A nyári szünetben kicsit elhanyagoltam a negyven éves C64-ről és társairól szóló cikkeket, de a szünetnek vége, itt az idő, hogy visszatérjünk kedvenceinkhez. A világot elég sokáig foglalkoztatta a csernobili nukleáris baleset, és szinte csak ez van a köztudatban, bár ezen kívül is volt néhány eset, és nem is ez volt a legnagyobb.

Például 1957-ben a Manhattan terv okozta hajszában a biztonságot és a megfelelő karbantartást feláldozva a minél gyorsabb termelés oltárán több baleset is történt a világban - a nyugati oldalon is -, és amit csak lehet elhallgattak, vagy csekély mértékűre kozmetikáztak - ráadásul megfelelő módszerek és eszközök sem álltak rendelkezésre a pontos mérésre. Az sem mellékes, hogy az atomkísérletek során felrobbantott bombák sok százszoros szennyezést bocsátottak a környezetbe a viszonylag hasznosnak mondható atomerőművek baleseteihez mérten.

A "viszonylag hasznos" jelzőt azért használtam, mert az atomkor hajnalán az atombombához szükséges összetevők előállításához használatos reaktorok hőtermelése csak egy szükséges rossz volt; az hogy ezzel áramot is lehet termelni, csak később merült fel.

1986 április végén olvadt le a Pripjaty mellett található erőmű és a nyugatabbra található változatokkal ellentétben ezt nem védte betonszarkofág, azt csak a baleset után építették meg köré. A szokásos titkolózással kezdték - ha hinni lehet a történetnek - még az erőművön, városon, majd az országon belül. Ez esetben azonban a szomszédos országok műszerei jelezték hogy baj történt, azt tovább nem lehetett tagadni. A világ nagy részét foglalkoztatni kezdte a katasztrófa, az elhárításhoz végül külföldi segítséget is be kellett vetni.

1988-ban aztán Paul Norman - a nevéhez köthető a DefCon 5 és a President Is Missing - és a COSMI kiadta CHERNOBYL - Nuclear Power Plant Simulation című programját, mely jelenleg is megvásárolható. A csomagolás tartalmazza a történet leírását, helyszínrajzzal, a játékot pedig egy 5.25"-os hajlékonylemezen. 

Továbbá egy kb. 10 oldalas használati utasítást.

A játék betöltése után az introképet és három oldal leírást követően be kell lépnünk - a program védelme egy a leírásban szereplő kód beírása. Ezt követően a teendőinket láthatjuk.

Láthatjuk az épület helységei mellett többek között a víztartályok, a grafitrudak, a reaktormag, és a hűtővíz állapotát. Az irányítás parancssoros, ezt talán érdemes kinyomtatni.

A kézikönyv annyira nem felhasználóbarát, a programban található ismertetővel együtt lehet valami ötletünk, hogy mit és hogyan is kellene csinálni.

Megjegyzendő, mást is megihletett a téma ráadásul már a csernobili katasztrófa előtt, sőt már Atari 2600-as konzolra is készült hasonló program, a Reactor, vagy a jóval fejlettebb, Chris Crawford-tól származó SCRAM. A ZX Spextrumon futó Boiler House mondhatni egy távolabbi (és jóval egyszerűbb) rokon, viszont magyar szálakkal, a Novotrade Rt-nél készült ugyanis.

De a valóságnál maradva: ahogy korábbi cikkemben is utaltam rá, a Commodore 64 fel tudta venni a versenyt a sokszoros árú, fogyasztású és térfogatú szovjet gépekkel és úgy szólt a fáma, hogy erőműben használták is ezt a háziszámítógépet.

A Chernobyl nem igazán játékprogram - tehát kérdéses hogy mennyire köt le valakit néhány kipróbálást követően - inkább egy a lehetőségekhez képest valósághű szimulátor - bár nem RBMK és a biztonsági rendszereknek köszönhetően az ott lezajlott eseményeket is nehéz lenne megismételni. Hozzáteszem, a leírás megemlíti az USA-beli, Three Miles Island-on található erőművet, ahol 1978-ban történt baleset.

A Chernobyl szimulátor értékelése legyen stílusosan: 3.6 - not great, not terrible. A téma máig elő-elő kerül, nemrég például megjelent a csernobili romeltakarító-szimulátor, azaz a Chernobyl Liquidator Simulator. A szimulátort valószínűleg a közelmúltban kiadott sorozat ihlette.