Az USB-C portok egyre több helyen bukkannak fel. Az okostelefonokon újabban már csak ezzel találkozni, az alaplapokon is fel-feltűnnek, a notebookoknál pedig már csak praktikussági okokból is egyre több látható a gépek oldalán (vékony, és szimmetrikus). A PC-knél ráadásul a drágább megoldások esetében Thunderbolt vezérlő van mögöttük, óriási sávszélességgel, ami rengeteg mindenre felhasználható, például villámgyors külső tárhelyek vagy külső videókártya csatlakoztatásához. Utóbbi már-már egyszerű dokkolóként is képes funkcionálni, azonban erre a funkcióra egy kicsit drága mulatság. Éppen ezért azoknak, akik laptopjukat szeretnék otthon "asztali gépként" használni, megjelentek az újgenerációs dokkolók, amik USB technológiára építenek. Ez egyrészt azért fontos, mert így gyártófüggetlenek, másrészt pedig azért, mert az elmúlt években sajnos végig kellett nézzük, ahogy az üzleti notebookokról szép lassan eltűnnek az egyedi dokkoló csatlakozók, és ezzel együtt a dokkolók is.

A mai napon górcső alá helyezünk két USB-C portra csatlakozó dokkolót, amelyek a Raidsonic kínálatából érkeztek, de mielőtt még megmutatnánk, mit tudnak, feltétlenül érdemes pár szót ejteni a téma hátteréről is, mert...

Még mindig ködös a kép USB-C fronton

Az USB-C-ről talán azt a legfontosabb első körben elmondani, hogy nem tartozik az USB 3.1 Gen2 szabványhoz, azaz ha USB-C portot látunk, az USB 3.1 Gen2-es és USB 3.1 Gen1-es egyaránt lehet: előbbi esetben 10 Gbps-os, utóbbiban azonban csak 5 Gbps-os sávszélességet kapunk. Sőt! Ahogy azt feljebb már említettük, még a Thunderbolt 3-as csatlakozó is USB-C formátumban érkezik, de az már 40 Gbps-os sávszélességet kínál.

A sebességosztályok keverése sajnos nem segíti az eligazodást. Aki komolyabban is el szeretne merülni az USB 3.1 Gen1 és az USB 3.1 Gen2 közötti különbségekben, bátran olvassa el korábbi cikkünket, amely minden fontos részletre kiterjedően tisztázza a helyzetet.

USB-s dokkolók már elég régóta léteznek, ám ezek többnyire nagyon kompromisszumos megoldások voltak, főleg az USB 2.0-sak, amelyek a sávszélesség-limit miatt elég korlátozottan használhatóak portbővítésre. A valódi USB 3.1 Gen2-es megoldások érkezésével a lehetőségek tárháza is egyre jobban bővül, ám a dokkolók továbbra is inkább az irodai használatot segítik, hiszen a hozzájuk kapcsolódó megjelenítők és egyéb eszközök válaszideje – a port típusától függően – néhányszor 10 milliszekundummal növekszik, ami a gamerek számára nem túl ideális – főleg, ha FPS játékról van szó. A Microsoft ajánlása szerint a normálhoz képest USB-C dokkolós üzemmódban 80 milliszekundum alatt kell maradnia az audió- és videó jelek extra késleltetésének. Irodai munka esetén, illetve általános felhasználásnál így is nagyon jól jöhet egy dokkoló, hiszen egy USB-C portból több hasznos csatlakozót is varázsolhatunk. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy USB 3.1 Gen1, vagy USB 3.1 Gen2 alapú megoldásról van-e szó, sőt, léteznek Thunderbolt 3-as portra kapcsolódó termékek is, amelyek már egészen más árkategóriában, egészen más ligában versenyeznek.

Mire van szükség, ha USB-C-s dokkolót szeretnénk használni?

Elsősorban egy USB-C portra, amely legalább 5 Gbps-os adatátviteli sávszélességgel bír. Ha a videó kimeneteket is szeretnénk használni, ellenőrizni kell, az adott eszköz rendelkezik-e DisplayPort Alternate Mode támogatással, ennek hiányában ugyanis fekete marad a kijelző. Ennek az adott eszköz felhasználói kézikönyvében, illetve a gyártó hivatalos weboldalán szerepelnie kellene, de a tapasztalat az, hogy még nincs kialakult gyakorlat az USB-C port képességeinek kommunikálásában. Az USB-C Power Delivery szabvánnyal szerencsére egy fokkal jobb a helyzet, ennek támogatását ugyanis örömmel újságolják el a különböző noteszgép- és táblagyártók, így ha e funkció rendelkezésre áll, akkor a dokkolón keresztül is lehet tölteni a mobileszköz akkumulátorát – amennyiben a dokkoló is kínál USB-C Power Delivery támogatást.

A DisplayPort Alternate Mode támogatása jellemzően a noteszgépekre, a táblákra, illetve a mobileszközökre korlátozódik, vagyis asztali számítógépeken ilyesmi általában nem áll rendelkezésre – de tulajdonképpen nem is lenne sok értelme, hiszen egy alaplapon azért rendszerint elegendő csatlakozó lapul. Esetünkben két alaplappal is próbát tettünk, de nem túl meglepő módon egyik sem rendelkezett DisplayPort Alternate Mode támogatással. Ezután egy régebbi, de már USB-C portos noteszgépet is próbára tettünk, és a teszt eredménye hasonló lett. Végül az Acer Helios 500-as sorozatának Inteles tagja sietett a segítségünkre, amelyen rögtön két darab USB-C port is lapul, sőt, ezek mindketten Thunderbolt 3-as vezérlőre kapcsolódnak, így borítékolható volt a siker.

Icy Box IB-DK4033-CPD

Tesztünk két alanya közül a kisebbik az IB-DK4033-CPD, amely ABS műanyagból és alumíniumból készült. A mindössze 99 grammos apróság 122 milliméter hosszú, 45 milliméter széles és 20 milliméter magas, fedélzetén azonban számos hasznos csatlakozó kapott helyet. Az eszköz az adott konfigurációhoz integrált USB-C kábelen keresztül csatlakozik, 5 Gbps-os sávszélességgel.

Csatlakozói között egy Gigabites Ethernet port, egy USB 3.0-s csatlakozó, egy HDMI 1.4-es port, illetve egy D-Sub videó kimenet sorakozik, hátoldalán pedig egy USB 3.1 Gen1 Type-C portot is elhelyeztek. A hátsó USB-C portra nyugodtan csatlakoztathatjuk a noteszgép töltőjét, így ugyanis a dokkoló az alkalmazott töltő képességeitől függően maximum 20 V feszültséggel és maximum 3 A áramerősséggel állhat a noteszgép rendelkezésére, vagyis képes továbbítani a hozzá csatlakozó gyári akkumulátortöltő teljesítményét – ezért szerepel a típusjelzésében a CPD jelzés. Ez a port persze adatátvitelre is használható, ha szükséges.

Vezérlők a fedélzeten

A Gigabites Ethernet port egy Realtek RTL8153-as vezérlőre támaszkodik, Wake On Lan támogatás azonban nem jár hozzá. A multiplexer/demultiplexer szerepét egy TS3DV642 vezérlőre osztották, de van itt még egy PS176 vezérlő is, ami a DisplayPort Alternate Mode-on keresztül HDMI portot varázsol a DisplayPort adatfolyamból. Az USB hub funkcionalitást egy Genesys Logic GL3522-es vezérlő biztosítja, míg a D-Sub port mögött egy Realtek RTD2168-GC chip lapul. Az USB-C dokkolóra egy EFM8UB20F32G MCU is került, ami egy 8-bites, USB funkcionalitással is ellátott mikrovezérlő.

Tapasztalatok

A kapott példány sajnos nem volt tökéletes, ugyanis a teszt során a HDMI videó kimenetet nem tudtuk kipróbálni, mert egyszerűen nem adott ki videó jelet. A D-Sub csatolón keresztül viszont nem tapasztaltunk ilyesmit: hibátlanul működött az 1920 x 1080 pixeles felbontású, 60 Hz-es képfrissítési rátával dolgozó tesztmonitorral. A klónozás és az asztal kiterjesztése egyaránt hibátlanul funkcionált, a késleltetés pedig annyira minimális mértékben nőtt a noteszgép kijelzőjéhez képest, hogy műszerek nélkül nem is igazán lehetett érezni. Ez a helyzet akkor sem változott, ha a dokkolót GbE és USB porton keresztül egyszerre teszteltük: akadozás nem mutatkozott. Fontos azonban megemlíteni, hogy a két videó kimenet egyszerre nem működik, azaz vagy a HDMI portot, vagy a D-Sub portot használhatjuk – előbbinél 3840 x 2160 pixeles felbontás és 30 Hz-es képfrissítési ráta, utóbbinál pedig 1920 x 1200 pixeles felbontás és 60 Hz-es képfrissítési ráta a plafon. A videó kimenet a csatlakoztatás után rögtön üzemelt, nem volt szükség semmiféle extra beállításra.

Az USB porton keresztül külső merevlemezzel 88 MB/s-os sebességet mértünk, egy gyorsabb pendrive használatával pedig 220 MB/s-ig növelhettük a tempót. Ennél gyorsabb adattároló sajnos nem állt rendelkezésre, de átlagfelhasználói szinten ez a teljesítmény bőven elég lehet.

A Gigabites Ethernet porton keresztül 113 MB/s-os maximális olvasási- és 109 MB/s-os maximális írási tempót sikerült elérni, ami tisztességes eredmény, közel van az elvi maximumhoz. A port a csatlakoztatás után azonnal működött, a vezérlő mind a fix, mind pedig a dinamikus IP címet hibátlanul kezelte.

A dokkoló a teszt során abszolút nem melegedett, végig stabil volt, kiválóan funkcionált. A bootsorrendet viszont lehet át kell állítsuk majd az UEFI-ben, mert ha indításkor csatlakoztatva volt a dokkoló, a notebook megpróbált arról indulni.

Icy Box IB-DK2403-C

A második dokkoló már egy sokkal komolyabb, több porttal és több lehetőséggel megáldott termék. Az IB-DK2403-C alapját alumínium ház adja, hátulján fémlap övezi a portokat, oldalain pedig fényes fekete műanyag borítást alakítottak ki. A 215 milliméter széles, 90 milliméter mély és 30 milliméter magas dokkoló mellé kapunk némi dokumentációt, de egy 50 centiméter hosszú USB-C kábelt, valamint egy 100 wattos tápadaptert is rejt a doboz – utóbbi a notebook töltőkéhez hasonló kivitelben érkezik.

A 495 grammos dokkoló négy gumilábon áll, így stabilan a helyén marad és még az asztal felületén sem okoz karcokat – plusz alulról is át tudja járni valamilyen szinten a levegő. Előlapján egy kis furat mélyén nyugszik a működésről árulkodó kék LED, amelynek fénye abszolút nem zavaró. Szemből nézve a jobb oldalon egy bekapcsoló gombot, egy USB 3.0-s portot, valamint egy USB 3.1 Gen1 Type-C csatlakozót láthatunk. A portok a bekapcsoló gomb megnyomásával aktiválódnak, így ha csatlakoztatás után nem működik a dokkoló, ne ijedjünk meg.

A bal szélen egy SD/SDHC/SDXC memóriakártya-olvasó rejtőzik, ami akár 128 GB-os SDXC memóriakártyákat is fogad. Mellette egy USB 3.1 Gen 1 Type-C csatlakozót, valamint egy 3,5 milliméteres Jack Audió kimenetet láthatunk. A hátoldal már izgalmasabb, ott ugyanis számos fontos port lapul. Találunk ott egy Gigabites Ethernet portot, három darab USB 3.1 Gen 1 Type-A csatlakozót, egy HDMI 1.4-es videó kimenetet, valamint egy DisplayPort 1.2-es videó kimenetet is. A tápellátást a dedikált tápcsatlakozón keresztül biztosíthatjuk az eszköz számára, a hátsó USB 3.1 Gen1 Type-C port pedig az adott kiszolgáló eszközhöz csatlakozik, ami noteszgép és tábla egyaránt lehet.

Ez a port maximum 20 voltos feszültséget és 3 amperes áramerősséget képes leadni, vagyis 60 wattos teljesítménnyel tudja tölteni az adott eszköz akkumulátorát. A másik két USB 3.1 Gen1 Type-C porton keresztül egyébként maximum 1,5 A áramerősség felvételére van mód, a három hátlapi USB 3.1 Gen1 Type-A port pedig egyenként 0,9 A áramerősséget tud leadni. A bekapcsoló gombnál lévő negyedik USB 3.1 Gen1 Type-A port 1,5 A áramerősséggel áll az eszközök rendelkezésére. Az USB 3.1 Gen1 portokhoz természetesen UASP támogatás is jár, ami a hatékonyabb adatátvitelt segíti.

Vezérlők a fedélzeten

Az USB-C portokat egy Etron EJ179V vezérlő szolgálja ki, az USB 3.1 Gen1 Type-A csatlakozók pedig egy négyportos Via VL813-as USB hubra kapcsolódnak. Az USB Power Delivery 2.0 szabvány támogatását egy Etron EJ898C vezérlő biztosítja, az SD/SDHC/SDXC memóriakártya-olvasó mögött egy GL3224-es vezérlő bújik meg, az USB audió funkciót pedig egy CM6533-as vezérlő kezeli. Ezeken felül egy Realtek RTL8153C vezérlőt is rejt a ház, ami USB portra ültetni a Gigabites Ethernet csatlakozót, a HDMI videó kimenetről pedig egy SN75DP139-es vezérlő gondoskodik. Amennyiben a két videó kimenetet egyszerre szeretnénk használni kiterjesztett vagy klón módban, az MST funkciót kell igénybe vennünk, ami csak Windows 10 alatt érhető el. Ezt a funkciót egy STDP4320-as chip kezeli. A Mux/De-mux funkciót egy PI2PCIE3242 vezérlőre bízták.

Tapasztalatok

Az említett Acer Predator Helios 500-as noteszgéppel folytak a tesztek, amelyek során azt tapasztaltuk, hogy a Gigabites Ethernet porton keresztül 113 MB/s-os folyamatos olvasási- és 109 MB/s-os folyamatos írási tempót lehet elérni, ami igen jó, hiszen közel van az elméleti maximális értékhez. A memóriakártya-olvasót csak egy átlagos SD kártyával volt módunk kipróbálni, ami 30 MB/s-os folyamatos olvasási- és 10 MB/s-os folyamatos írási sebességet produkált.

Az USB 3.1 Gen1 Type-A portokat egy külső merevlemezzel és egy átlagos pendrive-val próbáltuk ki. A külső merevlemez minden porton keresztül 88 MB/s-os olvasási- és írási tempót tudott elérni, a pendrive segítségével azonban már 220 MB/s-os sebesség elérésére is volt lehetőség. Érdekesség, hogy a gyorsabb adattároló használatakor, amikor minden portot végigpróbáltunk, az utolsó USB 3.0-s csatlakozó, ami a dokkoló jobb széléhez közel helyezkedik el, lecsökkent a 200 MB/s feletti tempó 32 MB/s-ra. A tempósabb teszteknél a dokkoló jobban felmelegedett, az USB port ezért lassult le – sikerült reprodukálni és összekötni a két jelenséget. Ezt az effektust a bal szélső USB 3.1 Gen1 Type-A portnál is tapasztaltuk. Átlagos felhasználás esetén, például eseti másolgatásnál ilyesmi nem jelentkezett – még akkor sem, ha minden portot munkára fogtunk egy-egy egérrel, billentyűzettel, adattárolóval, stb.

A videó kimenetek próbájakor 1920 x 1080 pixeles felbontás és 60 Hz-es képfrissítési ráta esetén mind a klónozás, mind pedig a kiterjesztés tökéletesen működött. A késleltetés a noteszgép kijelzőjéhez képest látszólag nem változott, vagyis annyira minimális lehet az extra késleltetés, amit a dokkoló vezérlői okoznak, hogy az nem befolyásolja az átlagos felhasználást. Ha két kijelzőt szeretnénk egyidejűleg használni, az adott noteszgépnek rendelkeznie kell MST támogatással, így kétszer 1920 x 1080 pixeles, vagy kétszer 2560 x 1440 pixeles asztalterülettel bővíthetjük a noteszgép kijelzőjét, természetesen 60 Hz-es felbontás mellett. Az MST támogatásnak minden konfigurációnál érdemes utánanézni, ha két kijelzőből álló megjelenítő rendszerre vágyunk. Ez sajnos nem lesz egyszerű, mert a DisplayPort Alternate Mode-hoz hasonlóan ezt a funkciót sem feltétlenül reklámozzák. A HDMI port és a DisplayPort egyébként 3840 x 2160 pixeles felbontással rendelkező monitorokat is kezel, ám ezekhez csak 30 Hz-es képfrissítési ráta társítható, hiszen csak ennyire elég a sávszélesség.

A fentebb említett töltőáramokat mindegyik USB port „tudta”, az USB 3.1 Gen1 Type-C porton keresztül felvehető 60 watt teljesítmény meglétét azonban nem tudtuk kipróbálni, hiszen az Acer terméke az USB-C porton keresztüli akkumulátoröltést nem támogatja (nem véletlenül, egy izmos játékgépről van szó, csak mosolyog a 60 wattra).

Verdikt

A Raidsonic dokkolói összességében nem vizsgáztak rosszul, de a vizsgálatuk rávilágított arra, hogy elég nagy a fejetlenség az USB-C portok körül, hiszen a gyártók nem jelzik egyértelműen, melyik port milyen funkcionalitást kínál, így megunva a próbálkozást végül mi is egy Thunderbolt 3 portos eszközt választottunk a teszthez, az ugyanis jó biztosan tud mindent. A többi konfigurációnál ez nem ennyire egyértelmű, hiszen az esetek túlnyomó többségében sem a felhasználói kézikönyvek, sem a gyártói weboldalak nem tartalmazzák a tájékozódáshoz szükséges információkat, így ha biztosra akarunk menni, virtuális tollat kell ragadni, és meg kell keresni az adott noteszgép vagy tábla gyártójának képviseletét.

Az Icy Box IB-DK2403-C jelenleg ~60 ezer forintba kerül, általános irodai felhasználásra kiváló lehet, ha nem használunk nagysebességű USB-s eszközöket, azoktól ugyanis tapasztalataink szerint túlmelegedhet és lelassulhat USB 2.0 körüli sebességre. Átlagos használhat esetén (hálózat, billentyűzet, egér, stb.) nem jött elő a probléma, szóval ritkán okozhat fejfájást, de ebben az árkategóriában azért mást várnánk. Van egy nagytestvére is, a 2503-as, ami már kifejezetten Thunderbolt portra épít.

Az Icy Box IB-DK4033-CPD már nem rendelkezik annyi porttal, mint drágább társa, de fapados dokkolónak nem rossz, és igazából sok felhasználó igényeinek megfelelhet. 35 ezer forint környékén lehet a miénk, ami nem olcsó, de ha lejjebb megyünk, valamiről le kell mondanunk (például a hálózati vezérlőről). Érdemes egyébként átfutni a teljes listán, mert széles a választék, 15-től 80 ezer forintig vannak dokkolók, természetesen felfelé haladva egyre kevesebb kompromisszummal.

A tesztben szereplő Raidsonic termékeket, és az Acer notebookot a hazai képviseletektől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!

Hasznos hivatkozások

Icy Box IB-DK4033-CPD: Gyártói weboldal | iPon Webshop

Icy Box IB-DK2403-C: Gyártói weboldal | iPon Webshop