Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Fagyos ügyek

  • Dátum | 2016.02.07 08:35
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Az amerikai erdeibéka (Rana sylvatica) egy átlagos tél folyamán több alkalommal is keményre fagyasztja testét. Ezt úgy képes megtenni és túlélni, hogy a szervezetében lévő víz túlnyomó részét a májában elraktározott glükózzal helyettesíti. Ezzel megakadályozza, hogy jég képződjön szöveteiben, amikor a hőmérséklet fagypont alá süllyed. Így amikor megenyhül az idő, a fagyott békák szépen kiengednek, és bármiféle károsodás nélkül élik tovább napjaikat.

Egy kutatócsoport szerint a békák módszere megoldást jelenhet az emberi szövetek hosszabb távú, életképes állapotban való megőrzésére is. A cél nem a teljes ember lefagyasztása, majd évekkel későbbi felélesztése, ahogy az számos tudományos-fantasztikus műben kriogenika néven szerepel, ez ugyanis jelenleg még szinte biztosan megvalósíthatatlan, hanem az átültetésre váró szervek hosszabb távű megőrzése, majd igény szerinti kiolvasztása.

Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint napjainkban az emberiség donorszerv-igényének kevesebb mint 10 százaléka kerül kielégítésre. A beültethető szervek száma jelentősen visszaesett, amióta az autók biztonságosabbá, az intenzív terápiás eljárások pedig hatékonyabbá váltak. A donorszervek ráadásul nagyon rövid ideig használhatók fel: egy vesét hűtve legfeljebb 12 órán keresztül lehet tárolni, a szív pedig még ennyit sem bír ki a szervezeten kívül.


Ha viszont ezeket a szerveket a szövetek károsítása nélkül le lehetne fagyasztani, minden megváltozna. Rendes szervbankok jöhetnének létre, ahol vesék, májak, szívek, tüdők és más szervek sokasága várná, hogy egy velük kompatibilis betegnek szüksége legyen rájuk. Ha ez lehetséges lenne, egyetlen donorszerv sem menne pocsékba amiatt, mert a kiemelése utáni 12 órában nem jutott el egy olyan beteghez, akibe be lehet ültetni.

A sima fagyasztással, ahogy a már béka esetében is felmerült, az a probléma, hogy az emberi szervezet nagy része vízből áll. A víz térfogata megnő, ha megfagy, a képződő jég pedig komolyan károsíthatja a szöveteket. A problémára évtizedek óta igyekeznek megoldást találni a szakértők, és az utóbbi években több olyan kutatási eredmény is napvilágot látott, amely azt sugallja, hogy ha minden jól alakul, a kriogén fagyasztással való konzerválás rövidesen az egészségügyi gyakorlatban rutinszerűen alkalmazható technológiává válhat.

Már jelenleg is vannak olyan emberi szövetek, amelyeket fagyasztva tárolnak. A spermiumok, a petesejtek és a vörösvérsejtek épségben való lefagyasztását hat évtizede, a fejlődés korai fázisában lévő embriók fagyasztását pedig harminc éve sikerült először megvalósítani. Ezek azonban speciális esetek. Az ivarsejtek és a vér különálló sejtekből állnak, amelyek ráadásul alacsony víztartalmúak. Az embriókat néhány száz sejtes állapotban fagyasztják le, amikor még annyira kicsik, hogy szintén alig tartalmaznak vizet. (Ennek ellenére a szakértők külön felhívják a figyelmet, hogy az embriók fagyasztása kockázatokkal jár, és nem biztos, hogy az ilyen beültetés után sikeres lesz a terhesség, illetve hogy az embrió egészségesen fog fejlődni.)

A felnőtt szervekkel és szövetekkel azonban más a helyzet. Mehmet Toner, a Harvard kutatója a problémára az amerikai erdeibékák módszerét lemásolva igyekszik megoldást találni. A békák módszere azért érdekes, mert a víz glükózszirupra való lecserélésével az állatok nem lefagyasztják szervezetüket, hanem gyakorlatilag üveggé változtatják azt. Az üveg érdekessége, hogy bár szobahőmérsékleten szilárd anyagnak tekinthető, technikailag folyadéknak minősül. Az üveggyártás során látható, egyértelműen folyékony ömledék és a kihűlt üveg között nincs halmazállapot-változás, az anyagnak a hűtés eredményeként egyszerűen megnő a viszkozitása, így megkeményedik. Eközben azonban nem változik meg a szerkezete, vagyis a fagyott vízzel ellentétben nem képződnek benne kristályok, és a térfogata sem módosul.

A „fagyott” békák szervezetét tehát egy magas koncentrációjú glükózoldat tölti ki, amely az üveghez hasonlóan a legnagyobb hidegben sem fagy meg. Toner kísérletei során egy másik cukrot, a trehalózt használja ugyanerre a célra, amelynek az az előnye a glükózzal szemben, hogy kevésbé reaktív, így nagy mennyiségben sem károsítja a szöveteket. Hátránya viszont, hogy a sejtek nem nyelik el annyira könnyedén, mint a glükózt. Toner és kollégái ezt a problémát azzal oldották meg, hogy acetil-csoportokat aggattak a molekulára, amelyek kémiai kulcsokként viselkedve bebocsátást biztosítanak a sejtek belsejébe. A módszer a jelek szerint működik, a szakértők 2015 júniusában sikeresen igazolták, hogy acetilált trehalóz jelenlétében a patkánysejtek biztonságosan lefagyaszthatók, majd újra feléleszthetők.

A kiolvasztásnak persze megvannak a saját veszélyei. A kriogén eljárásokkal tartósított szöveteket gyors ütemben kell felmelegíteni, mivel ennek során is fennáll a jégképződés veszélye. A cukoroldat azon része ugyanis, amely nem tartalmaz vizet, alacsonyabb hőmérsékleten kezd folyósabbá válni, mint a víz, így ez különválik, a hátramaradt víz pedig megfagy.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 6.
    2016. 02. 10. 16:54
    Már miért lenne így? Ha én csinálnék egy ilyén céget akkor a profitmaximalizálás érdekében minimalizálni próbálnám a komplikációkat, nem direkt előidézni. A gyógymódot nem a cég szállítja...

    Egyébként ami lehúzás az az Alcor. Ők ma is halottakaz vitrifikálnak jó pénzért liq. Nitrogénben, hogy majd egyszer életrekeltik őket. Ez vitatott, mivel a halál beálta után az agy véglegesen károsodik. Szerintem max zombikat tudnak újraéleszteni így. Semmi tudományos alapja nincs.

    Életben történő fagyasztásnak meg van állatkísérletekkel bizonyítható háttere. Az Alcort áltudományos cégként is emlegetik, kicsit szektás is.
  • 5.
    2016. 02. 10. 15:18
    Poén
    Ja,elmész lefagyasztatni magad x összegért
    Bemész,rögtön a halálba küldenek,mikor esetleg tényleg gyógyitható lenne
    majd koplikációra hivatkoznak hogy életed vesztetted

    Tiszta aranybánya
  • 4.
    2016. 02. 07. 17:48
    Ja és ez reményt ad továbbra is, hogy sikerül egyszer majd lefagyasztani egy teljes embert, úgy, hogy nem károsodik az idegrendszere maradandóan.
    Ez fontos lépés lehet az űrutazásban, illetve a betegségek elleni harcban. Persze pénz kérdése, de a halálos betegek kérhetik a hibernálásukat a gyógymódig.
  • 3.
    2016. 02. 07. 17:46
    Tényleg.
    ... és igaza is van. Lehet már egymillió éve kifejlesztette, mi meg itt bénázunk a lemásolásával.
    .. és az a döbbenetes, hogy a teljes testére! Azért már a békáknak is eléggé nagy agya van pedig. Kb egy emberi agytörzsre hasonlít..szagló látóegységgel, hormontermelő agyszövettel.

    Itt pedig az az érdekes, hogy pont az idegszövet a legérzékenyebb a fagyásra és a jégkristályokra... mert szétrombolja a fagyász a szinapszisokat, kapcsolatokat és létfontosságú membránokat. Egy máj még tud is regenerálódni, de az agy nemnagyon, ha strukturálisan esik szét.

    Szóval respect Mr. Breki
  • 2.
    2016. 02. 07. 16:56
    a béka a második oldalon úgy néz, mintha azt mondaná "ti amatőrök"
  • 1.
    2016. 02. 07. 10:17
    Kösz újfent Jools a jó kis cikket. Neurobio mellett a kriobiológia a másik kedvenc témám
    Itthon is foglalkoznak vele, de sajnos metodika fejlesztéssel nem nagyon, csak felhasználják érbeültetés, agyszövet vagy szervek fagyasztásánál. Pedig jókis startup céget lehetne köré rakni.