Az EU folyamatosan dolgozik azon, hogy a nagy technológiai cégek működését szabályozza. Egészen pontosan abba az irányba igyekszik terelni a vállalatokat, hogy kevésbé éljenek vissza a különböző területeken elért erőfölényükkel, monopol helyzetükkel. Most is több ponton igyekszik a Google működésébe beleszólni.
Évekkel ezelőtt az Európai Bizottság azért dolgozta ki a teljesen új digitális piacokról és digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályokat – amihez mostanra csatlakozott a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet is –, hogy a modern piaci viszonyok között hatékonyabban tudjon fellépni elsősorban a Big Tech szereplők ellen.
A ratifikálásuk óta rendszeresen alkalmazza is a DSA-t és a DMA-t az Európai Bizottság a versenyellenes és egyéb szempontokból problémás helyzetek rendezésére. Most éppen a DMA-ra alapozva fogalmazott meg a Google-lel szemben több elvárást is.
A digitális piacokról szóló jogszabálynak való megfelelés érdekében a Google-nek az Android keretei között hasonló lehetőséget kellene biztosítania a rivális mesterséges intelligencia chatbotoknak, mint amiben a Gemini részesül, illetve ezeknek a szolgáltatásoknak a Kereső által gyűjtött adatokhoz is jobb hozzáférést kellene biztosítania.
Hagy némi időt az Európai Bizottság a Google-nek, de a cégnek azért viszonylag hamar el kell kezdenie kidolgozni a szükséges változtatásokat, ha a szakemberek elvárásainak szeretne megfelelni. Az EU-s biztosok döntése alapján a Google-nek a keresési adatok ügyében 2027 januárjáig meg kéne tennie a szükséges módosításokat, az Android operációs rendszer keretei között pedig 2027 júliusáig kellene implementálni a változtatásokat.
A határozatok egy korábban kezdeményezett technikai szabályozási eljáráson alapulnak, és azt szeretné látni az Európai Bizottság, hogy a „kapuőr” szerepet betöltő Google a versenytársak számára ugyanolyan hozzáférést biztosít a rendszerekhez és az adatokhoz, mint amilyenben maga is részesül. Ez az Android és a Google Kereső esetében is jelentős változás lenne, és szinte biztosak lehetünk abban, hogy a vállalat nem fog simán behódolni a döntéshozóknak.
Az EU biztosok akkor lennének elégedettek, ha például az Android operációs rendszeren belül az egyenrangú adatmegosztáson túl például a “Hey ChatGPT” paranccsal lehetne szólni az OpenAI chatbotjának, mint ahogy most a “Hey Google” felszólításra azonnal munkába állhat a Gemini. Az Android felhasználóknak a szabad MI chatbot választás lehetőségét is meg kellene adnia a Google-nek, felkínálva olyan opciókat, mint a Claude, a Grok, a Perplexity és egyebek. A mélyebb integrációval pedig további extra lehetőségeket biztosíthatnának a konkurensek.
A Google Kereső is rendszeresen van az EU figyelmének középpontjában, a mesterséges intelligencia chatbotok esetében például azt szeretnék a biztosok elérni, hogy a mentett keresési előzményekre a harmadik féltől származó szolgáltatásoknak is rálátása lehessen. A Gemini ilyen adatokat is felhasználva képes adott esetben jobb minőségű válaszokat adni, személyre szabottan üzemelni, így a versenytársak hátrányt szenvednek el. Korábban az USA-ban is született erre vonatkozó döntés, szóval egyre jelentősebb nemzetközi nyomás nehezedik a cég vállára.
Rendszerint a Google ezekben az ügyekben a biztonságra hivatkozva próbálja magát kihúzni a változtatások alól, most sincs ez másként. Azonban az EU jelezte, hogy készen áll szakértőkkel egyeztetve kidolgozni egy olyan rendszert, ami az adatvédelem és a piaci verseny szempontjából is elfogadható megoldást jelentene.
Amennyiben a Google nem tud megegyezni az Európai Bizottsággal, abban az esetben akár az előző éves teljes forgalmának 10 százalékáig büntethető a DMA értelmében. Mivel a Google tavaly már egy hajszállal 400 milliárd dollár feletti forgalommal zárt, így a bírság a 40 milliárd dollárt is meghaladhatná. Korábban az EU már több olyan büntetést is kiszabott a Google-re, ami dollármilliárdos mértékű volt. Éppen a hónap elején derült ki, hogy a cég kénytelen lesz befizetni több mint 4 milliárd eurót egy korábbi kihágása okán.
