Olyan polarizált világban élünk, ahol bár nagyon sok területen adott a lehetőségek széles választéka, az emberiség mégis előbb-utóbb két ellentétes, népszerű véglet közötti meccselésre kényszeríti magát. Mintha máshogy nem is lehetne. Talán mélyen a genetikánkba van kódolva ez a fajta bináris gondolkodás. Rend és káosz, bal és jobb, fény és sötét, PlayStation és Xbox, AMD és nVidia, és a legújabb sláger: Epic Store és Steam Store.

Sok videojátékos fórumon vagyok aktív, több csoportban benne vagyok (talán riasztóan sokban), és egyiket sem kerülte el a veszekedés az Epic Store térnyerése kapcsán, ahogy újabb és újabb exkluzívokat jelentenek be, újabb és újabb ingyen játékokkal igyekeznek minél több embert meggyőzni az Epic Launcher letöltéséről. Ilyenkor a csoportokban is észrevehető a két táborba szakadás, egymás fejének vágják a saját érveiket, amelyek néha jogosak, néha nem, és ezért is gondoltam, hogy egy kicsit jobban kibontom, milyen szempontok alapján találhatjuk pozitív vagy negatív jelenségnek az Epic Store kihívását.

Így hát azzal a fajta nyitottsággal és alapossággal, amit minden vita megérdemel, nézzük meg, mit nyújt az Epic Store és a Steam Store a játékosoknak, hol állunk most, és hová tartunk a következő években!

A nagy konzolháborúk alatt (különösen a jelenlegi generációban) nyilvánvalóvá vált, hogy nem mindig az erősebb hardver, nem mindig a különféle érintőleges szolgáltatások váltak döntő érvvé egy vásárlásnál, hanem az exkluzív játékok. Ha a legújabb Mario-val, Zeldával, Fire Emblemmel akarunk játszani, nincs más választásunk, meg kell vennünk a legújabb Nintendo konzolt is. Ha az Uncharted, a God of War és Infamous sorozatok vonzanak, csakis a PlayStation jöhet szóba. Egyedül a Microsoft háza táján tűnik úgy, hogy exkluzívjaikat már PC-n is elérhetővé teszik, tehát tulajdonképpen nem is az Epic Store az első PC-s platform, amely exkluzívokkal akar egy PC-s digitális játékplatformra játékosokat átcsábítani. Máris ugrik az újdonság ereje ebben a vitában.

Hogy a digitális játékplatformok térnyerését megértsük, vissza kell mennünk az időben egészen 2002-ig. A Half-Life sikere után a Valve lehetett volna egy egyszerű játékfejlesztő, aki különféle játékokat ad ki, és pénzét a további minőségi termékekbe fekteti. De valami változóban volt: a Counter-Strike olyan számokat hozott, amelyre nem sok példa volt a csak online játszató játékok között. A Blizzardnál a World of Warcraft még sehol nem volt, de ekkor már tudni lehetett, hogy nagy dobás lesz, a Battle.net ekkor már olyan nevetségesen népszerű játékokat szolgált ki, mint a StarCraft, a Diablo II és a WarCraft III (ekkor még nem funkcionált boltként).

A Valve-nál tehát nem volt kérdéses, hogy létre kell hozniuk egy platformot, amely automatikusan frissíti a játékaikat, megakadályozza a kalózverziók és csalások széleskörű használatát, és egy kényelmes központi launcherben gyűjti össze a játékokat. A Valve felmérése alapján ekkor már elég játékosnak volt szélessávú internete ahhoz, hogy a projekt sikeres legyen (a játékosok 75%-a), így mire a Half-Life 2, minden idők egyik legjobb és legnépszerűbb játéka megjelent, már nem csak lehetséges, hanem egyenesen kötelező volt a Valve néha alig-alig működő, nem túl vonzó szolgáltatását használni. Ha a legújabb Half-Life, Counter-Strike és Team Fortress bárkit is érdekelt (és milliókat érdekelt), nem volt más választásuk, mint letölteni a Steam-et.

Emlékezzünk, ez nagyon keserűen indult. Hatalmas tiltakozás övezte a dolgot, a fórumok tele voltak olyan topikokkal, amelyekben sopánkodtak a játékosok, hogy milyen dolog már, hogy nem lehet eladni a játékainkat, milyen dolog, hogy internet kell, miért a Valve-nak adják a pénzüket, ha más fejlesztőket akarnak támogatni, és különben is miért játszik mindenki ezzel a hülye multis Counter-Strike-kal, és így tovább, és így tovább. A tipikus Epic / Fortnite viták, tizenöt évvel ezelőtt. Sok mai vitatkozó talán még tudatánál sem volt annak idején. De ugyanez volt. Előbb-utóbb egyre több harmadik fél pakolta fel a játékait Steam-re, 2007-ben már olyan nagy cégek is, mint a Capcom. Megérkeztek az achievementek, barátlisták, a Steamworks, minden, ami csak kell.

Végül nagyon sok játékcégnek saját digitális boltja és launchere lett (akár exkluzív játékokkal is, Blizzard játékokat továbbra sem lehet Steamen vásárolni), megjelent a GOG, temérdek apró kihívó, amelyek hol bosszantóak voltak, hol nem, de a Steam monopóliuma látszólag megingathatatlannak tűnt. Ennek az oka nyilvánvalóan a szolgáltatás és biztonság sokszor vitatható, de azért így is legjobb minőségű szintje a PC-s piacon. A többi bolt mind sajátos szolgáltatásokat nyújt, amit a Steam nem, így érdemi alternatívák, és megférnek egymás mellett (a GOG nagyon régi játékokat tesz új operációs rendszerekkel kompatibilissé, a Humble Store a bevételeinek egy részét adománynak szánja, stb.), az egyes cégek a saját launcher mellett viszont a Steam lehetőségét is fenntartják.

Szóval miben más az Epic Store?

Az Epic Store jelenlegi állapotában nagyon-nagyon hasonlít arra, ami a Steam volt 2004-ben. A nagy indulás idején olyan alapvető szolgáltatások hiányoznak róla, mint a kosár, a több termék megvásárlása, felhasználói értékelések, achievementek, és bizony rendre felbukkannak fórumokon olyan hírek, hogy mennyi belépési kísérlet történt az emberek felhasználói fiókjába, szóval a jelek szerint a biztoságon is van mit javítani. Arról viszont, hogy az Epic Store mennyi információt gyűjt be felhasználóiról és hova küldi őket, lehetnek ugyan rémhírek, de gyaníthatóan pont ugyanannyi van mögötte, mint a Valve vagy akár a Facebook esetén, szóval ezt nem tekintem különösebben érdemi vitapontnak. Ha törvénybe ütközőt vagy káros dolgot tesznek, előbb-utóbb letakarítja őket egy hivatal.

Az Epic nem tudja felvenni a versenyt a Steammel pusztán szolgáltatási és védelemtechnikai szempontokból... még. És ez itt az érdekes pont, mert az Epic Store látszólag nem adja fel, hogy mindent tudjon, amit a Steam tud, ahogy ezt a fél éves roadmap is mutatja. Az egyetlen, amit egyelőre tenni tud, ismét, az exkluzívok felmutatása. Ezzel talán nincs is túl nagy gond. A Fortnite tulajdonképpen a Counter-Strike, a World of Warcraft és a Minecraft után a mai "next big thing", ami annyira nagy, hogy végre megteremtette az Epic létjogosultságát a piacon. Vegyük ehhez, hogy a fejlesztők nagy hányada használja az Epic játékmotorját, az Unrealt.

Az exkluzivitás papíron jó ötlet volt, viszont olyan dolgokba is beletenyereltek, amit a játékosok többsége egyszerűen nem bír feldolgozni, és tulajdonképpen okkal. Olyan játékok kerülnek le a Steamről, amelyeknek előzményei eleve ott vannak, tehát a játékos ilyenkor okkal várja el, hogy aminek megvette az első két részét, a harmadikat ne máshol kelljen tárolnia. Ez történt a Metro-val és a Borderlands-szel is (a Metro esetén ráadásul a Steam-megjelenés sokáig opció is volt, és akkor hirtelen többé nem). Az új IP-k esetén még az ilyesmi elfogadható, de ez a húzás megbolygatta a rendet.

A legfőbb ellenérv az exluzívokkal szemben pedig nagyon egyszerű: a Valve ugyan a PC-s játékpiac legnagyobb hányadának otthont ad, de egyik fejlesztőt sem kényszerít (nem fizet le), hogy játékaik csak és kizárólag a Steam-en jelenjenek meg. A Steamen megjelent játékok fejlesztői továbbra is árulhatják saját honlapjukon, más boltokban a játékaikat. Az Epic-kel kötött szerződések viszont ezeket kategorikusan kizárják.

Esélyes viszont, hogy a rend ilyen szintű megbolygatása elengedhetetlen egy új digitális bolt létrejöttéhez, és egy monopólium megdöntéséhez. Jusson eszünkbe, hogy az Epic ezt nem csinálhatja a végtelenségig. Előbb-utóbb elfogy az erre szánható pénz, és az exkluzivtás is megszűnik. (Ki is mondták nemrég, hogy abbahagynák a dolgot, ha a Valve is hajlandó lenne elengedni a 30%-ot). Nem is az a végcél, hogy egyes játékok csak az Epic boltjában landoljanak. A cél az, hogy érdemi alternatíva jöjjön létre a Valve monopóliumával szemben.

Mivel a Steam annyira integrális része a PC-s piacnak, a Valve bármekkora részesedést elkérhet azért, hogy a játékok oda felkerüljenek, a fejlesztők pedig belemennek, mert tudják, hogy ott érik el a legnagyobb közönséget. Minden játék eladásaiból a Valve 30%-ot zsebre tesz. Az Epic csak 12%-ot. Ha mondjuk egymillió dolláros bevétellel számol egy játék, akkor a különbség 180 000 dollár. Abból egy kisebb fejlesztőcsapat elélhet fél / egy évig! A Valve további kedvezményeket kínál tízmillió felett, hogy megakadályozza a nagyobb profilú fejlesztők tömeges elvándorlását, de kérdéses, hogy ez mire lesz elég egy, két, tizenkét év múlva.

Bárki is kerekedjen felül, a csatározásnak mégiscsak van egyfajta pozitív eredménye a felhasználók szempontjából: időnként felbukkannak ingyen játékok, és mindkét cég egyre több lépést tesz a saját felhasználóbázisáért, hogy ők helyesnek érezzék a döntésüket. És ez tulajdonképpen jó. Az is igaz, hogy a PC-s bázisnak továbbra is megvan az a lehetősége, hogy az egyetlen kifizetett hardverükön használhatják mindkét szolgáltatást. Nem kényelmes sok launcherrel terhelni az operációs rendszert, de legalább mégsem kell külön hardvert venni a konkurencia exkluzívjaiért. Emlékezzünk erre: bármelyik boltot is támogatjuk ebben az egyenletben, még mindig PC-játékosok vagyunk, választási lehetőséggel (mondom ezt PlayStation-ortodoxként, de azért legyünk már testvérek). Még ha a játékaink fragmentálódnak is, közösségként nincs okunk ezt tenni. Ez az egész nem a világvége (képünk illusztráció).

Tulajdonképpen nincs egyszerű válasz arra, hogy az Epic megjelenése káros-e avagy hasznos. Nyilván minden kommentelőnek megvan a maga álláspontja, de a tapasztalataim azt mutatják, hogy ezek az álláspontok gyakran első körös beidegződések, amit annak idején egyébként a Valve-nak ugyanúgy le kellett csiszolnia. Tényező lehet még az esetleges viszolygás és félelem a Tencenttől (ami még jogos is lehet, de ha jogos, minden más nagy cég esetében is annak kellene lennie), az is, hogy az achievementjeink és profilunk szintezése ne szűnjön meg (ennek pszichológiájáról korábban értekeztem hosszabban), ami szintén érthető.

Mégis, jön egy új generáció (nem hardver-, hanem gyerek-), akik egy idő után a Steam-et már úgy látják majd, mint egy a sok közül. Tudod, amin azok a régi játékok vannak. Az idő ide fut ki. Az idő nem áll meg, ahogy a nagy cégek sem futamodnak meg. Készüljünk erre, mert a PC-s világ egyre töredezettebb és változatosabb lesz. Az Epic is manipulálni fogja a vásárlókat, hiszen a Valve is manipulál minket évek óta, hogy őket válasszuk. De a választás továbbra is létezik a sok zaj mögött, és ha ésszel költünk, figyelembe véve, mi a legjobb a kedvenc fejlesztőinknek, és nem mindig azon pörgünk, hogy elutasítsuk / ki ne hagyjuk a legújabb trendeket, akkor ez a választás mindig a mi kezünkben lesz. Csak tudjunk jól bánni vele.