Az odderonok nem kifejezetten nevezhetők részecskéknek: arról van szó, hogy ha nagy sebességű protonok (vagy protonok és antiprotonok) ütköznek, ritka esetekben három gluon cserél gazdát. A gluonok olyan szubatomi részecskék, amelyek kulcsszerepet játszanak a protonokat alkotó kvarkok összetartásában, és más részecskék „összeragasztásában” is.

A gluonok egyik érdekessége, hogy nem szeretnek páratlanul lenni, általában párokban léteznek. Az ilyen páros számú gluonból álló konstrukciókat pomeronoknak nevezik a részecskefizikusok. Ritkán azonban előfordulnak páratlan számú gluonegyüttesek is, ezek az odderonok. Létezésüket az 1970-es években jelezték előre, de a legutóbbi időkig leginkább csak teoretikus bizonyítékok álltak rendelkezésre velük kapcsolatban.

Nemrégiben azonban egy magyarok részvételével is működő nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogy a CERN-ben az odderonokkal kapcsolatos adatok szignifikanciaszintje elérte az 5 szigmát, ami a részecskefizikai felfedezések kapcsán a megbízhatóság határa szokott lenni. Vagyis a fizikusok több mint 99,999%-ban biztosak abban, hogy az odderonok tényleg léteznek.

Az erre utaló bizonyítékok abban az adathalmazban találhatók, amelyet még a COVID-19-járvány előtti ütköztetésekből gyűjtöttek be a szakértők, mielőtt a személyes jelenlétet igénylő kutatás lehetetlenné vált volna. ezt a hatalmas adatmennyiséget azóta alapos elemzéseknek vetették alá, bevonva az analízisbe a Fermilab egy korábbi kísérletének adatait is.

A Fermilab kérdéses kutatásában protonokat ütköztettek antiprotonokkal, míg a Nagy Hadronütköztető TOTEM nevű kísérletében protonokat ütköztettek egymással. A kétfajta kísérlet eredményeinek összevetése kulcsfontosságúnak bizonyult az odderonok létének feltárásában. Az eredményeket független szakértők is ellenőrizték, így a most közzétett tanulmány meglehetősen meggyőzőnek tűnik.

Ahogy a kutatásban szint részt vállaló Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa, Ster András elmondta az ELTE honlapján megjelent vonatkozó cikkben, az odderonok cseréje rugalmas proton-proton és antiproton-proton ütközések során történik meg, amikor az ütköző felek impulzust cserélnek. Az egész hasonlóan képzelhető el, mint egy autó eladása, mondja a szakértő: a normál protonütközéseket úgy képzelhetjük el, hogy Pál megveszi Péter autóját a saját pénzéből. Az odderonos ütközések során viszont Anti Pál veszi meg az autót, akinek hitelt kell fel vennie a vételár rendezéséhez.

Ilyenkor Péter ugyanannyi pénzt kap, mint az előző esetben, Anti Pál pedig megkapja az autót, mint az előző esetben, viszont a banknak immár nemcsak a vételárat kell visszafizetnie, hanem a kamatokat is. Ez az aszimmetria, a kamat jelképezi az odderont. Enélkül azonos energiájú lenne a proton-proton és a proton-antiproton ütközés, ennek léte esetén azonban aszimmetria lép fel, ami sérti a részecskefizikai modell szimmetriáját, és egyelőre még nem tudni, hogy miért.

Az odderonok tanulmányozása tehát még korántsem ért véget, a következő évek még nagyobb energiájú kísérletei révén a kutatók újabb információkat remélnek kideríteni ezekről a furcsa, páratlan számú gluonból álló csomagokról.