Az AMD asztali RYZEN sorozatának következő generációs tagjai 2020. október 8-án mutatkoztak be, a velük kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ebben az írásban összegeztük. A ZEN 3 architektúrában rejlő lehetőségeket kamatoztató processzorok között első körben csak négyféle modell lesz jelen, ám a későbbiekben bővülhet a kínálat, a pletykák szerint egyebek mellett egy RYZEN 5 5600-as változat érkezésére is lehet számítani. Az új processzorokkal kapcsolatban elég sok részlet látott napvilágot az AMD előadásán, igaz, még mindig sok olyan terület van, amelyekről majd csak 2020. november 5-én, az első független tesztek megjelenésekor eshet szó.

A RYZEN 5000-es család tagjaival kapcsolatban a napokban kiszivárgott egy dia, ami a memóriavezérlővel, illetve a memória-alrendszer órajeleivel kapcsolatban oszt meg információkat. Nem titok, hogy a ZEN 3-tól kezdve a nyolcmagos CCD tömbökben már nem két darab négymagos CCX tömb foglal helyet, hiszen monolitikus felépítésre vált a vállalat, azaz egyetlen CCD 8 magból áll, amelyek mindannyian önállóan hozzáférhetnek a megosztott harmadszintű gyorsítótárhoz. Egy-egy „Vermeer” processzorlapka maximum két darab ilyen nyolcmagos CCD tömbbel rendelkezhet, amelyeken kívül a szokásos I/O lapka is helyet kap a fedélzeten – utóbbi nagyrészt változatlan felépítéssel rendelkezhet, már ami a memóriavezérlőt, a PCI Express vezérlő, a SATA vezérlőt és az USB vezérlőt illeti.

A memória-alrendszer a kiszivárgott információk alapján három terület összehangolt működésével végzi a rá bízott feladatokat, ahogy azt a ZEN 2 esetében megszokhattuk. Az egyik és első alrendszer az fclk, vagyis az Infinity Fabric órajel, ami a két CCD tömb között, valamint a CCD tömbök és az I/O lapka között biztosít kapcsolatot, ahogy megszokhattuk. Ezen felül jelen van még a rendszerben az I/O lapkában található kétcsatornás DDR4-es memóriavezérlő, amely az uclk órajellel jellemezhető. A harmadik maga a tényleges memória-órajel, vagyis az az érték, amelyen a DDR4-es memóriamodulok ketyegnek a rendszerben – utóbbi esetében a valós órajel kétszeres effektív értékben nyilvánul meg, ahogy már megszokhattuk.

A fent részletezett trió alap esetben 1:1:1 szinkronban dolgozik, vagyis a valós memória-órajelnek megfelelően alakul az fclk és az uclk is. Ez a ZEN 2-es sorozatnál egészen 1900 MHz-ig kúszhatott fel a szinkron felbontása nélkül, de nagy általánosságban 1800 MHz-et lehetett beton stabilan elérni, vagyis a DDR4-3600 MHz-es memóriamodulok nyújtották a legjobb ár/teljesítmény arányt. A DDR4-3800 MHz-es modulok már nem minden esetben futottak 1:1:1 szinkron mellett, ehhez ugyanis rendkívül jó IMC-re volt szükség.

A RYZEN 5000-es család tagjainál az AMD a jelek szerint feljebb srófolta az 1:1:1 szinkron mellett elérhető maximális órajelet, ami így már 2000 MHz lesz, vagyis míg a RYZEN 3000-es asztali processzoroknál DDR4-3800 MHz volt az 1:1:1 szinkron felső határa, addig a RYZEN 5000-es családnál már DDR4-4000 MHz-ig lehet merészkedni ugyanilyen beállítás mellett, de ehhez persze jó eséllyel szerencsére is szükség lesz.

Ahogy mindig, úgy most sem csak a memória-órajel számít, hanem a memória-időzítés is, de a legtöbbet kétségtelenül egy magas effektív órajelen, relatíve alacsony időzítésekkel rendelkező modulpárosból lehet profitálni, már ami a rendszer összteljesítményét illeti. További részletekre november 5-én derülhet fény.