A Félvezetőipari Szövetség szerint attól nem kell tartani, hogy az orosz-ukrán háború jelentősebb negatív hatást fejtene ki a félvezetőiparra, valamint a chiphiány fokozódását sem okozza majd, és a globális ellátási lánc sem sérül miatta. A szövetség szakemberei azt is kijelentették, az Oroszország ellen újonnan hozott szankciók sem gyakorolhatnak jelentősebb hatást az iparág alakulására és teljesítményére.

Az Intel szóvivője szintén ugyanerről számolt be, szerinte a vállalat nem számít semmiféle hatásra a beszállítói lánca kapcsán, ugyanis a vállalat szerteágazó, globális beszállítói lánccal rendelkezik, amely minimalizálja a helyi fennakadások okozta problémák kockázatát és hatásait.

Noha Ukrajna fontos forrásnak számít neongáz terén, amelyet egyebek mellett a holland ASML és az amerikai Micron is innen szerez be, legalábbis részben, ám az ukrán vállalatok nem az egyetlen forrásai a neongáznak, alternatív források is rendelkezésre állnak. Ráadásul a chipgyártók jellemzően rendelkeznek némi raktárkészlettel is, azaz a hirtelen kiesések nem okoznak azonnali problémát a gyártásban, van némi idő új forrás után nézni, ha egy adott beszállítónál nehézségek tapasztalhatóak.

A GlobalFoundries vezetősége szintén hasonló véleményen van, szerintük a háború nem jelent közvetlen kockázatot a gyártásra nézve. Azt elismerik, hogy nem teljesen immunisak a globális hiányokkal szemben, ám méretüknek köszönhetően jobban elszigetelődnek ezektől – van némi mozgásterük, ha úgy tetszik.

Korábban az ASML és a Micron kapcsán felmerült, hogy az ukrán neongáz-szállítmányok kiesése okozhat némi kellemetlenséget, de jelentős fennakadás nem várható miattuk, ugyanis más forrásból is be tudják szerezni a szükséges mennyiséget. Az persze kérdéses volt, hogy egy másik beszállító hirtelen képes lesz-e kielégíteni a megnövekedett igényt, ám a jelek szerint nem aggódnak emiatt a felek.

A Félvezetőipari Szövetség vezetője szerint az iparág szerteágazó beszállítói hálózattal rendelkezik, már ami a kulcsfontosságú alapanyagokat illeti, éppen ezért nem hiszi, hogy azonnali ellátási probléma következne be az orosz-ukrán probléma következtében. Arról már nem esett szó, hosszabb távon jelenthet-e fennakadásokat a háború, ám valószínűleg erre is nem a válasz – az már más kérdés, hogy a világgazdaságra rendkívül negatív hatást gyakorolhat, ez pedig végül minden iparágra kihathat valamekkora mértékben.

Az Oroszország elleni nyugati szankciók egyre inkább szállingóznak, tegnap például mind a britek, mind pedig az amerikaiak bejelentették, hogy megtiltják a csúcskategóriás termékek exportját Oroszország felé. Ez a tiltás az egyszerű chipektől egészen a sugárhajtású hajtóművekig sok mindenre kiterjed. Noha a szankciók pontos részletei még kidolgozás alatt állnak, a Félvezetőipari Szövetség úgy gondolja, mivel Oroszország viszonylag kis fogyasztónak számít a chipek szegmensében, az új exportszabályok igazából nem okoznak jelentősebb negatív hatást az iparág számára.

Az amerikai félvezetőipar elkötelezett abban, hogy betartsa az Ukrajnában tapasztalható események miatt hozott exportkorlátozásokat. A Félvezetőipari Szövetség elnöke kiemelte, még vizsgálják az új export szabályozást, illetve vizsgálják annak az iparágra gyakorolt esetleges negatív hatásait. Szerinte az Oroszország elleni új exportszabályok jelentős hatásokkal bírhatnak, Oroszország azonban nem nagy félvezetőipari fogyasztó, hiszen a World Semiconductor Trade Statistics elemzése szerint a globális chipvásárlásoknak kevesebb, mint 0,1%-a érkezik az országból.

Ugyan Oroszország nem gyárt túl sok csúcstechnológiás terméket, például autókat, szórakoztatóelektronikai termékeket, asztali számítógépeket és egyebeket, így a helyi igények kielégítéséhez nincs szüksége túl sok chipre, mégsem elhanyagolható az a kiadás, amit a helyi információtechnológiai és kommunikációs iparág ellátására fordítanak. Vásárolnak például szervereket bankok számára, valamint a felhőszolgáltatásokat biztosító rendszerek is igényelnek bizonyos konfigurációkat, akár különböző gyorsítókártyákkal karöltve, illetve sok egyéb célra is szükségesek hardverek, például akár a helyi állampolgárok megfigyelésére is.

Az IDC szerint szélesebb orosz információtechnológiai és kommunikációs piac igazából 50,3 milliárd dollárra rúg, ami a 4,47 billió dolláros globális piachoz képest elenyésző méretű, csak a teljes forgalom 1,12%-át adja, ám az 50,3 milliárd dolláros forgalom összességében rengeteg pénzt jelent. Hogy végül a világgazdaságra gyakorolt negatív hatások érinteni fogják-e a félvezetőipart, és ha igen, mekkora mértékben? Erre is választ kaphatunk a későbbiekben – jelenleg elég bizonytalan a helyzet és a végkimenetel.