Végre nem kell minden második tech-hírben a "chiphiány" és "ellátási problémák" kifejezéseket olvasni, a piac egyes területei még ha lassan is, de azért normalizálódni látszanak. No persze próbálok tartózkodni a nagy szavaktól, hiszen az alaplapok árait talán még sosem láthattuk ilyen elképesztő magaslatokban lebegni, ahogy a videokártyáknak is lenne hova visszatérniük, kár, hogy egyelőre erre nem sok esélyt látunk. Ami viszont újra közeledik az emberközeli árfekvéshez, az a DDR RAM, melyre mi sem jobb példa, mint az első generációjában járó DDR5 memória, mely három évvel a hivatalos piaci start után végre valóban releváns választásnak tekinthető. A javuló támogatottság mellett a termékkínálat is szélesedik, hiszen a gyártók változatos termékportfólióval és relatíve bőséges kínálattal várják a lelkes gépépítőket, akik a legújabb processzorokhoz illő megoldásokra vágynak. 

És ha már lelkes, akkor érdemes kitérni rá, hogy a kezdetben bemutatkozó 4000, vagy akár 4800 MT/s-os DDR5 modulok után egyre több, magasabb ár- és sebességkategóriát képviselő, szélsebes adatátvitelre hangolt termék jelenik meg, tovább feszegetve a kibontakozóban lévő szabvány határait. Az aktuális próba tárgyát ráadásul mindjárt három pár G.SKILL DDR5 modul szolgáltatta, melyet a G.SKILL hazai forgalmazója, a Computer Emporium bocsátott rendelkezésemre. A tajvani gyártót az elhivatott PC-fanatikusoknak és gépépítőknek bizonyosan nem kell bemutatni, hiszen 1989 óta bőven volt idejük megismerkedni vele, ráadásul mint sokan mások, a cég azóta különböző perifériákat és kiegészítőket, egeret, billentyűzetet és még AIO hűtőket is gyárt. Aki viszont még csak ismerkedik a hardverek világával, esetleg éppen első saját konfigurációjának összeállítására készül és nem tud kiigazodni a márkanevek között, annak első körben elég annyit tudnia, hogy a 34 éve tevékenykedő vállalat igazi ipari veterán és közismert a teljesítményre hangolt megoldásairól.

Ez a cikk pedig rendhagyó abban az értelemben, hogy egyetlen termék helyett mindjárt három került a kezeim közé, ráadásul két eltérő széria is képviselteti magát, hiszen a Ripjaws és a Trident az árazást és a dizájnt tekintve is más-más polcon versenyeznek a vásárlók figyelméért. A legnagyobb figyelmet azonban a G.SKILL Trident Z5 RGB DDR5-6800 CL34 34-45-45-108, kétszer 16 GB-os csomagjának fogom szentelni, hiszen ez már bőven az a kategória, amivel kapcsolatban jogosan lehetnek magas elvárásaink. Ha pedig azt is figyelembe vesszük, hogy a gyártót idén júniusban alaposan megszórták díjakkal, akkor nem is kérdés, hogy nagyjából 60 ezer forintért szeretnénk stabil és erős teljesítményt látni. A cikk végén olvasható értékelés így leginkább egy általános ajánlás lesz, hogy a magam részéről szívesen válogatnék-e a G.SKILL DDR5-ös memóriáiból.

A G.SKILL mostanáig számos termékvonalat hozott létre, melyek elsősorban a DDR4-es idővonalon mutatkozhattak be és teljesedhettek ki. A DDR5 érkezésével pedig a Trident Z és Ripjaws sorozatait érdemes kiemelni, mint a széles közönség által leginkább kedvelt darabokat. A Ripjaws általában véve a megfizethetőbb, de erős felső-középkategóriát képviseli, ezáltal gyakrabban választott sorozatuk (persze itt is sok minden függ az adott memóriák képességeitől), míg a Trident Z5 a legkomolyabb teljesítményre vágyó és akár manuális tuningra is vállalkozó vásárlóknak készül. Esetünkben pedig néhány általános mérés keretében vethetjük össze a sebesség- és időzítéskülönbségekből adódó eltéréseket, így nagyjából képet kaphatunk arról, hogy mire számíthatunk az elköltött tízezrekért. Természetesen kiemelt szerep jut a látványnak is, mely kifejezetten az RGB-s moduloknál hoz egyértelmű pluszt azok számára, akik nem hívei a visszafogott minimalizmusnak.

Specifikációk, dizájn és felszereltség 

A csomagolás a Ripjaws esetében érezhetően költséghatékonyabb, mint a Tridentnél, hiszen mindkettőt műanyag tálcába ágyazták, ám utóbbira egy kartondobozka is került, mely elegánsabb és egy fokkal biztonságosabb is, cserébe a Ripjaws memóriák azonnal megmutatják magukat. A szimpla, tálcás tálalás megszokott és a magam részéről sosem éreztem ezt problémának, a specifikációk és a termék minősége itt sokkal fontosabb. Természetesen a Trident esetében az igényes kartonburkolat mintázata jelzi, hogy ez már inkább prémium kategória, amit pedig nem árt már az első lépésnél kommunikálni a vásárlók felé. A műanyag burok belül egy szorosan tartó kivágásban pihenteti a termékeket, kivenni sem egyszerű, szóval maguktól biztosan nem fognak mozgolódni. A doboz amúgy a fekete alapot variálja, RGB-s kiadás esetén színes vonalakkal jelezve az extra funkciót. Ezen felül kiadástól függetlenül van egy-egy kép a fekete és a világos bordával szerelt Tridentről is, még szerencse, hogy egy kis kivágott ablak megmutatja a csomag valódi tartalmát.

A Ripjaws S5 és a Trident Z5 modulok egyaránt elérhetők világosabb és sötétebb árnyalatokban is. Előbbi szériánál ez fekete és fehér hűtőbordákat jelent, utóbbi pedig választásunktól függően leginkább fekete, esetleg ezüstszürke fém és fekete kombinációban elérhető, rajta a kötelező feliratokkal, mindezt pedig az RGB-s kiadásokkal variálják tovább. A nyák minden esetben fekete marad, ezen a téren nem túl sok változatosság figyelhető meg, bár szerintem mindenképpen esztétikusabb, mint a klasszikus zöld, esetleg kék NYÁK az előző generációkból.

A Ripjaws S5 meglehetősen konzervatív módon áll az alubordák kérdéséhez, egyszerűbb, lapos élekkel, kissé rácsra emlékeztető, lyuggatott oldalakkal, matt felülettel és diszkrét G.SKILL felirattal. Ezzel nagyjából a DDR4 aranykorában megszokott Kingston termékek megjelenésére hajaz és talán a tájékozódást is segíti, amikor a kategóriák között próbálunk eligazodni. 33 mm-es magasságával tipikus low-profile darab, a legtöbb CPU-hűtővel és alacsony formátumú gépházzal jó barátok lesznek.

Ehhez képest a Trident széria továbbra is az extravagánsabb stílusban utazik, matt hatású, de sajátos, több ponton is formázott alumíniummal, a tetején hullámszerű vonalakkal. A dizájn megítélése nyilván továbbra is szubjektív, de a G.SKILL és a Trident sorozat könnyen felismerhető a sajátos megjelenésű, igényes hűtéssel felvértezett memóriákról, melyek a legtöbb gépben jól mutatnak. Ez persze akár sokadlagos szempont is lehet, hiszen az alaplapi foglalatban sorakozó RAM-ok többnyire nem sokat engednek a szemnek, amennyiben hagyományos, álló gépházakról beszélünk.

Ablaktalan dobozok esetén pedig nagyjából az egyetlen szempont a jó hűtés és a megfelelő légáramlás marad, hiszen még egy vonalnyit sem látunk belőlük. Aki viszont szeret gyönyörködni a konfigjában és a szobáját este a PC-ből áradó RGB fényáradat tölti be, annak jó hír, hogy a LED-ekkel felcicomázott 6800-as kiszerelés egymagában is bevilágítja majd a teret, míg az alapváltozat egy sima műanyag elemmel helyettesíti az RGB-s sávot. A modulok teljes magassága durván 43 mm, szépséghibaként pedig talán az RGB-s műanyag fedőcsíkra vésett G.SKILL feliratot említhetném, mely elvesz egy keveset a felület egységes letisztultságából.

Amennyiben a véletlenszerű gyári beállítás helyett magunk határoznánk meg a színeket és a ritmust, választhatjuk a vállalat Trident Z Lightning Control szoftverét, ahol az effektek és variációk alaposan testreszabhatók, egészen a 16 millió színkombináció erejéig. Szerencsére igény esetén kihagyhatjuk az újabb segédprogram telepítését és támaszkodhatunk az ARGB-s összeállításokhoz passzoló egyéb megoldásokra, legyen az az Asus Aurasync, az ASRock Polychrome Sync, a Gigabyte RGB Fusion 2.0 vagy akár az MSI Mystic Light.

Mivel a termékeket nem feszegettem, hogy pontosan mi rejlik a hűtőborda alatt, azt egyedül a 6800 RGB modulok esetén sikerült meghatározni. Mivel a G.SKILL a termékeit maga gyártja, de a chipeket, IC-ket más neves gyártóktól (SK Hynix, Micron és Samsung) szerzi be, mindig kérdéses lehet, hogy az adott szériánál vagy modellnél mire esett a választás. Ebben az esetben a SK Hynix A-die lett a kiszemelt, mely kifejezetten jól viseli magát bőven 6000-res fordulatszám fölött is és átléphető vele a 7000-res határérték, mellyel jelenleg egyedülálló a piacon.

Azonban fontos részlet, hogy a stabilitás nagyban függ a melegedéstől, szóval feszesebb időzítés mellett még precízen beállított hűtés mellett is gondunk lehet az extrém magas sebességek elérésével. A tuningra vágyóknak fontos lehet, hogy a szabvány szerinti 1.1V alapfeszültség a 6800-as érték eléréséhez 1.4-re lett húzva, ez pedig a további kísérletezéskor gondot jelenthet, megfelelő légszállítás nélkül pedig ne lepődjünk meg, ha túlhajtáskor falakba ütközünk. Ettől függetlenül benne van a pakliban, hogy még ennél is többet sajtolhatunk ki belőle, mivel az eddigi tapasztalatok alapján 7600-ra gond nélkül belőhető lesz. 

Képességek és kompatibilitás

Mivel ez a magas sebesség DDR5 memóriáknál jelenleg az Intel Raptor Lake platformjának kedvez, a próbaköröket egy i9-13900K processzorral és egy Asus ROG Strix B760-F Gaming WiFi alaplappal végeztem, egy RTX 4080-as videokártya támogatásával. A memóriák beszerelését követően nem volt más dolgom, mint az UEFI BIOS-ba belépve aktiválni az XMP 3.0-s profilokat a gyárilag megadott sebesség és időzítések eléréséhez. Ezzel egyik párosnál sem volt probléma, a profilok minden esetben elérhetők voltak és az újraindítást követően egyből működtek is. Kiemelten fontos információ, hogy vásárlás előtt alaposan tájékozódnunk kell a kompatibilitásról, mivel a DDR5 és különösebben a nagysebességű modulok esetén ezekre még sajnos oda kell figyelnünk. 

A gyártó honlapján megtalálhatjuk a támogatott lapkészleteket, mely az Asus, az MSI és a Gigabyte lapoknál a Z790 és B760 chipseteket jelenti, míg az EVGA és ASRock kizárólag a Z790-es termékeivel tudja majd kezelni ezeket a memóriákat. Sajnos a hivatalos támogatás a 12. generációs processzorokra, illetve a Z690-es lapkészletre nem terjed ki, szóval ezzel nem árt tisztában lenni, mielőtt memóriát vásárolnánk. Az ugyan nem kizárt, hogy szerencsénk lesz, de még ha működésre is bírunk egy ilyen összeállítást, stabilitási problémákra, fagyásra vagy az XMP profilok használhatatlanságára számíthatunk. A 6800 MT/s és efölötti sebesség egyelőre vékony jégnek számít, emiatt jobb, ha megkíméljük magunkat a fejfájástól és olyan hardvereket válogatunk egymás mellé, melyeknél nem érhetnek hasonló meglepetések.

Sajnos a helyzet még nehézkesebb az AMD aktuális AM5 platformján, ahol már nem Infinity Fabric sebessége köti gúzsba a gyorsabb memóriákat, hanem maguk a processzorok okozták a nehézségeket. Mivel a DDR5 már magán hordja a vezérlést, a processzornak pedig engedélyeznie kell számára a Gear2 módot, különben a 6000 MT/s-t elérő, illetve meghaladó modulok jó eséllyel nem fognak megfelelően működni, esetleg el sem indulnak majd. Bár az AMD ezt friss AGESA verziós BIOS-okkal már igyekszik orvosolni és túlhajtási csúcsokról is olvashatunk, az elvárt stabilitás még nem kellőképpen biztosított. Tehát akár AMD, akár modern Intel platformot választunk, minden esetben muszáj lesz alaposan átböngészni a kompatibilitási listát az alaplap és a memóriák viszonylatában. 

Tesztek

A legkülönösebb eredményt számomra az AIDA64 Extre benchmarkja hozta, melyben a 6800 MT/s-es Trident Z5 látványosan gyengébb írási, olvasási és másolási teljesítményt produkált társainál. Ahogy látható, a legtöbb esetben nem láthatunk kiemelkedő eltéréseket, legalábbis nem akkorát, ami indokolná extra tízezrek kifizetését a jobbképességű KIT-ért. Azonban a teszteket kétszer is elvégeztem és az XMP profilok alapján kalibrált memóriákból lényegében a két lassabb szinte lekörözte az RGB-s modulokat, mindhárom vizsgált területen.

Játék alatt nem meglepő módon nem találkoztam egetverő eltérésekkel. A Metro: Exodus beépített benchmarkjában a három különböző KIT nem hozott érzékelhető különbséget, az átlag, a minimum és a maximális képkockaszám is közel azonos volt. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyes címek esetén a jobb időzítéseknek köszönhetően ne nyerhetnénk vagy veszthetnénk egy kis teljesítményt, de jellemzően akkor érzékelhetünk számottevő javulást, ha mondjuk lassabb DDR4-es konfigurációról váltunk friss platformra.

A 3D Mark TimeSpy esetében hasonló volt a helyzet, a memóriák közötti eltérések nem kavartak sok port, a mérések közel azonos eredményt szültek. Ugyanakkor megismétlődött a korábbi helyzet, miszerint a 6800-as modulok mintha visszafogták volna a rendszert. A CPU pontszám láthatóan alacsonyabb volt, mint akár az 5600-as, akár a 6000-res moduloknál, melyek 22 ezer pont körül mozogtak, szemben a 6800-assal, mely a 20-at sem érte el. Az amúgy alacsony eltérés pedig valójában a játékosoknak igazán jó hír, hiszen az extrém tuningra is alkalmas memóriákra költött összeget átcsoportosíthatják olyan, a játékok szempontjából releváns hardverekre, mint a videokártya vagy a processzor, esetleg jut egy gyors PCIe NVMe SSD-re, mely ma már nélkülözhetetlen eleme bármilyen PC-nek. 

Végül a 7zip tömörítést és kitömörítést végző teljesítménytesztje következett, mely egyértelművé tette, hogy tévedés kizárva, a 6800 MT/s-es Trident Z5 RGB modulokat valami folyamatosan visszafogta. Az adatmozgatás érezhetően lassabban ment neki, mint a papíron gyengébb társainak, melyek közel hasonlóan teljesítettek, ezúttal is a 6000 MT/s-es Trident Z5 memóriák javára. Ezzel szemben az RGB-s csúcsmodell közel 50 000 GIPS hátrányban volt tömörítéskor és csak jóval kisebb mértékben, de kitömörítésben is a többiek mögött végzett. 

Kell ez nekem? 

Nincs kétségem afelől, hogy a G.SKILL DDR5 memóriái fantasztikus teljesítményre képesek, ahogy az is biztos, hogy jó kezekben és a megfelelő alaplappal még lehet egy kicsit húzni a teljesítményükön. A 6800-as Trident Z5 RGB modulok XMP 3.0-s teljesítménye azonban meglepett, hiszen míg játékok alatt lényegében észrevehetetlen lenne a különbség, a komolyabb adatmozgatással járó feladatoknál érezhetően gyengébben teljesített. A máshol fellelhető adatok alapján ennek nem kellett volna így lennie, ám a teszt alatt ezt még nem tudtam, csak elvégeztem a méréseket és csokorba gyűjtöttem őket. A dolog már csak azért is zavaró, mert ez a KIT mutatja a legerősebb túlhajtási potenciált is, így remélhetőleg olyan hibáról van szó, mely nem a terméket jellemzi, pusztán az adott konfigurációt, mellyel a méréseket végeztem.

Dizájn és anyagminőség szempontjából aligha élhetünk panasszal, kategóriájukhoz mérten a Ripjaws S5 és a Trident Z5 egyaránt minőségi darabok. Bár megjelenésükkel nem hoznak különleges újdonságokat a piacra, igényes hűtést és masszív kialakítást kaptak, az RGB-s modul pedig minden téren kiszolgálja majd a fényjátékot árasztó konfigurációk szerelmeseit. A tesztek stabilan futottak és a rendszer jól viselte a modulok cserélgetését is, melyekhez csak a BIOS-t kellett alaphelyzetbe állítani. Az XMP profilok is pöccre indultak, ezen a téren is minden rendben ment.

A magam részéről az 5600-as, CL36-os időzítéssel bíró Ripjaws S5 modulokat kedveltem a legjobban. Ezek az alacsony profilú és egyszerűbb dizájnba burkolt darabok a papíron ígért teljesítményükkel szépen megszorongatták, sőt, az anomáliának köszönhetően olykor meg is haladták a prémium kategóriás társaikat, mely kiváló ár/érték arányt ígérnek azoknak a felhasználóknak, akik hajlandók kicsit többet költeni a 4800 MT/s-es változatokat meghaladó teljesítményért. Ugyanakkor az is tény, hogy a 6000-res, RGB-től mentes Trident Z5 is még 50 ezer forint alatt beszerezhető, így akinek ez még a lélektani határon belül van, érdemes lehet elgondolkodni rajta.

A G.Skill memóriák széles választéka megtalálható a magyarországi forgalmazónál, a Computer Emporium Kft.-nél.

Így értékelünk

Indul az iPon Tech Vibes