Az ikonikus zenelejátszó, amely az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején sokunknak okozott kellemes perceket, már jó ideje nyugdíjba vonult, az új verzió sem igazán akar megjelenni, amit korábban akkora lendülettel beharangoztak, és igazából semmi fejlődés sem látszik a Winamp háza táján – egyszerűen eljárt felette az idő. A régebbi változatokat persze továbbra is lehet használni, sokan nosztalgiáznak is velük. Az elmúlt hónap folyamán felcsillant a remény, hogy a szoftvert a nyílt forráskódú alkalmazások közössége végre megkaphatja, hogy továbbfejlessze, hiszen a Winamp forráskódja felkerült a GitHub könyvtárába, ám hamar kiderült, egyáltalán nem az volt a cél az akcióval, hogy frissebb változatokat készítsen a közösség.
A WCL 1.0.1-es licenc keretén belül nincs lehetőség a szoftver újbóli felhasználására, kiegészítésére, módosítására, illetve a módosított verziók terjesztésére sem, legyen szó forráskódról, vagy lefordított alkalmazásról. Ez nagyon hamar lelombozta a nyílt forráskódú szoftverek közösségének tagjait, és igazából a rajongókat is, hiszen nyilvánvalóvá vált: az amúgy örömtelinek tűnő lépésnek nem lesz hatása az új verziók érkezésére.
A forráskódot lassan elkezdték tanulmányozni a szakemberek, és hamar kiderült, hogy olyan kódokat is tartalmaz, amelyeket a szoftver új tulajdonosa meg sem oszthatott volna, mert nem rendelkezik az ehhez szükséges tulajdonjogokkal vagy licencekkel. Az egyik ilyen komponens a Shoutcast Distributed Network Audio Server, azaz a DNAS, amit a Winamp eredeti tulajdonosához, a Nullsofthoz kapcsolódik. Az aktuális tulajdonos, a Llama Group anno mind a Winamp, mind pedig a Shoutcast tulajdonjogát megszerezte, viszont a Shoutcast-et időközben eladta az Azerionnak, még 2022 folyamán, így a DNAS kódja az ő tulajdonukat képez, az engedélyük nélkül nem lehet megosztani.
Ezzel együtt az Intel és a Microsoft tulajdonába tartozó kodekek közül is megjelent néhány a forráskódban, amelyekről szintén nem oszthatott volna meg efféle információkat a Llama Group csapata, hiszen nem rendelkeznek az ehhez szükséges engedélyekkel. Amennyiben a Winamp forráskódját nem távolítják el, könnyen bíróság előtt találhatták volna magukat.
A fenti események következtében a Winamp forráskódja elérhetetlenné vált, így most már a meglehetősen korlátozó licenc keretén belül sem lehet megtekinteni. A régi lejátszó számos olyan szabadalomvédett kódot tartalmaz, amelyektől elég drága lenne megszabadítani, de az elhivatott rajongók némelyike talán még erre is hajlandó lehetett volna, de a jelek szerint nem ez volt a cél.
