztés során szerzett tapasztalatokat egyből a 18A gyártástechnológia elkészítéséhez használták fel.

Az Arrow Lake-S processzorok mellé szoftveres teljesítmény-növelő funkciók is járnak: az egyik az IPO, ami egyebek mellett tuningolja a processzormagokat és növeli a rendszermemória effektív órajelét; míg a másik a 200S Boost, ami bizonyos rendszerkomponensek órajelét növelve próbál teljesítménynövekedést elérni. A két technológiát éppen a napokban mérték össze Kínában, ami alapján megerősítést nyert, hogy az IPO adja a nagyobb teljesítménynövekedést, ám eseteként csak alig gyorsabb, mint a 200S Boost. Utóbbi BIOS frissítés formájában már szélesebb körben is elérhető, előbbi viszont jellemzően OEM rendszerekben kap helyet, illetve főként Kínában élvezhetik áldásos hatásait, legalábbis egyelőre.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére