Bevezető

A blokkdiagram teljesen úgy néz ki, mintha fogták volna a Cypress-t és megfelezték volna. Ennek köszönhetően nagyon emlékeztet a már jó ideje piacon lévő 4800-as széria alapját képező RV770-RV790 chipekre (de az alapvető változások megvannak, mint például DX11-es tesszelátor megléte és az interpolátorok eltűnése, ezek munkáját már itt is a shaderek végzik). Mivel a legfontosabb újításokat már többször is kitárgyaltuk, lássuk, hogy mit is jelent a Juniper számokban:

Bár a névadás miatt az új Radeonok a HD4770 utódai, azért az áruk egyelőre még nem ezt sugallja, és mi inkább ezt helyeztük előtérbe. Az 5750 mellé így került be a 4850 és a GTS250, az 5770 mellé pedig a 4870 és a GTX260. A 4890 képezi a kapcsolatot a csúcskategóriás tesztjeinkkel. Ahogy az a táblázatból is kiderül, az új 5700-as széria számokban nagyon hasonlít a 4800-asra: megvan a maximálisan 800 shader, a 40 textúrázó és a 16 ROP is. Az új technológiák megjelenése mellett, ami megváltozott az a memóriavezérlő egyszerűsítése, hiszen itt mindössze 128 bites elérés van, 256 helyett. Kompenzációképpen már a kisebbik kártya is GDDR5-ös memóriákat kapott, így nagyobb memória sávszélességgel rendelkezik, mint a 4850-es, ám a GDDR5-ös 4870-estől mindkét újdonság messze van (kérdés, hogy egyáltalán szükségük van-e nagyobb sávszélességre, ennek is utánajártunk). Hogy ne a memória mennyisége legyen a szűk keresztmetszet, mindegyik kártyából 1GB-os (vagy a közeli) példányt vetettünk be (a HD5770 és a HD4890 nem is kapható kevesebbel). A GPU-k erejét figyelembe véve egyébként az lenne a várható eredmény, hogy a kisebbik Radeon a HD4850 közelében végez, míg az erősebbik a HD4870-hez kell, hogy közel legyen (még így is, hogy kicsit több munkát végeznek a shaderek).

A kártyák

A kisebbik kártya az XFX színeiben érkezett hozzánk, míg nagytestvére a Gigabyte matricáját kapta a referenciahűtőre. Túl sok meglepetést tehát nem okoztak, a HD5750 kisebb a HD5770-nél, ami egyébként kisebb a HD5850-nél, ami… (vajon mi lesz itt mire eljutunk az 5300-asokhoz?). Természetesen mindkét kártya beéri egyetlen tápcsatlakozóval, bár ez az egy az 5770 esetében kicsit nehezen megközelíthető, érdemes kisebb házban még a behelyezés előtt bedugni a tápkábelt. A kimenetek száma és típusa nem változott, ugyanazt kapjuk, mint egy kategóriával feljebb: 1 HDMI, 1 DisplayPort és két DVI, amikből három használható maximálisan egyszerre, a DisplayPort és még két tetszőleges másik.

Bár elég kevés sajtófotón látszott, az 5750 esetében a tojás alakú műanyag alatt egy kör alakú hűtő van csak, elég ritkás lamellákkal, de legalább egy szép nagy ventilátorral. Első pillanatra kicsit ijesztőnek hatott, az ilyen hűtők a legtöbb esetben sok mindennek elmondhatóak, csak halknak nem. Szerencsére, mindkét kártya szinte tökéletes csendben működik 2D alatt, és csak komolyabb izzasztás hatására emelik meg a hangjukat (az 5750 ilyenkor már eléggé tud zúgni, de még nem vészes, sokkal halkabb, mint vártuk).

DiRT2 kupon se az XFX, se a Gigabyte kártyájához nem jár, így ha ez minden vágyunk, akkor másfelé nézelődjünk.

A mezőny, hőmérséklet, hangerő, tuning

A mezőny

Mivel a referenciakártyákat már láthattuk eleget, így ismét bevetettünk pár érdekességet a cikkben. Mindegyik kártya gyári órajeleken járt, hogy a mérések igazságosak legyenek, de a hűtésük egytől egyig le volt cserélve, és volt amelyik gyártó egyéb extrákkal is kedveskedett a vásárlóknak. Fussunk át gyorsan a tapasztalatainkon: a Sapphire HD4850 kis hűtője jól teszi a dolgát, és ami még fontosabb 2D-ben szinte hangtalan. 3D-ben ez már nem mondható el, nem hangos, de hallatja a hangját. A Gigabyte GTS250 egy méretes Zalman hűtőt kapott, ami csak úgy csillogott a metálfényezéstől. Kár, hogy nem sokat ért. A méretéből ítélve nekünk elég magas elvárásaink voltak, de attól függetlenül, hogy az egyik legmelegebb kártya volt a mezőnyben, még hangos is. Ezzel szemben az ugyancsak Zalman hűtővel rendelkező Gigabyte HD4870 a gyári hűtőknél jobban lehűtötte a GPU-t, de hangereje neki is volt (megijedni nem kell, nem porszívóhangjuk van, de hangosak tudnak lenni). Az Asus Glaciatorai egyszer már leszerepeltek előttünk, de a Glaciator Plus-os GTX260 szimpatikusnak tűnt, adtunk neki egy esélyt. Azt kell mondjam, abszolút meg voltunk elégedve, a valamivel masszívabb Glaciator tökéletesen tette a dolgát, 2D-ben halk volt, és bár 3D-ben szépen hallatszott a hangja, nem visított (a 65nm-es 9800GT-n anno a sima Glaciator 100%-on pörgött és rémesen hangos volt).

A legérdekesebb kártya mégsem ez, hanem a duplaventilátoros HD4890-es, amely még a Voltage Tweak funkciót is megkapta a gyártó többi ilyen kártyájához hasonlóan. Mint lejjebb látható, hőfokok tekintetében nagyon jól végezte a dolgát, de sajnos a hangereje is az „élmezőnyben” volt. Teljes terhelés alatt durván visított, pedig kisebb fordulatszám is elég lett volna a hűvösen tartáshoz. Az extrém kivitel miatt azonban nem hagyhattuk ki a tuningot, mit veszíthetünk alapon, egyből megkapta az 1GHz-et. Nem hatotta meg, tette tovább a dolgát. Persze ez nem jelenti, hogy minden példány ilyen, de hála a feszültség állítás lehetőségének, ha máshogy nem, némi plusszal biztos menni fog.

Fogyasztás és hőmérséklet

Üresjáratban szinte mindennek egész kellemes a fogyasztása, az egyetlen kivételt a pocsék energiamenedzsmenttel rendelkező HD4870-es jelenti. Referencia alapján a HD4850-es se kéne, hogy brillírozzon, de a Sapphire nagyon jó munkát végzett, 160/250-re veszi le az órajeleit. Az új Radeonok az 5800-as szériánál is alkalmazott 157/300-at használják üresjáratban. Teljes terhelés alatt (a FurMark miatt egyébként egy processzormag is terhelve van, ezért vannak ekkora különbségek) beáll a várható sorrend, csak két negatív példát emelnénk ki: az egyik a GTS250-es, aminek nem illene a második legmagasabb fogyasztást produkálnia, a másik az Asus HD4890-es, amin a duplaventi máris pár plusz watt, de egyébként is többet fogyaszt egy picivel mint kéne.

Hőfokok tekintetében üresjáratban elég közel van egymáshoz a mezőny, de terhelés alatt se sokkal nagyobb a szórás. A HD5770 hogy halk maradjon, elég sokáig engedi felfelé a GPU-t, de normál terhelés alatt sosem jutott még a közelébe sem a 90 foknak, ahogy a többi kártya sem, szóval nem kell aggódni, vízforralónak egyik se menne el.

Tuning

A Catalyst mindkét kártya esetében elég tág keretek között engedi a játszadozást az órajelekkel, ami nagy plusz pont, mert ennél egyszerűbben nem is lehetne tuningolni (ráadásul a 2D-s órajelek is megmaradnak). Egyik kártyát sem kíméltük, amit lehetett kihajtottunk belőlük, így a HD5750-nel elértük a maximális 870/1430MHz-et (effektíve 5720), de ezt 10 perc terhelés után nem bírta tovább, elkezdett szemetelni a kép. A memória órajelét visszavéve 1350-re (eff. 5400) stabillá vált hosszabb tesztekre is a kártya, valószínűleg csak az elégtelen hűtés miatt nem bírta ki maximumon. Mivel az erejéhez az 1350-es memória órajel bőven elég, ezért nem vesztettünk semmit.

A HD5770-nel nem volt ekkora szerencsénk. Bár a memória ott is könnyen kibírta az 1350MHz-et a maximális 1445 sok volt neki. Eleinte úgy tűnt, hogy a mag bírni fogja a 960MHz-et, de végül vissza kellett vennünk 935-re, mert néha a maximális értéken lefagyott, kicsivel alatta pedig belassult. Ez így kerek 10% tuning, egy friss kártyának elmegy, de azért a HD5750 ~25%-a sokkal komolyabb (igaz a butított kártyákban mindig több a tartalék). Kíváncsiak voltunk, hogy a HD5770 esetében a memória visszafogó tényező-e, ezért végeztünk méréseket úgy is, hogy csak a memória órajelét emeltük:

Kicsit meglepő, de a memória a röpteszt alatt nem tűnt limitáló tényezőnek, ami azt jelenti, hogy a két VGA szépen ki van egyensúlyozva órajelek tekintetében. Ráadásul a gyorsulás mértéke is megfelelt arányaiban a tuning méretének, így nagyon elégedettek voltunk.

Medishow Espresso

A Cyberlink videó konvertáló programja egyre nagyobb népszerűségnek örvend, így kipróbáltuk mire képes GPU gyorsítással (az a jó benne, hogy a Stream-et és a CUDA-t is támogatja). A tesztvideó a God of War Collection 1080p-s videója volt, amiből 720p-s videót gyártottunk konzolok számára.

Az eredmény kicsit lehangoló, hiszen gyártótól függően körülbelül ugyanazt hozták a kártyák, és bár látszik, hogy gyorsabbak annál, mintha csak processzort használnánk, de nem eléggé. Éppen ezért messzemenő következtetéseket senki se vonjon le ebből a grafikonból, egy másik alkalommal kipróbáljuk majd az ATI saját AVIVO-ját, és a Badaboom-ot, a CUDA támogatással. Érdekes, hogy a konvertálás közben az nVidia kártyák maximális órajelen jártak, míg az ATI VGA-k az UVD-s órajelükön (400/900). A processzorterheltség az 5750 esetében maximális volt, míg a többi kártya 80 és 90% között ingadozott. A Radeonok terheltsége a Catalyst szerint kerek 50% a munka alatt, a GeForce-oknál ezt nem lehet mérni, de ezekből az értékekből látszik, hogy van hová fejlődnie a Mediashow Espresso-nak.

Tesztgép

Alaplap: Gigabyte P35-DS3

Processzor: Intel Core 2 Duo E8400@3.6GHz

Memória: 2x2GB Geil Value DDR2 800MHz

Grafikus kártyák: XFX HD5750, Gigabyte HD5770, Sapphire HD4850, Gigabyte HD4870, Asus HD4890, Gigabyte GTS250, Asus GTX260

Tápegység: Corsair TX650

Operációs rendszer: Windows Vista SP2

Driverek: Catalyst 9.9 (+hotfix az új Radeonokhoz), GeForce 191.07

Tesztek I

Megjegyzés

Sok játékhoz bevettük az 1920x1200-as felbontást olyan beállításokkal is, amiket az 5800-as széria tesztelésénélhasználtunk, így az eredmények az eltérő tesztgépek ellenére is összehasonlíthatóak, mert nincs CPU limit. Mivel így is sok kártya szerepel diagramonként, nem akartunk káoszt okozni (és a GTX295 abban a tesztben még a régebbi driverrel lett mérve, így nem is lett volna túl fair), csak az új kártyák és vetélytársaik szerepelnek itt.

Vantage alatt beáll a várható sorrend. Érdemes megemlíteni, hogy a tuningolt HD5770 nagyon közel kerül a HD4890 eredményéhez, ha a későbbi példányokkal menni fog a 960MHz, akkor elérheti azt.

Quake Wars alatt a Radeonok még mindig verhetetlenek, és bár a GTX260 jól tartja magát, a GTS250 csúnyán lemarad. Ez a játék is azt mutatja, hogy a HD5770 nem nagyon lehet memória sávszélesség limitált.

Stalkerben attól függ a helyzet, hogy használunk e élsimítást. Nélküle átlagosan a GF-ek végeznek egy picit jobb helyen, míg vele a Radeonok, úgyhogy itt kiegyezhetünk döntetlenben.

Crysis alatt hasonló a helyzet, alapból a GF-ek vezetnek, és ahogy növeljük a minőséget, úgy esnek egyre lejjebb, de még így is elmondható, hogy a játszható sebességeken az nVidia kártyái valamivel erősebbek.

A Far Cry is szereti a memória sávszélességet, aminek köszönhetően a HD4850 lemarad. Ezt leszámítva ezt a meccset az nV nyeri, ennél magasabbra ha akarnánk se tudnánk állítani a játékot.

HawX alatt a szokásos a helyzet: AF nélkül a Radeonok csúnyán elverik a GF-eket, ám túl sokat esik a sebességük annak bekapcsolásától.

A World at War bármelyik kártyán jól játszható, és a különbségek is sok esetben mérési hibán belül vannak.

Tesztek II

Érdekes játék a Lost Planet. Amikor megjelent ez volt a Radeonok mumusa, a HD2900XT-n eleinte nagyon rosszul futott, most pedig ott tartunk, hogy az új széria nagyon jó benne. Mást nem is érdemes hozzátenni, mert a papírforma érvényesül a többi kártya esetében.

Az első eset, hogy az 5770 nagyon lemarad a 4870-től. A WiC lehet a kivétel, ami erősíti a szabályt. Van ahol kevés a sávszél, más nem nagyon jöhet szóba.

Csodás tesztprogram, némi processzorlimittel? A lényeg, hogy mindenen nagyon jól játszható, csak a GTS250 marad le a többiektől.

Már a múltkor is megírtuk, hogy a bőregér nagyon nVidia barát, csodálkozunk is, hogy a kilockolható extrák között nincs egy forgó ’The Way It’s Meant To Be Played’ logó végtelenítve. Esetleg néha besuttoghatná egy női hang, hogy CUDA meg PhysX. Az Unreal Engine 3 miatt kicsit érthetetlen ez a széthúzás, ami főleg a GTX260 esetében ölt testet, ez egész konkrétan agyonveri az egész mezőnyt, méghozzá nem is kicsit. Természetesen a PhysX ki volt kapcsolva, különben nem lett volna értelme a tesztnek (majd ha lesz normális szoftveres driver hozzá, akkor visszatérünk a témára). Ha maximális pompájában akarjuk élvezni a játékot akkor egyébként jobb ha két nV kártyával rendelkezünk.

A driver hiba még mindig megvan, tehát a V-syncet az ATI esetében nem lehet kikapcsolni, de elnézve a diagramot nem is sok pluszt jelentett volna, úgyhogy minden jó úgy ahogy van. A GameBryo ATI barát, egyszer talán írunk egy listát az engine-ekről, hogy melyik mit szeret.

Friss nVidia driver ide vagy oda, a Call of Juarez 2 még mindig a Radeonokat preferálja, de azért a sebességeket elnézve a GTX tulajokat se féltjük, nem ez a játék fogja két vállra fektetni a kártyájukat.

Ha már a Batman szerepelhetett, úgy gondoltuk, hogy adunk esélyt olyan játéknak is, amiben ritka dolognak lehetünk szemtanúi minden indulásakor: The Future is Fusion. Hát igen, a BattleForge is egy azon játékok közül, amik DX10.1 támogatással rendelkeznek (sőt, már van DX11 patch is), ennek megfelelően nem is túl meglepő a Radeonok szereplése. Az egyetlen érdekesség a GTS250 gyenge teljesítménye.

Amikor először használtuk a Stormrise-ot tesztre, akkor elég gyengén szerepeltek a GeForce-ok. Itt volt nálunk a még szinte ropogós új driver, úgyhogy kíváncsiak voltunk javult-e a helyzet. Nos… egy picit, de ettől a sorrend nem változik. Még szerencse, hogy nem ez a világ legjobb játéka.

Minimum fps

Most is készültünk minimum fps táblázattal. Egy-két helyen előfordulhatnak kirívóan alacsony értékek, ezek csak pillanatnyi rendszerbeakadások, és az időigénye miatt nem tudtunk mindent újratesztelni. A diagramok között nem szerepelt a Stalker DX10.1-es AA módja, mivel a GF-ek nem képesek kivitelezni, de ide annak is bekerültek az eredményei, hogy látható legyen, mekkora áldozattal jár a szebb képminőség (közel semekkorával).

Végeredmény

Összteljesítmény

Aki végignézte a diagramokat annak most biztos nem meglepő, amit lát: az erőviszonyok szintenként nagyon hasonlóak. Ha kivesszük a Stormrise-t az összesítésből, akkor a GTS250 1,5%-ot, a GTX260 2%-ot lép előre, de a sorrend ettől még változatlan marad. Előzetes várakozásainkhoz képest pozitív meglepetés, hogy a HD5750 nagyon könnyen tartja a HD4850 szintjét, miközben annál jobban tuningolható, így amint azonos lesz az áruk egyértelműen kiváló vétel lesz belőle. Most a többletért tulajdonképpen a technológiai újításokat kapjuk, amikbe beletartozik az is a DX11 mellett, hogy gyártótól függetlenül alacsony az üresjárati fogyasztása (ez ugye a HD4850-ről nem mondható el). Az 512MB-os változatok szinte biztosan bekúsznak 30 ezer alá, de aki a nagyobb felbontásokat preferálja az jobb, ha 1GB-os kártyában gondolkozik. Ebben a szegmensben a GTS250 egy kicsit csalódás, de már pár hónapja is az volt. Nincs annyira lemaradva, hogy a szimpatizánsok szívrohamot kapjanak, ám az ésszerű döntésnek itt valamelyik Radeonra kell esnie.

Kicsit feljebb már nem ennyire egyértelmű a helyzet, két dolog miatt is. Az első, hogy a HD5770 nem tartja a lépést a HD4870-nel. Azokban az eseteken, ahol a memória sávszélessége limitál (kevés ilyen van), csak egy kis tuning kell, mert a GDDR5-ös ramok jól bírják az órajel emelést, de a legtöbb helyen nem ez a gond, egyszerűen csak ha nem is sokkal, de gyengébben muzsikál a kártya. Cserébe viszont DX11-es, és fényévekkel jobb a fogyasztása, ezért el is néznénk ezt neki, ha jelenleg nem lenne drágább a HD4870-nél. Azonos áron már el lehet gondolkozni, hogy kinek mi a fontosabb, hiszen az új Radeon időtállóbb, ez vitathatatlan, de így még lehet, hogy érdemes kivárni egy kicsit, fog ez lejjebb menni (már most is közel vannak 40-hez az olcsóbb példányok).

Ráadásul nem szabad elfeledkeznünk a GTX260-ról sem, aminek van egy óriási előnye: mivel régóta van a piacon, ezért már kismillió gyárilag tuningolt változat kapható belőle, amik között van néhány igen kiemelkedő darab (például az MSI N260GTX Twin Frozr OC, vagy a Gigabyte GTX260 Super Overlock). Ebben az árszegmensben (40 ezer és környéke) nagyon sok kártya található, így mindenképpen érdemes elgondolkozni a prioritásokon. A gyárilag tuningolt GTX260-ak között van néhány nagyon jó vétel, miközben pár ezer forinttal feljebb már HD4890-et kapunk, ami ugyancsak jól húzható. Nem is szívesen emelnénk ki ezért egy GPU-t sem a mezőnyből, mert szinte lehetetlen mellényúlni: lehet dönteni DirectX támogatás, PhysX, fogyasztás, szimpátia, stb. szerint, kinek mi a fontos, aztán majd meglátjuk hogyan alakulnak az árak a jövőben.

A tesztben szereplő kártyákért köszönet a Cédrus Számítástechnikai Kft.-nek, a Ramiris Europe Kft.-nek és az Expert Computer Kft.-nek!