A japán kormányzat komolyan gondolja, hogy az ország területén ismét jelentős chipgyártó kapacitást alakít ki, amelynek részét képezhetik a legfejlettebb gyártástechnológiák is. Nemrégiben írtunk arról, hogy a japán és az amerikai kormányzat együttműködéséből új kutató-fejlesztő központok jöhetnek létre, amelyek a 2 nm-es gyártástechnológia bevetését segíthetik, most pedig arról érkezett hír, hogy a japán kormányzat egy félvezetőipari vegyesvállalat létrehozását tervezi, ami fejlett gyártástechnológiák használata mellett állíthat elő chipeket az évtized második felétől kezdve.
Az első befektetés 70 milliárd japán jent kóstál, ami nagyjából 500 millió dollárnak felel meg. A későbbiekben további tőkeberuházások is megvalósulhatnak majd, attól függően, mennyire tűnik sikeresnek és biztosnak a projekt, illetve az sem lesz mellékes, hány vállalat sorakozik fel végül mögötte. A japán vegyesvállalat várhatóan a Rapidus nevet kapja, és olyan nagy nevek sorakoznak fel mögötte, mint például a Sony, az NEC, a SoftBank, a Kioxia, a Mitsubishi, illetve a Toyota. Rajtuk kívül várhatóan amerikai és európai vállalatok is csatlakozhatnak a kezdeményezéshez, legalábbis ezt állította egy, a neve elhallgatását kérő hivatalos illetékes a Reuters munkatársainak.
Japánban az elmúlt időszakban a nagy félvezetőipari gyártók is bőségesen kaptak támogatásokat, amivel azt szeretné elérni a japán kormányzat, hogy az ország területén erősödjön a félvezetőipar, hosszabb távon így nagyobb jelentőségű szereplő lesz az ország a félvezetőpiacon, mint manapság. Támogatást kapott egyebek mellett a TSMC, méghozzá tavaly, a 400 milliárd japán jenre rúgó összegből Kumamoto prefektúrában épülhet új üzem, várhatóan Kyushu szigetén. Ez a gyár egyebek mellett a Sony és a japán autóipari szereplők számára gyárthat majd különböző chipeket. Idén a Micron is kapott némi támogatást, ami 46,5 milliárd japán jent tett ki. Ezt az összeget egy új üzem építésére fordítják Hiroshima területén. Támogatták még a Kioxiát és a Western Digitalt is, akik 93 milliárd japán jent költhetnek a helyi üzemeik kapacitásának bővítésére.
Yasutoshi Nishimura, a japán gazdasági, kereskedelmi és ipari minisztérium vezetője úgy látja, a félvezetők kritikus fontosságú komponensek lesznek a következő generációs csúcskategóriás technológiák területén, például a mesterséges intelligenciával foglalkozó területeken, a digitális iparágakban, illetve az egészségügyben is. Ez alapján nem túl meglepő, hogy a kormányzat mindent elkövet annak érdekében, hogy az új érában jól szerepelhessen az ország, és a növekedési potenciálból kivehessék a részüket. A döntésben egyébként szerepet játszhatott az USA és Kína között zajló kereskedelmi háború, valamint a Tajvant fenyegető kínai veszély is.
