1. oldal
Jeff Bezos, a Blue Origin alapítója hónapokkal ezelőtt beharangozta, hogy még ezen a nyáron részleteket tesz közzé cége első orbitális rakétájának terveivel kapcsolatban. Ezen héten be is váltotta ígéretét, hiszen egy e-mailben vázolta a New Glenn nevű rakéta legfontosabb adatait. A terv több mint lenyűgöző. A John Glenn amerikai űrhajósról elnevezett űrjárművet összesen hét újgenerációs BE–4 hajtómű fogja a magasba emelni, több mint 17 ezer kN tolóerőt biztosítva a rakétának.
A rakéta két- és háromfokozatú verzióban is elkészül, és kétfokozatú változata 7 méter átmérőjű és 82 méter magasságú lesz. A hajtóművek folyékony földgázzal és oxigénnel működnek majd. A rakéta, amely terhek és emberek Föld körüli és azon túli szállítására egyaránt alkalmas lesz, Bezos elmondása szerint még az évtized vége előtt röpképes állapotba kerülhet. A New Glenn kisebb méretű elődjéhez, a New Shepardhez hasonlóan újrafelhasználható lesz, és az első fokozatot úgy tervezik, hogy az legalább 25 küldetés során használható legyen. És hogy Bezos nem a levegőbe beszél, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy cége egyetlen szuborbitális rakétával eddig összesen négyszer érte el az űr határát, majd landolt sikeresen a felszínen.
Bár a New Glenn kapcsán egyelőre több fontos adat is ismeretlen, az űrjármű tolóereje már önmagában is bámulatot kelthet. A jelenleg használatban lévő legnagyobb teherbírású rakéta, a Delta IV Heavy indításkor a 3140 kN tolóerőt produkál, és ezzel több mint 28 tonna hasznos teher alacsony Föld körüli pályára juttatására képes. A SpaceX fejlesztés alatt álló Falcon Heavy rakétája, amely várhatóan 2017-ben repül először, 7607 kN indítási tolóerővel fog rendelkezni, és 54 tonna terhet lesz képes pályára állítani.
A New Glenn azonban még ezen gigászokhoz képest is óriási erejű lesz. Az űrkutatás története során eddig csak egyetlen rakéta volt, amely hasonló mutatókkal rendelkezett: a Saturn V indítási tolóereje 35 ezer kN volt. A Blue Origin első orbitális rakétája tehát több mint fele akkora teherbírású lesz, mint azok a rakéták, amelyek az embert a Holdra juttatták.
Ez pedig Jeff Bezos hosszú távú terveiről is sokat elárulhat. Az Amazon alapítójáról azt eddig is tudni lehetett, hogy roppant ambiciózus, és nem kerülik el a sikerek, elvégre 1994-ben alapított online könyvesboltja a világ egyik legnagyobb kereskedelmi cégévé nőtte ki magát. Ami űripari cégét, a Blue Origint illeti, eddig ez is rendkívül sikeresnek bizonyult, de ha valóban sikerül három-négy éven belül elkészülni az új rakétával, az nemcsak lenyűgöző teljesítmény lenne, de több szempontból is átalakíthatná az űrrepülés mai arcát.
A Blue Origin eddig csak a három BE–3 hajtóművel működő New Sheparddel repült. A szuborbitális rakéta egy olyan kapszulát képes 100 kilométer magasba emelni, amely 6 utast vagy a nekik megfelelő mennyiségű rakományt tud befogadni. Az utasok vagy a fedélzetre került kísérletek a leválást követően néhány percre megtapasztalhatják a súlytalanság érzését, és egy pillantást vethetnek bolygónkra, miközben visszazuhannak a Földre. A koncepció tehát nagyon hasonlít az első Mercury-küldetésre, amely során Alan Shepard első amerikaiként elérte a világűrt.
Amennyire egyszerűnek tűnik azonban a New Shepard rendszere, a New Glenn láttán annyira világos, hogy annak minden részletét a felnagyíthatóság jegyében tervezték meg. A két rakéta első fokozata a megszólalásig hasonlít egymásra kívülről és belülről is. A BE–4 hajtómű a BE–3 továbbfejlesztett változata, és mindkét járművet legalább 25 küldetésre tervezik. Bezos tehát a jelek szerint már a New Sheparddel is a New Glennre készült, kicsiben tesztelve a gigantikus űrjármű kulcsfontosságú részeit. Érdekes továbbá, hogy Bezos úgy véli, a nagyobb rakétával könnyebb lesz landolni.
„Azért szeretem a vertikális landolást, mert nagyon jól skálázható” – mondta el a cégalapító egy korábbi alkalommal. „A New Shepard nagyjából 24 méter magas, és ezzel a legrövidebb jármű, amit valaha is gyártani fogunk. Ahogy a jármű mérete növekszik, úgy válik egyre könnyebbé a landolás. A nagyobb dolgokat ugyanis könnyebb egyensúlyban tartani.” Ami az eddigieket illeti, a New Shepard koncepciója kétségkívül működik: a szuborbitális rakéta egyetlen példánya eddig négyszer járta meg az űrt, így nincs ok abban kételkedni, hogy egy hasonló arányokkal rendelkező, nagyobb méretű jármű ne lenne képes ugyanerre.
2. oldal
A New Glenn-nel kapcsolatos bejelentés másik érdekessége a rakéta mutatóin túl az volt, hogy Bezos saját zsebből tervezi finanszírozni a fejlesztést. Az üzletember nettó vagyona a legfrissebb becslések szerint 66 milliárd dollár, amivel a világ harmadik vagy negyedik leggazdagabb embere. Bár azt nem tudni, hogy eddig összesen mennyi pénzt ölt bele a Blue Originbe, de a becslések szerint legalább 1 milliárd dollárnál jár. Ebből a pénzből alkalmazottai 16 év alatt kifejlesztettek négy hajtóműgenerációt, egy röpképes, újrafelhasználható szuborbitális rakétát és egy űrkapszulát.
A SpaceX-et és Elon Muskot méltán ünnepeljük amiatt, hogy újrafelhasználható rakétáikkal elkezdték valóra váltani az olcsóbb űrrepüléssel kapcsolatos álmokat. A SpaceX ugyanakkor nem magánpénzből működik. Bevételeinek nagy része a NASA-tól származik. Az amerikai űrügynökséggel kötött több milliárd dolláros szerződések tették lehetővé, hogy Musk mérnökei kifejlesszék a Falcon–9 rakétát és a Dragon űrhajót. A Blue Origin ehhez képest eddig mindössze 25,7 millió dollárt kapott a NASA-tól a kereskedelmi személyszállító űrprogram korai szakaszának részeként.
Az tehát, hogy Bezos gyakorlatilag kizárólag saját vagyonából működtet egy egyre növekvő presztízsű magánűripari céget, példátlannak számít az űrhajózás eddigi történetében. És ez persze azzal is jár, hogy a Blue Origin egészen más szabályok szerint működik, mint a Föld bármely más jelentős űripari vállalkozása. Bezost nem sürgetik a befektetők és a reménybeli ügyfelek, hogy haladni kell a fejlesztéssel, és járműveinek elkészülte nem függ attól, hogy cége elnyeri-e a NASA vagy egy másik űripari óriás szerződését és támogatását. A New Glenn fejlesztési üteme a fizikai korlátokon túl kizárólag attól függ, hogy Bezos mennyire motiválja mérnökeit, és hogy mennyi pénzt hajlandó rááldozni a projektre.
Ez utóbbival pedig a milliárdos legutóbbi nyilatkozatai szerint nem lesz probléma. „Teljes mértékben hajlandó vagyok pénzelni a projektet, amíg csak szükséges” – mondja Bezos, aki bevallottan nem azért vágott bele űriparba, hogy ebből gazdagodjon tovább. „Sokkal egyszerűbb módjai is vannak a pénzcsinálásnak. Az ember nem a legkedvezőbb kockázati-megtérülési befektetések listáján akad rá az űrrepülésre. Ez az egész nem erről szól. Ilyesmibe azért vágunk bele, mert küldetésünknek érezzük, mert szenvedélyesen vágyunk a terv megvalósítására.”
A pletykák szerint Bezos személyes elkötelezettsége sem hiányzik a projekthez. A cégvezető állítólag azt tervezi, hogy lemond az Amazon vezérigazgatói posztjáról, hogy több ideje jusson űrhajózási vállalkozására. És hogy ezen a területen mik a céljai? „Lakhatóvá tenni az űrt emberek millió számára” – állítja. Szándékai komolyságát pedig kiválóan jelzik a New Glenn méretei. Első orbitális rakétájának könnyedén választhatott volna egy olyan járművet, amely egy vagy két BE–4 hajtóművel működik, hiszen a műholdak Föld körüli pályára állításához ennyi bőven elegendő.
Ehelyett rögtön egy olyan rakéta terveivel rukkolt elő, amely képes lehet elhagyni a Föld vonzáskörzetét, kétszer olyan erős, mint a ma üzemelő legnagyobb hordozók, négyszer olyan magas, mint cége eddigi egyetlen űrjárműve, és 35-ször akkora tolóerővel rendelkezik, mint ez utóbbi. Kis lépések helyett Bezos tehát inkább hatalmas ugrásokban gondolkodik.
Hogy Bezos pontosan hogyan képzeli az említett milliók űrbéli életét, azt részletesen még nem fejtette ki, de korábbi nyilatkozataiból világos, hogy tervei szerint ezek az űrbéli telepesek a helyi erőforrásokból élnének. Bezos ugyanakkor szerint nincs értelme túl hosszú távú terveken gondolkodni. Azt kell megvalósítani, ami jelenleg lehetséges, és ha ez megvan, addigra úgyis számos dolog megváltozik, és talán könnyebb lesz a következő lépés végrehajtása is. Fölösleges tehát annak részletein rágódni, hogyan aknázzuk ki egy Föld közeli objektum erőforrásait, ha még nincs olyan járművünk, amely képes lenne elérni ezeket az égitesteket. Ha megteremtjük a módot az odajutásra, ráérünk kitalálni, hogyan tovább, állítja Bezos.
A multimilliárdos terveivel kapcsolatban az is nagyon árulkodó, hogy már azt is elhintette, a New Glenn utáni rakétát New Armstrongnak fogja elnevezni. A New Shepard névadója, Alan Shepard volt az első amerikai, aki sikeres szuborbitális űrküldetést hajtott végre, John Glenn első amerikaiként repülte körbe a Földet, Neil Armstrong pedig első emberként lépett a Holdra. A hétfői bejelentés tehát egyúttal azt is igen valószínűvé teszi, hogy a Blue Origin alapítója a Hold kolonizálásában gondolkodik. Az pedig az eddigiek alapján teljesen világos, hogy Jeff Bezost illik nagyon komolyan venni.
