Eltévedt Galileo-műholdakon tesztelik Einstein elméletét

Tavaly erősen elliptikus pályán kötött ki két Galileo-műhold, így ezek a navigációra kevéssé használhatók, a relativitáselmélet tesztelésére azonban tökéletesek.

Eltévedt Galileo-műholdakon tesztelik Einstein elméletét

Ahogy arról korábban beszámoltunk, tavaly augusztusban az európai műholdas helymeghatározó rendszer, a Galileo első két teljesen működőképes tagja nem a tervezettnek megfelelő pályán kötött ki. A körkörös helyett erősen elliptikus pályára került űreszközök alkalmatlanná váltak eredeti funkciójukra, az Európai Űrügynökség (ESA) azonban nemrég érdekes kísérletet jelentett be hasznosításukra. A két műhold teljesen működőképes, és időről időre megközelítik a Földet, majd eltávolodnak attól, így atomóráik kiválóan használhatók lehetnek Einstein általános relativitáselméletének tesztelésére, vagyis annak vizsgálatára, hogy minél közelebb vagyunk nagytömegű objektumhoz, annál lassabban telik az idő.

Az óráknak tehát a Földhöz közelebb elviekben lassulniuk, majd távolodva gyorsulniuk kellene, mivel a Föld gravitációja meghajlítja a téridőt. A műholdak atomóráinak járását a brémai Alkalmazott Űrtechnológiai és Mikrogravitációs Központ munkatársai és a Párizsi Obszervatórium téridő referenciarendszereket kutató részlegének kutatói vizsgálják. A felszíni állomások folyamatosan információkat kapnak az órák működéséről, és ezt vetik össze a lézerrel néhány centiméteres pontossággal meghatározott magassági adatokkal, hogy Einstein elméletének pontosságát teszteljék. Egy hasonló célú űrkísérlet megvalósítása rengeteg pénzt és előkészületet igényelt volna, a félresikerült kilövéssel azonban egy olyan helyzetet használnak ki a kutatók, amelyben a két műhold jelenleg másra nem használható.

Nem ez az első alkalom, hogy az űrben, atomórák segítséggel tesztelik Einstein elméletét. 1976-ban a NASA 10 ezer kilométeres magasságba lőtte fel a Gravity Probe A nevű űreszközt, amely atomórájának járását egy vele egyező felépítésű földi atomóra működésével hasonlították össze. Ez a kísérlet azonban mindössze két óráig tartott, így közel sem szolgált annyi mérési eredménnyel, amennyivel a naponta kétszer 8500 kilométert emelkedő és süllyedő Galileo-műholdak fognak. Ez tehát az első alkalom, hogy lehetőség nyílik az 1976-os mérések pontosítására.

Az ESA egy másik kísérletet is tervez a relativitáselmélet tesztelésére, az ACES nevű projekt 2017-ben kerülhet fel a Nemzetközi Űrállomásra. Ami a Galileo-műholdakat illeti, talán végül ezek navigációs használatáról sem kell lemondani, hiszen az elmúlt év során néhány manőverrel sikerült egy kicsit igazítani elliptikus pályáikon. Hogy a módosított pályákon mennyire lesznek alkalmazhatók a gyarapodó műhold-hálózatban, azt egyelőre a szakértők sem tudják biztosan megmondani, a következő év folyamán azonban valami hasznukat biztos látjuk majd, hiszen próbára tehetik Einstein elméletét.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward