Az Európai Bizottság közleménye szerint a december 15-től elkezdte tervezett szolgáltatásai egy részét a Galileo, azaz a GPS európai megfelelője. Az amerikai és orosz rendszerektől függetlenül fejlesztett helymeghatározó rendszer első két tagját 2011 októberében bocsátották fel a Guyana Űrközpontból. A teljes konstelláció összesen 30 műholdból (24 működő tagból, és 6 tartalékból) fog állni, amelyek 23 200 kilométeres magasságban, három különböző pályasíkban keringenek.
A 2005-ben, illetve 2008-ban fellőtt első két tesztműholddal együtt a Galileo-program keretében eddig 20 űreszközt juttattak pályára a szakértők, amelyből jelenleg 17 műhold működőképes és 11 szolgáltat használható jelet. Ezekhez tavasztól csatlakozik a négy legutóbb fellőtt űreszköz, és idővel talán a két rossz pályán kikötött, azóta talán használható pozícióba hozott műhold is. A kilövési tervek szerint a következő két év során 8 újabb taggal bővül a rendszer, amivel már szinte teljes lesz a konstelláció. A rendszer fejlesztői azt ígérik, hogy a Galileo a mezei felhasználók számára is 1 méteren belüli pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé, szemben a GPS jelenlegi, 3–8 méteres pontosságával.
Maroš Šefčovič, a Bizottság energiaunióért felelős alelnöke elmondása szerint ez azért nagyon lényeges, mert „a helymeghatározáson alapuló olyan technológiák következő generációjának működését teszi lehetővé, mint amilyenek az autonóm autók, az összekapcsolt eszközök és az okos városi szolgáltatások.”
„A Galileo működésbe lépése nagy eredmény Európa számára, a közelmúltban kidolgozott űrstratégiánk egyik első hozadéka. A világ legpontosabb műholdas navigációs rendszerének megtervezését és megépítését célzó összehangolt erőfeszítések révén valósulhatott meg. Bizonyítja Európa technológiai kiválóságát, az európai szakértelmet és az elkötelezett törekvést a műholdas szolgáltatások és applikációk biztosítására. Egyetlen európai ország sem vihette volna ezt végbe egyedül” – tette hozzá Elżbieta Bieńkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos.
A most üzembe lépő Galileo a kezdeti szolgáltatások keretében a GPS-szel és a GLONASS-szal együttműködve részt vesz a veszélyhelyzetek kezelésének támogatásában (pl. az erdőben vagy a tengeren eltűnt személyek, és katasztrófák túlélőinek keresése), az időszinkronizálásban, biztonsági szolgáltatásokat nyújt a közigazgatási szervek számára, és ami talán a legtöbbeket érdekel, az ingyenes lakossági navigációs szolgáltatás is megindul. A rendszer jelei ugyanakkor még nem folyamatosan elérhetők, így az egyelőre csak más navigációs rendszerekkel együtt lesz kielégítően használható.
Ami a lakossági szolgáltatásokat illeti, a Galileo jeleinek fogásához az ebből a célból fejlesztett chipsetek révén van lehetőség. Ezek már egyes idén piacra dobott okostelefonokban és navigációs készülékekben is megtalálhatók (az erre vonatkozó, más Galileo-képes készülékeket is nyomon követő honlap szerint a telefonok közül jelenleg BQ Aquaris X5 Plus és a Huawei Mate 9 esik ebbe a kategóriába), amelyek száma a következő időszakban folyamatosan növekedni fog. Ami a járműveket illeti, 2018-tól minden Európában forgalomba hozott új modellbe beépítik a Galileót, amely révén egy segélyhívó rendszer is elérhetővé válik a felhasználók számára.
