Egy kaliforniai kutatócsoport tagjainak elsőként sikerült lefagyasztani, majd kiolvasztani egy emlős agyát úgy, hogy annak szövete gyakorlatilag sértetlenülvészelte át a műveletet. A szakértők egy nyúl agyát fagyasztották le, amely ugyan sokkal kisebb, mint az emberé, de a siker reményt adhat arra, hogy egy napon rajtunk is alkalmazhatók lehetnek a kriogén technikák.

Ahogy arról nemrégiben részletesebben beszámoltunk, a szervek fagyasztásos konzerválásával az a fő probléma, hogy szöveteink nagyon sok vizet tartalmaznak, és amikor ez megfagy, létrejövő jégkristályok károkat okoznak a sejtekben. Hasonló okból veszítik el minden tartásukat és folynak szét kiolvasztás után az előzőleg lefagyasztott eprek is, és mivel a kriogén tartósítás célja az állati és emberi szövetek esetében pontosan azok élet- és funkcióképességének megőrzése lenne, nem nehéz belátni, hogy a sima fagyasztás erre nem jelent megoldást.

Számos kutatócsoport kísérletezik azzal, hogy lehetne a „fagykárokat” megelőzni. Az egyik működőképes módszert a különböző fagyállók alkalmazása jelenti. Ezek úgy működnek, hogy megváltoztatják a víz olvadáspontját, így a szövet kellően alacsony hőmérsékletre hűthető ahhoz, hogy ne kezdjen el lebomlani, de mégsem fagy meg. A probléma a legtöbb ilyen anyaggal azonban az, hogy nagyon gyorsan át kell itatni vele a szöveteket, ami nagyobb szervek esetén problémás lehet. A másik gond pedig, hogy a legtöbb kísérletek során használt fagyálló dehidratálja a szöveteket és ezzel az agy visszafordíthatatlan zsugorodását váltja ki, így idegszöveteken nem alkalmazható.

Gregory Fahy és Robert McIntyre, a 21st Century Medicine kutatói azonban kidolgoztak egy módszert, amellyel az emlős agy károsodások nélkül lefagyasztható. Ehhez a szervből el kell távolítani a vért, majd az agyat glutáraldehidbe áztatni, ami megakadályozza a bomlási folyamatok beindulását. A fagyállót ezt követően már lassan, fokozatosan lehet a szövetekbe adagolni, így megelőzhető a zsugorodás.

A kutatók a kísérlet során használt nyúlagyat mínusz 135 °C-ra hűtötték, az üvegszerűvé „fagyott” szövet pedig ebben az állapotban akár több száz évig is megőrizhető anélkül, hogy bomlani kezdene. Fahy és McIntyre ezt persze nem várták ki, hanem egy héttel később kiolvasztották az agyat, majd megvizsgáltákannak szövetét. A kiolvasztott agy elektronmikroszkóppal vizsgálva is sértetlennek tűnt, és ami még fontosabb, úgy tűnik, hogy a szerv fagyás elleni védelmét egységesen, a nyúlagy teljes területén sikerült megvalósítani. A kutatók a módszer kidolgozásáért elnyerték az amerikai Brain Preservation Foundation kistestű emlősök agyának kriogén megőrzéséért járó díját.

A mikroszkópos vizsgálatok alapján a nyúl agyában a neuronok közti kapcsolatok is sértetlenek maradtak. Mivel legjobb tudásunk szerint ezen összeköttetésekbe vannak kódolva a személyiségvonások és az emlékek, a kutatók úgy vélik, hogy a fagyasztással ezek is megőrződtek. Egy másik kriogén konzerválással foglalkozó kutatócsoport, az Alcor Life Extension Foundation tudósai tavaly igazolták, hogy a lefagyasztott majd kiolvasztott férgek emlékeket őriztek meg a fagyasztás előtti időkből, amennyiben szinaptikus kapcsolataik épek maradtak.

A nyúlagy esetében ezt persze nem lehetett ellenőrizni, de a funkcionalitás megőrzése jelen esetben nem is volt cél, mondja Kenneth Hayworth, a Brain Preservation Foundation elnöke. A kísérlettel a szakértők mindössze azt kívánták igazolni, hogy az emlős agy összetett áramkörei fagyasztással hosszú ideig károsodás nélkül tartósíthatók. Sikerük pedig azért nagyon fontos, mert a kriogén módszerek kritikusainak egyik érve pontosan az, hogy a teljes szervezet lefagyasztása, majd újraélesztése azért nem fog sohasem működni, mivel lehetetlen konzerválni a szinaptikus kapcsolatokat, és így nem lehet megőrizni az emlékeket.

Az új módszerrel ugyanakkor egy darabig még biztosan nem fognak újraélesztendő szerveket és szervezeteket tartósítani, a glutáraldehid ugyanis erősen mérgező. A szakértők azonban bíznak abban, hogy idővel vagy találnak egy olyan alternatív szert, amely hasonlóan hatékonyan véd a fagyástól, de nem káros az élő szövetekre, vagy kidolgoznak egy eljárást, amellyel azt a fagyasztás után maradéktalanul el lehet távolítani a szervekből a mérgező anyagot.