Hogyan élték túl a komodói sárkányok?

A hatalmas varánuszok minden közeli rokona kipusztult, ahogy a hasonló testméretű hüllők java is. A bolygó legnagyobb gyíkjai azonban még mindig élnek, ami néhány viselkedési és környezeti sajátosságon túl a szándékolatlan emberi beavatkozásnak is köszönhető.

Hogyan élték túl a komodói sárkányok?

A komodói varánuszok 2–3 méteresre is megnőhetnek, tömegük pedig átlagosan 70 kilogramm körüli. Azon a néhány szigetecskén, ahol élnek, a tápláléklánc csúcsán vannak, mérgező harapásukkal ugyanis egy bivalyt is képesek leteríteni, annak ellenére, hogy többnyire kisebb állatokat, rovarokat, férgeket, illetve döghúst esznek.

Az állatok nevük ellenére nem a Komodo-szigeten fejlődtek ki, hanem a fosszilis leletek tanúsága szerint Ausztráliában alakultak ki első őseik, egy nagyobb testű testvérfajjal, a Varanus priscusszal együtt. Amikor a tengerszint alacsonyabb volt, így a szigetek közti vízi távolság lerövidült, néhány állat valószínűleg úszva jutott el a faj jelenlegi élőhelyére. Ami idővel túlélésük kulcsát jelentett, amikor ugyanis az emberiség 50 ezer évvel ezelőtt megjelent Ausztráliában, villámgyorsan kipusztította az ott maradt hatalmas gyíkokat.

 

Galéria megnyitása

A Komodón és a környező szigeteken megtelepedett állatok viszont ma is élnek, többek közt annak köszönhetően, hogy a helyi éghajlat annyira forró és száraz, hogy emberi tartózkodásra hosszú távon nem igazán alkalmas. Így a szigeteknek sosem volt jelentősebb emberi lakossága. A komodói varánuszok ugyanakkor hüllőként kiválóan alkalmazkodni tudtak a helyi viszonyokhoz. Hidegvérűként olykor hónapokig is kibírják mindenféle táplálék nélkül, és a fosszilis leletek alapján átlagos testméretük is idomult a körülményekhez: amikor kevesebb volt a nagy zsákmányállat, a felnőttek kisebbre nőttek.

A faj további túlélést segítő vonása, hogy egyáltalán nem válogatós, ami a táplálékot illeti, és minden nehézség nélkül változtat étkezési szokásain, ha ezt a körülmények megkívánják. Ha a szárazföldön éppen nincs megfelelő táplálék, akkor például a vízben vadásznak, mondja Ruchira Somaweera ausztrál kutató, aki kollégájával, Rick Shine-nak nemrégiben hosszasan tanulmányozta a komodói varánuszokat természetes élőhelyükön.

Galéria megnyitása

A táplálék változatosságának növelésében pedig az utóbbi évezredekben az ember is öntudatlanul szerepet játszott, hiszen az olyan állatok, mint a szarvasok, a vaddisznók vagy a bivalyok csak 7000–10 000 éve jelentek meg a szigeten, köszönhetően a környező, élhetőbb földdarabokon való emberi betelepítésnek. Ez a változás valószínűleg kulcsfontosságúnak bizonyulhatott a komodói varánuszok túlélésében, mondja Shine.

Ezen felül azonban a fajnak néhány titkos fegyvere is akad, amelyeket ha nagyon megszorulnak, be tudnak vetni. Az egyik ilyen, hogy szükség esetén saját utódaik egy részét is felfalják, a másik pedig, hogy amint az az állatkertekben tartott példányok kapcsán kiderült, a nőstények képesek a szűznemzésre, vagyis a hímek közreműködése nélkül is tudnak utódokat létrehozni, amelyek ráadásul mind hímek lesznek. Az a tény ugyanakkor, hogy képesek a környező szigetek közt úszva közlekedni, az évezredek során genetikai diverzitásuk és alkalmazkodóképességük megőrzésében is segített, mondják a szakértők.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap