Az emberi lakásokban világszerte elterjedt csótányt német csótányként szokták emlegetni, de mint nemrég kiderült, eredetileg nem Németországból származik. A Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban a napokban közzétett tanulmány szerzői szerint a gyorslábú lények Dél-Ázsiában fejlődtek ki, és az emberi lakhelyekhez való vonzódásuk miatt terjedtek el világszerte.

Carl von Linné svéd biológus volt az első tudós, aki 1776-ban Európában leírta a csótányt Blattella germanica néven, ezért feltételezték sokáig német származását. „Nem onnan származik, de ott domesztikálódott, majd elkezdett elterjedni az egész világon” – mondja a tanulmány társszerzője, Qian Tang evolúcióbiológus, aki jelenleg a Harvard Egyetemen dolgozik.

Tang és kollégái 17 országból, köztük Ausztráliából, Etiópiából, Indonéziából, Ukrajnából és az Egyesült Államokból származó 281 német csótány genomját elemezték. A genomok közötti hasonlóságok és különbségek alapján pedig modellezték, hogy mikor és hol alakulhattak ki különböző populációk. A szakértők megállapították, hogy a német csótány legközelebbi élő rokona valószínűleg az ázsiai csótány (Blattella asahinai), amely jelenleg is Dél-Ázsiában elterjedt. A Blattella germanica fejlődése valószínűleg 2100 évvel ezelőtt vált külön.

Ezt követően, körülbelül 1200 évvel ezelőtt a B. germanica az Omajjád és Abbászida kalifátus kereskedelmi és katonai forgalmával nyugatra, a Közel-Keletre jutott. Dél-Ázsiától keletre 390 évvel ezelőtt, az európai gyarmatosítás és az olyan nemzetközi kereskedelmi társaságok megjelenésével, mint a holland és a brit Kelet-indiai Társaság, kezdett elterjedni. Körülbelül egy évszázaddal később a német csótány Európába is eljutott, majd onnan terjedt el az egész világon.

Cleo Bertelsmeier, a Lausanne-i Egyetem invazív fajokkal foglalkozó kutatója szerint izgalmas látni, ahogy a kutatás során sikerült a genetikai adatokat a történelmi eseményekkel párosítani. A genomika alkalmazása elengedhetetlen volt a német csótány elterjedésének megértéséhez, hiszen ez egy nagyon régi invázió, annyira elszaporodtak, hogy ilyen eszközök nélkül nem lehetne tudni, hogy ez nem egy Európában őshonos faj, mondja a szakértő.

A német csótányok rendkívüli alkalmazkodóképességüknek köszönhetik sikerüket, mondja Franz Essl, a Bécsi Egyetem ökológusa. Könnyen adaptálódnak az erősen megváltozott környezethez, például az ember által elfoglalt környezetekhez, rövid a szaporodási ciklusuk, és nagyon opportunisták, ami hajlamossá teszi őket arra is, hogy könnyen új helyekre jussanak, mondja a szakértő.