Nem sikerült túl jól az első a Galileo helymeghatározó rendszer első két teljesen működőképes tagjának felbocsátása, a pénteki start során ugyanis a két műhold nem a megcélzott pályán kötött ki. A Doresa (FM01) és Milena (FM02) nevű űreszközök a tervezett hálózat első olyan tagjai, amelyek immár nem tesztüzemben működnek majd, hanem a végleges hálózatnak is részét képezik. (A Brémában gyártott műholdak egy 2011-es, gyermekek számára meghirdetett festőverseny nyertesei után kapták a nevüket.)
A 700 kilogrammos űreszközökön az egyéb műszerek mellett összesen négy atomóra is található, hiszen a helymeghatározás egyik kulcspontja, hogy a rendszer tagjai pontosan össze legyenek hangolva, és pillanatnyi pozíciójukhoz a pontos időt is közölni tudják. A 27 működő műholdból és három tartalékból álló teljes hálózat a remények szerint az amerikai GPS méltó versenytársa lesz, és ez utóbbival ellentétben teljes mértékben civil irányítás alatt áll.
A műholdakat három 23 222 kilométeres, körkörös pályán osztják el, amelyek 56 fokos szöget zárnak be az Egyenlítővel. Az űreszközök feljuttatását a francia Arianespace végzi, amely 2005-ben és 2008-ban már fellőtt egy-egy kísérleti műholdat, a Giove−A-t és a Giove−B-t. A maradék műholdakat a következő évben tervezik feljuttatni, egyrészt két-két űreszköz fellövésére alkalmas Szojuz rakétákkal, másrészt négy műhold feljuttatására képes Ariane 5 ES rakétákkal.A mostani kilövés során az Arianespace közvetítésében nem említették, hogy bármiféle probléma lenne, később azonban kiderült, hogy nem a tervezett pályára kerültek a műholdak. A szakértők most azon dolgoznak, hogyan lehetne megoldást találni a helyzetre. A helyes pálya elérése még apró pályakorrekciókkal és hosszú időtartammal számolva is meglehetősen nehéz feladatnak tűnik, az Európai Űrügynökség azonban egyelőre nem mond le a műholdakról. Az ESA által kiadott nyilatkozat szerint mindkét űreszköz fölött teljes ellenőrzéssel és irányítással rendelkezik a darmstadti központ, a továbbiakról pedig akkor tudnak bármit is mondani, szakértőikkel elemezték a helyzetet.
Egyelőre tehát csak annyit tudni, hogy a műholdak alacsonyabban repülnek a tervezettnél, pályájuk inkább elliptikus, mint cirkuláris, és a pálya pozíciója sem felel meg az elvárásoknak. Hogy mi lesz a műholdak sorsa, az remélhetőleg rövidesen kiderül, de ha nem sikerül megfelelő pályára terelni őket, könnyen lehet, hogy a légkörbe irányítva, és abban elégve végzik.