Az elmúlt napokban igen komoly történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz, ami részben az Oroszország és Ukrajna között zajló háborúval, részben pedig a tőzsdei spekulációkkal magyarázható. Érdekesség viszont, hogy míg a magyar forint 10% feletti esést produkált néhány napja, addig a többi régiós deviza esetében ennél mérsékeltebb árfolyamcsökkenés mutatkozik, a román lej pedig ezzel egy időben stabilan tartotta magát, pedig a szomszédban háború van. Igazából a mögöttes okok most nem is fontosak, foglalkozzunk inkább azzal, mi minden nehezíti manapság a félvezetőipar helyzetét, illetve mi minden várható a közeljövőben.
Az orosz-ukrán háború hatásai
A szomszédban dúló háború igen komoly menekülthullámot indított el Európa különböző országai, így Magyarország felé is. Sok a katonai és a civil áldozat – már amennyire a torz híradások alapján ezt meg lehet állapítani, ugyanis mindkét fél a saját érdekei szerint alakítja a beszámolókat, információs háború is dúl –, valamint a két ország gazdasága és ipara is alaposan megszenvedi a helyzetet. Az ukránoknál a háború okozta pusztítás miatt esik ki a termelés, míg az oroszoknál a gazdasági szankciók okozhatnak egyre nagyobb problémákat.
Eleinte, amikor még csak orosz-ukrán konfliktusról érkeztek hírek, az elemzők már kongatták a vészharangokat, ugyanis már akkor azt állították, hogy az esemény egészen biztosan negatív hatással lesz a félvezetőiparra, ám nem sokkal később a Félvezetőipari Szövetség illetékesei is megszólaltak a témában, és igyekeztek nyugtatni a kedélyeket, mondván a háború nem fokozza majd a chiphiányt. Azóta történt egy s más: a jelenlegi helyzet alapján az elemzők a háború elhúzódására számítanak, ez pedig már okozhat fennakadásokat bizonyos alapanyagok szállításában, illetve sok egyéb területen is.
A Moody’s Analytics szerint Ukrajna a chipgyártáshoz szükséges neongáz 70%-át szállítja, míg Oroszország a többféle szegmens számára is nélkülözhetetlen palládium tekintetében a globálisan felhasznált mennyiség 44%-át adja, vagyis mindketten meghatározó szerepet töltenek be a piacon. Egy elhúzódó háború esetén ezekből az anyagokból hiány lehet, ami sok egyéb mellett a chiphiányt is fokozhatja, igaz, a neongázt az iparági szakemberek szerint a neont elvileg lehet helyettesíteni klór és fluor alapú gázokkal, ráadásul sokszor igen jó hatásfokkal, de ez nyilván módosításokat követelhet a gyártósorok esetében, valamint az ellátási láncot is „újra kell építeni”, hogy az új alternatív anyagok kellő mennyiségben rendelkezésre álljanak.
Ha a neon mellett maradnak az érintettek, akkor abban az esetben is alternatív forrásokra lesz szükség, ezeket idő megtalálni, lekötni és az új ellátási lánccal „összecsiszolódni” is, azaz valamekkora kiesésre lehet majd számítani. Maga a neon egyébként a litográfia alkalmával fontos, amikor a lapka mintázása történik.
Ukrajnában a neongázt egy kevéssé ismert vállalat, a Cryoin állítja elő, amelynek székhelye Odesszában található. Az üzem a heves támadások miatt jelenleg nem termel, ám a vezetőség szerint a rendelkezésre álló raktárkészletek még március végéig elegendőek lehetnek, csak a szállításukat kellene megoldani, ugyanis az egyre fokozódó harctéri események és a menekülő civil lakosság által elfoglalt határátkelők ellehetetlenítik a szállítmányok haladását.
A neongázzal kapcsolatban már 2014 folyamán is felmerültek nehézségek, amikor a Krím-félsziget annektálása miatt katonai cselekményekre került sor: ekkor rövid időn belül többszörösére emelkedett a nemesgáz árfolyama (6x-10x többet kértek érte). Ebből tanulva raktárkészleteket halmoztak fel a félvezetőipari szereplők, illetve a gyártónál is rendelkezésre áll némi készlet, ám ezek egy esetlegesen elhúzódó háború esetén nem lesznek elegendőek, így előbb-utóbb hiány alakulhat ki. Az egyes iparági szereplők még mindig úgy gondolják, nem okoz jelentős problémát a háború a félvezetőpiacon, ám arra valószínűleg nem számítanak, hogy elhúzódó helyzetről is lehet szó, így pedig változhat az általuk előzetesen felvázolt kép.
Az említett nyersanyagok mellett a kőolaj és a földgáz ára is emelkedik a háború hatására, ez pedig további problémákat okoz. Főként a szállítás drágulhat meg, ami a pandémia alatt már így is rekordszintre emelkedett (akár 300%-kal is), de azóta csökkenésnek indultak az árak, viszont a háború miatt dráguló energiahordozók újabb áremelkedéseket indukálhatnak, hiszen a szállítmányozás rendkívül energiaigényes folyamat. Az is szerepet játszhat, hogy a háború által érintett területeken nem haladhatnak át szállítmányok.
További probléma, hogy Oroszország több területen is fontos exportőr, ahogy az a lenti felsorolásból is látszik:
- Globális kőolajtermelés: 12%
- Globális földgáztermelés: 17%
- Globális feketekőszén-termelés: 5,2%
- Globális réztermelés: 4,3%
- Globális alumínium- és nikkel-termelés: 6,1-6,1%
- Globális cinktermelés: 15%
- Globális aranytermelés: 9,5%
- Globális ezüsttermelés: 5,4%
- Globális platinatermelés: 14%
- Globális gabonatermelés:11%
- Globális palládium-termelés: 44%
A fentiek alapján ezek a részesedések néhol nem túl jelentősek, ám ha más forrásból pótolni kell őket, az mindenképpen fennakadásokat okozhat a különböző iparágakban, beleértve a félvezetőipart is.
Közben Oroszország már kilátásba helyezett exportszankciókat, ám a konkrét tervekről egyelőre nincs hír, ezeket éppen kidolgozzák, és azt is most határozzák meg, mely országokat érintenek majd.
Fokozódhat a chiphiány?
Egyelőre minden jel arra mutat, hogy igen, ám azt egyetlen elemző és piaci szereplő sem tudja megjósolni, pontosan mi várható, annyira törékeny és bizonytalan a helyzet. Amennyiben a kieső nyersanyagok pótlása nem lesz gyors és zökkenőmentes, hosszabb-rövidebb időre mindenképpen a chiphiány fokozódására lehet számítani, ez pedig hatással lesz az egyes termékek árára is.
A drágulás mértékét jelenleg szintén nem lehet megjósolni, hiszen sok függ attól, mennyi ideig tart a háború, mennyi nyersanyag esik ki és ezeket hogyan és honnan lehet majd pótolni. És természetesen az is szerepet játszik az egyenletben, hogyan alakulnak majd a vásárlói igények.
A korábbi beszámolók alapján a chiphiány amúgy is csak az év közepétől, illetve a következő év elejétől enyhült volna, igaz, a TSMC egyik szakembere úgy látja, tényleges javulásra majd csak a következő generációs üzemek beindulásával kerülhet sor, ami 2024-2025 között várható. Szerinte egyébként nemcsak a pandémia okozta azt, hogy chiphiány alakuljon ki, hanem az is, hogy a gyártók nem növelték időben a termelőkapacitásaikat akkor, amikor már látszott, hogy a vásárlói igényekkel hosszabb távon nem lehet lépést tartani a jelenlegi infrastruktúrával. A pandémia csak felgyorsította valamelyest a történéseket, igaz, ez sem jött jól – a leálló üzemek, és a megváltozott felhasználói szokásokból fakadó extra kereslet egyaránt rontotta a helyzetet.
Jelenleg a piaci körkép alapján arra számíthatunk, hogy a NAND Flash szegmensben a Western Digital és a Kioxia közösen üzemeltetett gyárának kiesése miatt május hónapban szűkössé válhat a termelés néhány hétre, ami 5-10% közötti drágulást eredményezhet az SSD piacon. Ez igazából nem túl jelentős, hiszen az árak az elmúlt időszakban egészen barátiak voltak, de mindenképpen érdemes lehet előrébb hozni a vásárlásokat, hogy biztosan jó áron érhessük el a kiválasztott terméket vagy termékeket. És itt jön képbe a következő nagy témakör: a magyar fizetőeszköz gyengülése, ami minden importtermék és nyersanyag árában jelentkezni fog.
Történelmi mélyponton is járt a forint árfolyama
Nemrégiben a 400 forintos szintet is elérte a forint-euró árfolyam, ami érthető módon kisebb pánikot okozott a piacon. A korábbi szint 355-365 forint körül helyezkedett el, ehhez képest a 400-as árfolyam igencsak sokkoló volt és elég borús képet rajzolt a közeljövővel kapcsolatban.
Az, hogy a forintárfolyam hogyan alakul, döntő fontosságú több iparág szempontjából is, hiszen az importált alapanyagok, alkatrészek és egyéb dolgok szempontjából a forint-euró és a forint-dollár árfolyam kiemelten fontos. És sajnos a forint-dollár árfolyam is negatív rekordot döntött a napokban. Ha romlik a forint, drágább lesz az alkatrészek és alapanyagok beszerzése, ami a végső árcédula növekedését eredményezi. Ugyanez a helyzet a perifériák, kiegészítők, hardverkomponensek, komplett konfigurációk, szórakoztatóelektronikai eszközök és minden egyéb olyan termék esetében is, amelyek import révén kerülnek az országba.
A chiphiány jelenleg is hatással van az árak alakulására, igaz, a videokártyák esetében már javult a helyzet, hála a kriptovaluta-szegmensben tapasztalható jelenségeknek, ami miatt csökkent a kereslet a bányászok részéről, valamint időközben a termelés is javult valamelyest. Ennek a javulásnak volt némi árcsökkentő hatása, de a pozitív képet alaposan áthúzhatja a forint gyengülése a nem is oly távoli jövőben.
Az orosz-ukrán háború kezdete előtti hetekben nagy átlagban 355-360 forint körüli árfolyamot láthattunk az euró esetében, majd szépen lassan, ahogy a helyzet romlani kezdett, a forint árfolyama is esésnek indult, ám a 400-as szintről szerencsére már visszapattant az árfolyam, így hírünk írásakor bőven a 390-es szint alatt tart a kereskedés, egy euró 382,62 forintot ér. A 355-ös szinthez képest ez így is masszív csökkenés, aminek hatása lesz az árak alakulására. És sajnos nem a forint-árfolyam az egyetlen, ami áremelkedést indukál, de azért nagyon sok minden függ tőle.
Emelkedő energiaárak, dráguló szállítás
Az orosz-ukrán háború körüli bizonytalanságnak, illetve a belengetett szankcióknak köszönhetően a kőolaj ára történelmi magasságokba ugrott, és a helyzeten az sem javít, hogy az USA éppen az orosz kőolaj, földgáz és szén importjának tiltásáról döntött, ami megint adott egy pofont az árfolyamnak. Ez persze „csak” azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem vásárol a fentiekből Oroszországból, de ez így is hatással lesz a piacra.
A kőolaj ára rendkívül fontos a szállítmányozásban, hiszen ez egy kifejezetten energiaigényes iparág, ahol a gázolaj, a kerozin és a benzin ára is beépül a szállítási díjakba – de főleg előbbi kettő hatása jelentős. Ráadásul az orosz-ukrán konfliktus a szállítási útvonalakra is hatással van, a légi szállítmányok például kikerülik a háborús zónát. Szállítmányozás terén eddig is voltak már problémák, egyre többe került egy-egy konténer elszállítása, és ezekből a különböző fennakadások miatt hiány is kialakult, ami tovább növelte a költségeket.
Azzal, hogy a kőolaj ára emelkedik, a szállítás is tovább drágul, ez pedig szépen lassan minden termék árába beépül – ez fokozza a drágulást. És az energiaárak emelkedése, illetve az alapanyagok drágulása a gyártásban is megjelennek majd, azaz előbb-utóbb a különböző termékek bérgyártása is drágulni fog, ami megint csak általános áremelkedést okoz.
Egyelőre borúsnak tűnik a jövő
Árak szempontjából tehát borítékolható az emelkedés, a kérdés csak az, mekkora mértékben drágulnak majd az egyes termékek, ez ugyanis attól is függ majd, mennyire húzódik el a háború, illetve attól, hogyan és milyen gyorsan sikerül új beszerzési forrásokat találni az esetlegesen kieső nyersanyag-szállítmányok pótlására. És nem mindegy az sem, hogy a különböző energiahordozók és nyersanyagok ára hogyan alakul a továbbiakban – a fémtőzsdéken például igen komoly, pánikszerű áremelkedés indult az elmúlt időszakban, ami szintén hatással lesz a különböző iparágakra.
A gyengülő forint miatt biztosan drágulni fog minden importtermék az elkövetkező napokban-hetekben, ennek mértéke azonban szintén kérdéses. Amennyiben május 15-én véget ér az árstop az üzemanyagok esetében, az szintén komoly problémát okoz majd, ugyanis később szembesülnek majd a fuvarozók azzal, hogy legalább 100-150 forinttal – vagy még többel – emelkedik az üzemanyagok ára, ezt pedig azonnal be fogják építeni a tarifáikba, ami rövid időn belül beépül a különböző termékek árába is. Azt persze hozzá kell tenni, hogy előre nem tudható, később csökken-e a kőolaj ára, ha véget ér a pánik és visszaáll-e a korábbihoz közeli szint, vagy tartósan beáll-e a jelenlegi magas árszint – mindkettőre van esély.
Jelenleg 1 liter E10-es 95-ös benzin 479,9 forintba kerül, de ha azt nézzük, árstop nélkül mi lenne a helyzet a piacon, akkor 594 forintos átlagárral találkoznánk. Ugyanez a helyzet a gázolaj esetében, ami a szállítmányozás szempontjából sokkal meghatározóbb. Jelenleg 1 liter normál gázolaj 479,99 forintba kerül, míg a szerdai 66 forintos emelést követően ársapka nélkül 640 forint lenne ennek az üzemanyagtípusnak az átlagára. És ahogy azt frissen bejelentették, pénteken további áremelés lesz: a 95-ös E10-es benzin ára 46 forinttal, a normál gázolaj ára pedig 77 forinttal nő. Ennek hatására az ársapka nélkül a 95-ös E10-es benzin ára 640 forint lenne, a normál gázolajé pedig 717 forint.
A fentiek alapján a drágulás elkerülhetetlen, így mindenképpen érdemes lehet előbbre hozni a perifériák, hardverkomponensek, illetve minden egyéb olyan termék, illetve tartós fogyasztási cikk vásárlását, amelyre hatással van a forint-euró árfolyam, és a szállítási költségek alakulása. Igazából valamilyen szinten minden terméket érint majd a drágulás. A GKI jelenleg 8-10%-os inflációval számol a jövőre nézve, ami tartós is lehet, ám egyes iparágakban, illetve egyes termékkategóriáknál ennél nagyobb drágulásra is lehet kilátás. Pontosabb előrejelzések majd később láthatnak napvilágot, de még ebben a hónapban.
Reméljük, a háborús helyzet végül nem húzódik el, a piac idővel megnyugszik és az aktuális magas energia- és nyersanyag-árak idővel csökkenésnek indulnak.