A botswanai Okavango-delta marhapásztorainak állandó gondot okoznak az oroszlánok és más ragadozók támadásai. A gazdáknak sokszor nincs más lehetőségük, mint levadászni a ragadozókat. A szemhez hasonló foltok tehenek hátsó felére festése viszont ölésmentes alternatívát kínálhat a helyieknek az oroszlánok elriasztására. Az Eye-Cow Project nevű kezdeményezés azon alapul, hogy a legtöbb ragadozó megfutamodik, ha azt hiszi, hogy nála gyakran jóval nagyobb testű prédája észrevette őt. A farra festett szemekkel pedig úgy tűnhet az oroszlánok számára, hogy a tehenek akkor is szemmel tartják őket, ha háttal vannak nekik.
Az ötlettel kapcsolatban nemrégiben egy meggyőző tudományos publikáció is megjelent, amelynek nyomán immár praktikus útmutatók is segítik a botswanai marhatulajdonosokat, hogyan próbálhatják ki maguk is a módszert. A szemfestés elképzelésével Neil Jordan ausztrál konzervációs biológus állt elő évekkel ezelőtt, amikor terepmunkát végzett Afrikában. Azért kezdett egy ártalmatlanabb megoldást keresni a ragadozók problémájára, mert tisztában volt vele, mennyire megcsappant a vadon élő oroszlánpopuláció. Az afrikai nagymacskák száma az 1990-es évek óta több mint 100 ezerről 23–39 ezerre csökkent 2016-ra, elsősorban azért, mert a gazdák bosszúból levadásszák a jószágaikat megtámadó ragadozókat.
Jordan tisztában volt vele, hogy az egyes pillangófajok szárnyain megfigyelhető szemfoltok arra szolgálnak, hogy szemeket imitálva elriasszák a madarakat. Ilyen foltok egyes halakon, kagylókon, kétéltűkön és madarakon is megtalálhatók, az emlősök körében ugyanakkor nem ismertek. Kivéve az olyan megoldásokat, hogy – mint Jordan megtudta – az indiai favágók például hagyományosan arcot utánzó maszkot viselnek a fejük hátsó felén, hogy elriasszák a támadást fontolgató tigriseket. A szakértő korábbi kutatásai során maga is megfigyelte, hogy a nagymacskák lesből támadnak, és gyakran feladják a próbálkozást, ha azt hiszik, hogy préda észrevette őket.
Jordan úgy döntött, hogy élesben is teszteli ötletét, így egy botswanai ragadozók konzervációját támogató szervezettel és egy helyi állattenyésztővel együttműködve érdekes kísérletbe kezdett: egy 62 marhából álló csorda állatainak egyharmadánál szemeket festettek az állatok farára. Ezt követően 10 héten keresztül figyelték, hogy mely állatok élik túl a napi kihajtást a legelőre. A tehenek közül hármat öltek meg az oroszlánok ebben az időszakban, és egyikükre sem voltak szemek festve.
Bár a mintaszám meglehetősen alacsony volt, az eredmények ígéretesnek bizonyultak egy nagyobb kísérlet elvégzéséhez. Jordan és csapata az elmúlt négy évben összesen 14 marhacsordát (2061 állatot) követett nyomon. Az állatok harmadának festettek akrilfestékkel szemeket a farára, míg az állatok egy másik harmadára x-eket, egyharmadukra pedig semmi sem festettek. Az eredmények megerősítették a korábbi, kisebb létszámú vizsgálat megfigyeléseit: a szemekkel megfestett állatok közül szignifikánsan többen élték túl a karámon kívül, mint az x-ekkel megfestett (bár ennek is volt némi védőhatása) vagy egyáltalán nem festett állatok közül.
A vizsgálat négy éve alatt a 835 festetlen marhából 15-öt öltek meg az oroszlánok, az 543 x-ekkel megfestett állatból pedig 4 vált a nagymacskák áldozatává. A farukon is szemeket viselő 683 tehénből ugyanakkor egyet sem vadásztak le az oroszlánok, igazolva, hogy a szemfoltok az emlősökön is hatásos védelmet jelenthetnek a ragadozókkal szemben.
Abban egyelőre Jordan is bizonytalan, hogy mi lesz, ha egy csorda minden tehene szemfoltokat visel, hiszen eddig mindig voltak a szemfoltos állatok mellett a festetlen egyedek is. Lehetséges, hogy a módszer általánosan alkalmazva kevésbé lesz hatásos. Ezt a kérdést alaposabban is meg kell vizsgálni, ezért a szakértő egyelőre azt javasolja, hogy a gazdák a legértékesebb állatokat lássák el szemfoltokkal. Az is nagy kérdés, hogy a ragadozók nem szoknak-e hozzá festett szemekhez idővel, és nem tanulják-e meg figyelmen kívül hagyni ezeket.
Ezzel együtt azonban a szemfoltok alkalmazása egy időre biztosan új és hatásos eszközt adhat a botswanai gazdák kezébe. Ez sem fogja örökre elriasztani a ragadozókat, de egyszerű, olcsó és konzervációs szempontból is kedvező módszert kínálhat a jószág védelméhez, mondja Jordan.
