A GeForce RTX 3080 rajtja nem sikerült zökkenőmentesen, ugyanis az új videokártyák megjelenésének napján rekordsebességgel apadtak le a raktárkészletek minden viszonteladónál, ugyanis a termékek iránt nem várt mértékű érdeklődés mutatkozott. A rajt alkalmával az ügyeskedők is megjelentek, akik botokkal gondoskodtak arról, hogy néhány videokártyához mindenképpen hozzájuthassanak, amelyeket aztán különböző piactereken kínáltak fel eladásra, méghozzá igen szemtelen árakon.
A nyerészkedők ellen néhány csalódott vásárló fel is vette a harcot, akik szintén botokat készítettek, hogy licitáljanak az új videokártyák aukcióira, így alaposan felverték az árakat, ám mivel a végső licit egy bottól érkezett, az eladó sokszor hoppon maradt, hiszen nem volt, aki fizessen. A botok ellen aztán a piacterek is elkezdtek küzdeni, így a helyzet lassan rendeződni látszik.
Miközben sokan még azért voltak bosszúsak, mert lemaradtak az első videokártya-szállítmányokról, mások már azon bosszankodtak, mert új videokártyájuk olykor-olykor játék-összeomlást okozott, így a Windows Asztalra dobta ki őket a rendszer. A hibával kapcsolatban nagyon sok találgatás látott már napvilágot, amelyek egy részét korábbi hírünkben már részleteztük, ám az elmúlt napok folyamán újabb információk bukkantak fel a témakörben, valamint számos egyéb extra értesülés is megjelent, amelyeket érdemes összegezni. Az RTX 3080 mellett egyébként az RTX 3090-es videokártyákat is érintheti a hiba. Írásunk végén a megoldásról is említést teszünk, ami időközben befutott.
Tényleg a kondenzátorok tehetnek mindenről?
Az Igor’s lab tulajdonosa Igor Wallossek már pénteken pedzegette, hogy esetleg a kondenzátor-választás is okolható a rendszer-instabilitásért, ám akkoriban ezt a teóriát még egy gyártó sem erősítette meg, így csak találgatásnak tűnt, azóta viszont kiderült, van abban valami, amit Igor mond. Szerinte az a probléma, hogy az AIB partnerek eltérő kondenzátor-szettet helyeztek el videokártya hátoldalán, a GPU közelében, amelyeknek eredetileg az NVVD és az MSVDD tápfeszültség kondicionálása a feladatuk.
A PG132-es referencia dizájn alapján ezen a helyen hat kondenzátornak, vagy kondenzátorcsoportnak kell helyet foglalnia, ám az alkalmazott megoldások terén már bőven van szórás a partnerek megoldásai között, ami gyaníthatóan hozzájárulhat az instabilitáshoz. Persze nincs kizárva, hogy ezzel együtt más egyéb rendellenesség is van a háttérben, amelyek felerősítik egyes kondenzátor-dizájnok gyengeségeit, így okozva hibát, de ezekről majd később teszünk említést.
Kondenzátorok terén többféle út járható: van a POSCAP (Conductive Polymer Tantalum Solid Capacitors), illetve van az MLCC (Multilayer Ceramic Chip Capacitor), a harmadik pedig az SP-CAP (Conductive Polymer-Aluminium-Electrolytic-Capacitor). Előbbiek, vagyis a POSCAP kondenzátorok lényegében tantál kondenzátorok, amelyek jóval nagyobb kapacitanciával rendelkeznek, mint az MLCC kondenzátorok, illetve kisebb az ekvivalens soros ellenállásuk is, ami alacsonyabb veszteségeket jelent.
A tantál kondenzátorok lényegében olcsóbbak is, mint az MLCC, azaz a többrétegű kerámia kondenzátorok, egész jól tűrik a magas frekvenciát és a nagy áramokat is – jobban, mint a tantál kondenzátorok –, ám ott, ahol nagy áramtüskék vannak, érdemes melléjük egyéb kondenzátortípust is használni, például az említett MLCC, azaz kerámia kondenzátorokat, amelyek hosszú élettartammal bírnak.
A kerámia kondenzátorok hátránya, hogy kisebbek, sokkal-sokkal kisebb kapacitanciával rendelkeznek, így jóval több kell belőlük, plusz a mechanikus igénybevételt is kevésbé jól bírják: képesek akár megrepedni is, ha az üzemeltetés során a NYÁK lap esetleg nagyobb mértékben nyúlik, illetve a fizikai behatásokkal szemben is érzékenyebbek, azaz kisebb ütésektől is sérülhetnek. Ugyanígy nem tesz nekik jót az extrém hő sem.
Aztán ott vannak még az SP-CAP típusú alumínium-polimer kondenzátorok is, amelyek egyes tulajdonságok terén jobbak, mint a POSCAP kondenzátorok, ám összesített minőség tekintetében így is az MLCC felé billenhet a mérleg nyelve, természetesen felhasználástól és céloktól függően. Igazából tökéletes kondenzátor persze nincs, hiszen mindegyik változat más és más előnyökkel rendelkezik, valamint hátrányaik is eltérőek, pontosan ezért érdemes több szempontból is megvizsgálni, mi a pontos cél tápfeszültség-kondicionálás terén, milyen költségvetésből dolgozhat az adott dizájn, illetve azt is, milyen üzemi körülményeknek lesz kitéve.
Az Nvidia által tervezett Founders Edition modelleknél az említett tápfeszültségeket SP-CAP és MLCC típusú kondenzátorok kombinációjával szűrik: a négy darab SP-CAP foglal helyet a négy szélen, míg középre egy 10 kondenzátorból álló MLCC tömböt pakoltak.
Az MSI ezzel szemben öt SP-CAP és egy MLCC tömb segítségével szűri a tápellátást, míg a ZOTAC-nál hat POSCAP kondenzátor alkalmazása mellett döntöttek, ami a „legolcsóbb” megoldásnak számít. Az ASUS esetében ezzel szemben már hat MLCC tömböt helyeztek el, ami 60 darab kerámia kondenzátort takar. Ez persze nem jelenti azt, hogy azok a dizájnok, amelyek többféle kondenzátort használnak, immunisak lennének a problémára, mint ahogy az sem biztos, hogy a tiszta MLCC dizájn a tökéletes megoldás.
Szerencsére a kondenzátor-mizériára már elkezdtek reagálni az Nvidia partnerei, így lassan kezd kialakulni egy hozzávetőleges kép, miről lehet szó. Érdekesség egyébként, hogy a rajt előtt az AIB partnerek állítólag nem kaptak a kártyák konkrét teszteléséhez kész drivert, így csak a szokásos fizikai és elektronikai tesztelést lehetett elvégezni, vagyis játékok alatt nem próbálhatták ki a termékeket, ami magyarázat lehet arra, miért is történhetett probléma. Az egyelőre nem világos, mi lehetett a háttérben – talán valamilyen okból siettették a rajtot. Ez persze még mindig nem jelenti azt, hogy csak és kizárólag a kondenzátor-választás okolható, de erre még visszatérünk, előtte azonban nézzük, mit lehet tudni hírünk írásakor partnerek szintjén.
Kondenzátor-fiaskó – Ennyit lehet tudni eddig
ASUS
A vállalat a jelek szerint észrevette, hogy a POSCAP kondenzátorok alkalmazása problémás lehet, így elsőként adott ki olyan videokártyákat a STRIX OC Gaming sorozat fomájában, amelyeken csak kerámia kondenzátorok találhatóak. Hivatalos reakció egyelőre nem érkezett az instabilitással kapcsolatos ügyben, de ha változik a helyzet, arról beszámolunk.
Colorful
Ez a gyártó volt az első, aki beszámolt a jelenségről a sajtónak, majd később a már tesztre kiküldött kártyákat is visszahívták, ám azóta nincs frissebb információ az üggyel kapcsolatban.
EVGA
Az EVGA elsőként ismerte el, hogy a tesztjeiken megbukott a 6 POSCAP kondenzátorral szerelt dizájn, így a bukást követően újra a tervezőasztalhoz ültek a mérnökök és négy tantál, valamint 20 kerámia kondenzátor került az új nyomtatott áramköri lapokra. Ez a fiaskó a jelek szerint csak az EVGA GeForce RTX 3080 FTW3-as modelleket érintette, amelyekből nem került forgalomba hibás változat, hála az újratervezésnek, cserébe viszont késnek ezek a videokártyák.
Egyes tesztelők persze kaptak ilyen videokártyákat, de velük már felvette a gyártó a kapcsolatot a csere ügyében. A vállalat szerint a GeForce RTX 3080 XC3 sorozat például 5 tantálkondenzátorral és 10 kerámia kondenzátorral került forgalomba, és a teszteken tökéletesen vizsgázott. Kiemelték, hogy azóta a gyártói lapon is lecserélték a termékfotókat, így azok már nem a gyártás előtti, hanem a termelésben lévő kártyák fotóit tartalmazzák – gyakorlatilag a hibátlan dizájnt szállítják már a rajt első napjától kezdve.
Gainward
A gyártó szerint az összes RTX 3080-as videokártyájuk 5 SP-CAP és 10 MLCC kondenzátorból álló tömböt használ, ezeket az első naptól kezdve szállítják. A GeForce RTX 3090-es videokártyák esetében 4 SP-CAP és 20 MLCC kondenzátort tartalmaz a dizájn, ezen szintén nem változtattak. A vállalat eddig nem kapott visszajelzéseket hibákról, illetve ők maguk sem tudnak olyan hibajelenségekről, amelyeket a kondenzátorokra lehet visszavezetni.
GALAX
Ennél a gyártónál a 3080-as videokártyák 5 SP-CAP és 10 MLCC kondenzátort használnak a kezdetek óta, míg a 3090-esek már 4 SP-CAP és 20 MLCC kondenzátorral vannak felszerelve. Voltak olyan RTX 3090-es mintapéldányok, amelyek 6 SP-CAP kondenzátorral rendelkeznek, ám ezek nem kerültek kereskedelmi forgalomba. A gyártó nem említett hibákat, illetve hibákról szóló visszajelzésekről sem beszélt.
INNO3D
A GeForce RTX 30-as sorozat tagjai az aktuális álláspont szerint teljesen stabilan működnek, nincs információ instabil videokártyákról, további részleteket azonban nem közölt a vállalat.
MSI
Az MSI a szokásos Insider LiveStream keretén belül már elismerte, értesültek a hibajelenségről, ám ez szerintük a háttérben akár driver-hiba is lehet. További tájékoztatás egyelőre nem érkezett tőlük.
Az MSI egyébként magyar idő szerint 2020. szeptember 28-án késő délután frissítette a GeForce RTX 3080 Gaming X Trio terméklapját, ami alapján arra lehetett számítani, valami változott a kártya dizájnjában. Míg az MSI saját fotóin eddig 5 darab POSCAP/SP-CAP szerepelt egy MLCC tömb társaságában, addig az új verziónál már 4 POSCAP/SP-CAP és 2 MLCC tömböt lehet megfigyelni, vagyis a gyártó az Nvidia Founders Edition modelljének dizájnjához igazította saját termékét.
A változás csendben, minden különösebb hírverés nélkül történt, egyúttal erősen valószínű az is, hogy az új revíziót már szállítják is. Időközben egyébként eltűnt az összes hátlapi fotó az összes MSI GeForce RTX 3080 videokártya terméklapjáról, ami arra enged következtetni, azok is kapnak egy frissítést.
Zotac
A vállalatnál 6 POSCAP/SP-CAP kondenzátort használnak a fent említett két tápfeszültség kondicionálására. Egyelőre úgy tűnik, értesültek a jelenségről és vizsgálják a lehetséges okokat, ám a vizsgálat eredményeire még várni kell. Időközben egyébként a vizsgálódásról szóló Facebook bejegyzés is elérhetetlenné vált.
Mi más lehet még a háttérben, ami nagyobb eséllyel okozhat problémát?
Egyes beszámolók alapján úgy tűnik, nem feltétlenül csak a kondenzátor-választás számlájára írható az instabil működés, más egyéb dolog is lehet a háttérben, ugyanis az Nvidia Founders Edition modelljeivel kapcsolatban is beszámoltak már a tulajdonosok hibákról, ahogy azt korábbi hírünkben is írtuk.
Itt azért tényleg nagyok a különbségek (Forrás: ComputerBase)
Az aktuális teóriák közül több is hihető, így most ezekre próbálunk egy picit rávilágítani. A ComputerBase tesztje szerint az egyes AIB videokártyák között igen nagy különbségek lehetnek órajel-kilengés terén: egyes modellek meglehetősen konstans módon tartják a GPU Boost órajelet, míg mások eléggé tág határok között ingadoznak, ami szintén okozhat instabilitást.
Természetesen nem lehet kizárni, hogy driver és firmware terén is vannak problémák, amelyekre később érkezhet javítás – jelenleg talán erre van a legnagyobb esély.
Nem lehetetlen, hogy a driver egyszerűen rosszul működik és túl magas órajel elérésére készteti a GPU-t, amire az adott terhelésformánál egyszerűen nem lenne szükség, illetve túlzottan – és feleslegesen – leterheli a VRM áramkört, ami nem tud lépést tartani az igényekkel.
Egyelőre sajnos arra is van esély, hogy egyszerűen nem jól válogatták le és paraméterezték az egyes grafikus processzorokat, tehát azok, amelyek sokszor kerülnek 2 GHz-es órajel fölé a GPU Boost maximumán, egyszerűen nem tolerálják ezt az órajelet. Ez a megfelelő tesztelés hiányára vezethető vissza, amiről fentebb már említést tettünk.
És mi a helyzet az órajelekkel?
Egyébként órajel terén azt is érdemes megemlíteni, hogy a GeForce RTX 3080 Founders Edition GPU Boost átlag-órajele 1710 MHz, míg a videokártya terhelés során 1725 és 1905 MHz közötti órajelen ketyeg a tesztek szerint, de az ASUS TuF OC és az MSI Gaming X modelljei sem emelkednek a 2 GHz-es szint fölé – többnyire 1980 MHz a limit. Márpedig a felhasználói észrevételek szerint pont ez, vagyis a 2 GHz feletti órajel jelenti a problémát, vagyis ha nagyjából 100 MHz-es csökkentést alkalmazunk a GPU órajel esetében, akkor 2 GHz alatt marad a maximális GPU Boost órajel és az instabilitás is megszűnik.
Nincs kizárva, hogy a GPU Boost algoritmus kissé túlzottan optimista, de ez egy későbbi BIOS- és/vagy driver-frissítéssel szerencsére orvosolható lesz, amennyiben tényleg ez a probléma. A 2 GHz feletti GPU Boost órajelre egyébként jó példa a Zotax GeForce RTX 2080 Trinity, ami ezen a téren egészen 2050 MHz-ig merészkedik el a Reddit beszámolók és a tesztelők mérései szerint. Éppen ezért az is lehet, hogy a GPU Boost algoritmus által használt tábla is tartalmaz hibákat, amit igazából szintén nem nehéz utólag javítani.
Egyelőre tehát nagyon úgy tűnik, hogy a megfelelő mennyiségű tesztelés miatt került homokszem a gépezetbe, ami jó eséllyel inkább szoftveres lehet, ami egyes kondenzátor-dizájnok gyengeségeit is kidomborítja, amelyek nem is feltétlenül okoznának stabilitásbeli problémát, ha nem lenne valami egyéb, gyaníthatóan szoftveres hiba is a háttérben.
Mivel az Nvidia hivatalosan még mindig nem reagált az instabilitással kapcsolatos beszámolókra, így hivatalos álláspontot egyelőre nem tudunk közölni, ám történt valami érdekes, amikor jelen írásunk készült: derült égből villámcsapásként jelent meg egy új driver, ami a beszámolók alapján biztatónak ígérkezik.
A GeForce 456.55-ös driver lehet az első lépés a megoldás felé
Az Nvidia tegnap, írásunk elkészülte után adott ki egy új drivert, ami szokás szerint most is a legújabb játékokhoz kínált optimalizációt, valamint számos korábbi hibára is hozott javítást. A vele kapcsolatos tudnivalókat egy külön hír keretén belül tálaljuk, ám az aktuális téma szempontjából inkább az a fontos, hogy a driver a GeForce RTX 30-as sorozatot érintő instabilitást is javítja, legalábbis néhány játék alatt egészen biztosan, ugyanis ezt ígéri a gyártói oldal leírása. Az Nvidia egyelőre nem adott ki hivatalos tájékoztatást azzal kapcsolatban, pontosan mit javít a driver, így jelenleg még nem tudni, mi okozta az instabilitást – nincs kizárva, hogy arról van szó, amiről fentebb már említést tettünk, azaz egy szoftveres hiba miatt buktak ki az egyes, nem túl szerencsés kondenzátor-dizájnok gyengeségei, az eredeti hibát azonban nem csak ezek okozták.
A Reddit virtuális hasábjain már hírünk írásakor is közel 300 hozzászólást lehetett olvasni, amelyek egy része arról szól, milyen változásokat érzékeltek a felhasználók a driver telepítése után. A többség a jelek szerint elégedett, ugyanis a stabilitás jelentősen jobb lett, igaz, egyes felhasználók szerint még mindig nem tökéletes a helyzet, azaz hosszabb játék után előfordulhat összeomlás, de legalább az esetek nagy részében már használhatóak a videokártyák gyári órajeleken is, nincs szükség a GPU órajel nagyjából 100 MHz-cel való mérséklésére. A többség szerint teljesítménycsökkenés sem mutatkozik, sőt, egyesek gyorsulásról számoltak be, míg mások szerint lassultak a kártyák. A pontos kép megállapításához természetesen több felhasználói beszámolóra, illetve független tesztekre is szükség lesz.
Ez összességében tehát jó hír, ám az még mindig kérdés, pontosan mi okozta a hibát, ami számos gamer napjait keserítette meg az elmúlt időszakban. Amennyiben erre fény derül, természetesen beszámolunk róla.
