BIG.LITTLE ARCHITEKTÚRÁT VEZETHET BE AZ ASZTALI PROCESSZOROKNÁL AZ INTEL

A koncepció az idén megjelenő, kifejezetten mobil konfigurációkban már feltűnhet, hála a Lakefield sorozatnak, később azonban egyéb szegmensekbe is elhozhatja a vállalat.
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
Víg Ferenc (J.o.k.e.r)
2020. márc. 11. 10:28
Big.Little architektúrát vezethet be az asztali processzoroknál az Intel

Egy érdekes pletyka kapott szárnyra nemrégiben, amit momo_us szellőztetett meg. A jól ismert szivárogtató már sok olyan hardverről szállított friss adatokat, amelyek bejelentésére még várni kell, ám a mostani szivárogtatás kissé extrémnek tűnhet elsőre, ám az előzményeket szem előtt tartva, valamint az egészet átgondolva mindenképpen lehet benne logika.

Úgy tűnik, hogy az Intel rövidesen bevezetheti az asztali processzorok piacán az ARM által sikeresen használt big.Little stratégiát, vagyis a processzorok ötvözhetik a kis teljesítménnyel rendelkező, kifejezetten energiatakarékos processzormagokat a nagyobb teljesítményű, nagyobb kiterjedéssel rendelkező magokkal, így minden feladathoz az oda éppen legjobban passzoló erőforrást lehet társítani.

Galéria megnyitása
Az aktuális információk alapján úgy tűnik, hogy az új koncepció két generáció múlva mutatkozhat be: nemsokára érkeznek a Comet Lake-S processzorok, amelyeket a Rocket Lake-S generáció váltja, majd ezek után jelenhet meg az Alder Lake-S sorozat, amely már az említett big.Little felépítést követheti. Az Intel által csak hibrid architektúrának nevezett megoldás a mobil konfigurációkat célzó Lakefield dizájnban már tetten érhető, ahol négy kis teljesítményű Atom Tremont processzormag mellé egy nagy teljesítményű Sunny Cove processzormag került. Az Alder Lake-S várhatóan már nem ilyen dizájnt alkalmaz, hanem nyolc darab Golden Cove, illetve nyolc darab Gracemont Atom processzormaggal érkezhet, csíkszélesség terén pedig 10 nm-re számíthatunk.

Hogy miért lehet szükség erre a dizájnra asztali fronton? Nincs kizárva, hogy az Ader Lake-S eredetileg csak nyolc maggal rendelkezett a tervezőasztalon, ám az AMD versenyképességének növekedésével át kellett dolgozni a stratégiát. Az is benne lehet a pakliban, hogy egy sokkal komplexebb, 16 maggal ellátott monolitikus megoldás helyett inkább egy ilyen hibrid dizájnt akar bevetni az Intel, méghozzá azért, mert a 10 nm-es csíkszélesség kihozatali aránya és teljesítménye messze elmarad a várakozásoktól, profittermelés terén pedig még a 22 nm-es csíkszélességet sem tudja megközelíteni – erről a vállalat pénzügyi vezetője beszélt a minap. A fenti stratégiával lehet némileg javítani a kihozatali arányt, valamint az energiahatékonyságon is lehet csiszolni, persze ehhez megfelelő szoftveres támogatásra is szükség lesz, főként az operációs rendszer részéről.

Galéria megnyitása
Feltételezések ide vagy oda, az aktuális információk alapján úgy tűnik, az Alder Lake-S generáció már nem az LGA-1200-as processzorfoglalatot használja, mint a Comet Lake-S és várhatóan a Rocket Lake-S fogja, hanem az LGA-1700-asat. Ebben a foglaltban a szivárgás alapján legalább háromféle dizájn kaphat helyet. Lesz egy hatmagos megoldás, ami csak „nagy” processzormagokkal és GT1-es iGPU-val rendelkezik, TDP keretét 80 W-ban határozzák meg. Ezt követi egy nyolc nagy és nyolc kicsi maggal, valamint GT1-es iGPU-val ellátott megoldás, ami szintén 80 W-os TDP kerettel rendelkezik, ám ebben az esetben már a 125 W-os és a 150 W-os TDP keret bevezetésének lehetőségét is vizsgálják, vagyis azt, hogy miként skálázódik a teljesítmény és a fogyasztás az órajelek és a feszültségek növelésével.

A fenti információkat egyelőre érdemes távolságtartóan kezelni, mindenesetre az új irány érdekesnek ígérkezik, amennyiben tényleg erre a lépésre szánja el magát az Intel.

A hibrid architektúra a 10 nm-es csíkszélesség gyengélkedése miatt jó ötlet lehet, hiszen a 7 nm-es csíkszélesség bevetésére még elég sokat kell várni. Az Intel szerint lényegében majd csak az 5 nm-es csíkszélességgel nyílhat lehetőség arra, hogy ismét az élvonalba tartozzon a vállalat a gyártástechnológiák szegmensében.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

10 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
tomchee
tomchee
2020. márc. 11. 14:56
#5

.

tomchee
tomchee
2020. márc. 11. 14:56
#4

Az a "nemrégiben" már "több hónappal" ezelőtt tisztelt cikk író :D

Egyébként ja várós. Kíváncsi vagyok mitudnának laptopokban. ARM on már bizonyított a koncepció:)

tomm27
tomm27
2020. márc. 11. 14:09
#3

Na ez notebookokban kifejezetten hasznos lenne mondjuk egy 2+6 magos felallas mondjuk 9750h melle meg 2 kicsi mag, igy is birja egy atlagos "gamer" notebook 2-2,5 oran at enyhe hasznalat mellett de lassuk be ez baratok kozt sem nevezheto soknak

punchman
punchman
2020. márc. 11. 23:45

@tomm27

A 3D Stacking-é a jövő. Ez még egy elég kezdetleges termék. Pár év múlva sokkal több komponenst pakolnak majd egy tokon belülre.

rfj1989
rfj1989
2020. márc. 11. 13:39
#2

Elsőre hülyeségnek tűnik, mert egy asztali processzornál a hűtés nem akkora gond, és a fogyasztások sem szoktag egekbe szállni manapság, esetleg a dinnnényi maggal rendelkező darabok, de ott meg minek a kis teljesítményü mag? az a cél a magszám növeléssel, hogy valahogy erőben nőjjön a proci, szóval nem értem.

Notebookban még lehet értelme a dolognak, ott ugye számít minden watt, pláne mikor akkuról dolgozik az ember, szóval ott látok létjogosultságot ennek a koncepciónak.

rfj1989
rfj1989
2020. márc. 11. 13:54

@axe  Világos, pont ezt mondom, növelik a magszámot, hogy erősebb procikat adhassanak ki, de akkor minek a gyengébb mag asztali gépben? nekem ez nem világos. Még ha az lenne is a gond, hogy a kihozatali arány szar, akkor is lehetne ugyan olyan erős magokat kombinálni több 4 es vagy 8 as tömbben.

Geravor
Geravor
2020. márc. 11. 13:36
#1

Ha igaz a hír akkor kiváncsi leszek hogy a microsoft mennyire lesz együttműködő a dologban ami a windows schedulert érinti, mert gondolom ehhez kell egy speciális beállítás hogy optimálisan tudjon működni. 

Ha jól rémlik ryzen startnál nagyon döcögős volt a dolog, elég lassan kapta meg a windows az optimalizált CPU ütemezőt.

thedeveloper
thedeveloper
2020. márc. 12. 14:51

@Busterftw  Mindenesetre lesz vele dolga az OS, illetve az egyéb szoftvergyártóknak is...

Az energiatakarékosságot a Zen magok a rengeteg érzékelővel és tiltható részekkel oldják meg. Az Intel ezek szerint egy másik stratégiát választ. Egy Ryzennél jelenleg arra kell figyelnie az ütemezőnek, hogy az egyes CCX tömbök között hogyan osztja szét a több szálon futó alkalmazásokat, hiszen amennyire csak tudja, törekednie kell az egy CCX-en belüli magok terhelésére.

A big.Little esetén egy kicsit más a helyzet. Ha van egy program, ami több szálon fut ugyan, de az összeterhelés nem éri el a processzor ingerküszöbét, akkor az összes szálat a "little" magokra fogja helyezni az OS (már ha fontos az alacsony fogyasztás).
Nade ha hirtelen megugrik a terhelés, akkor a "big" magok is aktívak lesznek, viszont ilyenkor vajon az összes szálat át fogja helyezni futás közben a nagyobb magra / magokra?
Vajon ugyanolyan úton érik majd el a "big" és "little" magok az I/O vezérlőt? Mi lesz a helyzet a memória elérés sebességével?
Ha egy program nem CPU, hanem memóriaintenzív feladatot végez, akkor vajon a beállított energiaprofil függvényében fog gyorsabban / lassabban futni, vagy a magok típusa nem érinti majd ezt a terhelésformát?

És akkor a HT-ról nem is beszéltünk, ami mind a "big", mind a "little" magoknál egy lehetséges opció.
Stb...

Szépen nyílik az olló a két gyártó között, már ami az architektúrát illeti.
Lassan tényleg értelmetlen lesz néáhny pontszám alapján arról beszélni, hogy azegyik processzor gyorsab, mint a másik.
A tesztalkalmazások készítőinek is lesz dolga bőven, ha összehasonlítható teszteredményeket szeretnének előállítani.

Vissza az oldal tetejére