Különös módon lett rákos egy kolumbiai férfi: az őt megfertőző galandféreg sejtjei kezdtek kontrollálatlan osztódásba, daganatos sejtekkel árasztva el a beteg szervezetét. Az idegen organizmus tumorként fejlődött tovább a gazdaszervezetben, mondja Peter Olson, a Londoni Természettudományi múzeum parazitológusa, az esetet ismertető tanulmány egyik szerzője.
A rákosnak tűnő sejteket 2013-ban kezdték tanulmányozni az Egyesült Államok járványügyi hatóságának (CDC) kutatói. A páciens egy HIV-vel fertőzött, 41 éves férfi volt, aki már több hónapja betegnek érezte magát, mire 2013 januárjában orvoshoz fordult. Kolumbiai kezelőorvosai megállapították, hogy immunrendszere nagyon gyenge, megfertőzte a törpe galandféreg, és tüdejében, valamint nyirokcsomóiban daganatszerű képződmények vannak.
A tumornak látszó csomókból az orvosok mintát vettek, majd elküldték ezeket az amerikai járványügyi hatóságnak. Amikor a CDC szakértői mikroszkóppal megvizsgálták a mintákat, kiderült, hogy a csomók furcsa alakú sejtekből állnak, amelyek a tumorsejtekhez hasonlóan benyomulnak a környező szövetekbe. Az igazi meglepetés azonban akkor következett, amikor kiderült, hogy a csomók sejtjei nem tartalmaznak emberi fehérjéket. Bár az amerikai kutatók tudtak a beteg féregfertőzéséről, még ekkor sem gondolták, hogy kapcsolat lehet a két probléma között, mivel eszükbe sem jutott, hogy az emberi szöveteket megtámadó sejtek egy többsejtű szervezethez tartozhatnak.
Miután a beteg 2013 májusába veseelégtelenségben elhunyt, Atis Muehlenbachs, a CDC patológusa szekvenálta a csomók sejtjeinek genomját, és megállapította, hogy azok törpe galandféregekhez tartoznak. A DNS vizsgálatából az is kiderült, hogy a féregsejtek egy olyan mutációt hordoznak, amely az emberi tumorsejtekben is jellemzően felbukkan. (Azt ugyanakkor egyelőre nem tudni, hogy ezek a sejtek hogyan reagálnának a féregölő szerekre vagy a kemoterápiára.)
Tekintetbe véve a galandféreg-fertőzések gyakoriságát, a szakértők szerint szinte kizárt, hogy az eset egyedi lenne. Olson úgy véli, hogy a hasonló esetekben a galandférgek lárvái juthatnak be a jellemzően gyenge immunrendszerrel rendelkező gazdatest nyirokcsomóiba és más szöveteibe. Ezek a lárvák tele vannak őssejtekkel, azonban valamilyen okból ahelyett, hogy elkezdenének differenciálódni, és létrehozni a felnőtt féreg testét, a szabálytalan osztódásba kezdenek, tumorokat hozva létre.
Ezek az őssejtek, amelyekből normális esetben egy szegmentált testű féreg alakul ki, rendellenesen kezdenek viselkedni, mivel rossz helyen kötnek ki, és félreérthető üzeneteket kapnak környezetüktől, mondja Olson. A törpe galandféreg azért is különösen hajlamos lehet erre, mert ellentétben legtöbb rokonával, petéi nem ürülnek ki a gazdaszervezetből, hanem annak elhagyása nélkül is képesek teljesen kifejlődni.
Bár arra semmi jel nem utal, hogy a tumorsejtekre jellemző mutációt hordozó féregsejtek képesek lennének emberről emberre terjedni, Elizabeth Murchison, a Cambridge-i Egyetem kutatója szerint elképzelhető, hogy más paraziták esetében akár ez is lehetséges. „Rendkívül fontos kutatásról van szó, amely egy olyan betegségmechanizmust ír le, amellyel korábban nem foglalkoztunk” ‒ mondja a szakértő, aki állatokban vizsgálja a daganatos betegségek fertőzőtípusait.
