Az Intel csapata a várakozásoknak megfelelően 2024. október 10-én, közép-európai idő szerint délután öt órakor végül bemutatta a vállalat legújabb processzorait, az asztali piacra érkező Arrow Lake-S modelleket, amelyek 2024. október 24-én kereskedelmi forgalomban is elérhetővé válnak, méghozzá a Z890-es lapkakészlet köré épülő alaplapokkal karöltve.
Sajnos az első független tesztekre is az említett időpontig kell várni, de néhány gyártói teszteredményt azért így is prezentáltak, plusz elárulták, mi mindent érdemes tudni az új processzorokkal kapcsolatban. Az információk jó része már kiszivárgott, méghozzá nagy pontossággal, de a véglegesnek tekinthető paramétereket és tulajdonságokat lenti összefoglalónkban tárgyaljuk.
Az Arrow Lake-S processzorok alapját adó lapka
Az új processzorok LGA-1851-es tokozással érkeznek, ami azt jelenti, hogy új alaplapra van szükség hozzájuk, az viszont egyelőre nem derült ki, hogy ebben a processzorfoglalatban végül hány processzor-generáció kaphat majd helyet, hiszen az érkező termékkekkel kapcsolatban nem akartak tájékoztatást adni a vállalat illetékesei, ami valamilyen szinten érthető is. Új alaplapra biztosan szükség lesz, mint ahogy memóriacserére is, ha DDR4-es memóriamodulok állnak rendelkezésre, ezeket ugyanis nem támogatja az új platform.
Maga a lapka, ami az új processzorok alapját adja, összesen öt darab csempéből épül fel, ahogy azt a Meteor Lake mobil processzoroknál már megszokhattuk, viszont itt nem a Redwood Cove és a Crestmont, hanem a Lion Cove és a Skymont architektúra viszi a prímet a P-Core és az E-Core részleg esetében – ezek a Lunar Lake fedélzetéről már ismerősek is lehetnek. A processzormagokat tartalmazó Compute Tile a TSMC N3B gyártástechnológiájával készül, míg a GPU Tile esetében a TSMC N5P gyártástechnológiáját használják, a SoC és az I/O Tile pedig a TSMC N6 gyártástechnológiája köré épül. Ezek a lapkák a Foveros 3D segítségével kerülnek tokozásba, amelynek alapja egy speciális, Intel által gyártott összekötő alaplap. A dizájn ezzel egy időben tartalmaz még egy funkciókkal nem rendelkező lapkát is, ami a mechanikai szilárdságot fokozza, egyfajta kitöltő rétegként.
A processzormagok közül a P-Core részleg a Lion Cove, az E-Core részleg pedig a Skymont architektúra köré épül, a velük kapcsolatos legfontosabb részleteket viszont már megírtuk a Lunar Lake modellek bemutatásakor, az összefoglaló itt olvasható. Az Arrow Lake-S modellek esetén a maximális kiépítés 16 darab E-Core és 8 darab P-Core keretén belül érhető el. Az E-Core részleg tagjai különálló négymagos blokkokat alkotnak, míg a P-Core részleg magjai a lapka két oldalán, két oszlopba rendezve foglalnak helyet. A gyártó a magok elrendezésekor törekedett arra, hogy a hőátadás hatékony lehessen és minél kevésbé alakuljanak ki forró pontok a dizájnban.
A P-Core részleg egyes magjaihoz immár 3 MB-nyi L2 Cache tartozik, vagyis a Raptor Lake Refresh modellekhez képest 1 MB-tal nőtt a másodszintű gyorsítótár kapacitása. Az E-Core tömbök továbbra is 4 MB-nyi közös L2 Cache-hez férnek hozzá, az adatátviteli sávszélességet azonban megduplázták. Az összesen maximum 36 MB-nyi L3 Cache újításként nemcsak a P-Core, hanem az E-Core részleg magjai számára is elérhető.
Fontos változás, hogy a P-Core részleg elveszítette a Hyper-Threading támogatást, így a 24 maggal rendelkező processzor maximum 24 szálon dolgozhat, nem pedig 32 szálon, mint előző generációs asztali társai. A P-Core részleg összességében 9%-os IPC növekedést tud felmutatni a Raptor Lake Refresh modellekhez képest, míg az E-Core részlegnél az Integer IPC 32%-kal, a Floating Point IPC pedig 72%-kal emelkedett, ugyancsak a 14. generációs processzorokhoz képest.
A CPU Tile nem tartalmazza a memóriavezérlőt, az ugyanis a SoC Tile fedélzetén foglal helyet. Erre a dizájnra az Intel szakemberei szerint azért volt szükség, mert így jobb kihozatali arány érhető el a lapkák gyártása során, ami nyilván a költségek alakulására is pozitív hatást gyakorol. Hátárnya, hogy a külön lapkán lévő memóriavezérlő miatt növekszik a memória-késleltetés, ami mindenképpen negatív hatást gyakorolhat a teljesítményre, különösen játékok alatt. Elméletileg a lapkák közötti kapcsolatot biztosító összekötő tuingolható, de hogy mekkora mértékben és ez hogyan hat a memóriakésleltetés alakulására, az majd csak a későbbi tesztekből derülhet ki.
Memóriatámogatás terén DDR5-6400 MHz-es memóriamodulokat fogadnak gyárilag az új processzorok, ezekből maximum 192 GB-nyi kaphat helyet a négy memóriafoglalatban, amelyek két memóriacsatornához kapcsolódnak. Arról egyelőre nincs hír, hogy a hivatalosan támogatott memória-órajel hogyan alakul a különböző memória-konfigurációk esetébe (1 DPC, 2 DPC, Single Rank, Dual Rank), de remélhetőleg erre is választ kapunk.
Maga a dizájn egyébként rendelkezik ECC támogatással is, de ez a konzumerpiacon nem lesz elérhető. Az viszont nem titok, hogy az új processzorok kompatibilisek a CUDIMM típusú memóriamodulokkal, amelyekkel magasabb effektív órajel érhető el – akár a 10000 MHz-es szint átlépésére is lehet mód. A CUDIMM memóriamodulokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat ebben az írásunkban összegeztük.
A következő a GPU Tile, ami sajnos különbözik a Lunar Lake fedélzetén található dizájntól mind teljesítmény, mind pedig architektúra terén. Míg a Lunar Lake már a Battlemage architektúrában rejlő előnyöket kamatoztatja, addig az Arrow Lake-S a korábbi Xe-LPG motorra támaszkodik, ami a Meteor Lake háza tájáról lehet ismerős. Így is az Arrow Lake-S az első olyan asztali CPU dizájn, ami kamatoztathatja az Xe-LPG architektúrában rejlő lehetőségeket, de ehhez csak maximum 4 Xe magot, illetve maximum 4 RT egységet használhat. Noha az iGPU mellé jár DirectX 12 Ultimate támogatás, teljesítménye nem igazán lesz elég a modern játékok számára, de erről majd a független tesztek biztosítanak részletesebb képet.
Asztali fronton jó eséllyel úgyis dGPU kerül a processzor mellé, legalábbis a felsőkategóriában, az olcsóbb processzorok esetén viszont már nem mindegy az iGPU teljesítménye – így is előrelépést hoz a Raptor Lake Refresh generációhoz képest. Maga az iGPU egyébként 8 TOPs teljesítményt tud felmutatni AI feladatok esetén, valamint tartalmazza a szokásos Xe Media Engine névre keresztelt motort is, ami a különböző tartalmak hardveres kódolását és dekódolását segíti, például a H.264-es, H.265-ös, illetve AV1 videókét. Ezzel együtt természetesen DP4a támogatás is érkezik, azaz élvezhetőek lesznek az XeSS technológiában rejlő lehetőségek – vagyis a tartalmak AI alapú felskálázása. XMX motor sajnos nem áll rendelkezésre, pedig teljesítmény tekintetében magasabb szintet képviselne.
Az új processzorok asztali környezetben elsőként kínálnak majd NPU-t, ami a SoC Tile fedélzetén található, igaz, ennek teljesítménye eléggé korlátozott lesz, hiszen az Arrow Lake-S nem a Lunar Lake, hanem a Meteor Lake NPU-ját kapta meg, ami 13 TOPs-os számítási teljesítményre képes. Ez a Copilot+ PC kategóriába való bekerüléshez édeskevés, de így is nagy segítség lehet bizonyos esetekben. Maga a CPU Tile egyébként 15 TOPs számítási teljesítményt nyújt, a maradék 8 TOPs pedig a fentebb említett iGPU-tól érkezik, így érhető el összesen 36 TOPs számítási teljesítmény INT8 alapú műveletek esetén, AI célra.
Mind az öt új processzor összesen 24 darab PCI Express 5.0-s sávot kínál a fedélzeti PCIe Hub révén, ami előrelépés az előző generációhoz képest, hiszen így már egy PCIe 5.0 x4-es M.2-es SSD mellett is elérhető lesz 16 sáv a dGPU számára, nem kell 8-ra korlátozni a slotot, mint korábban. A 24 sávból a jelek szerint 4 a DMI kapcsolathoz szükséges. A lapkakészlet jóvoltából további 24 darab PCI Express 4.0-s sáv is munkára fogható lesz.
Az új processzorok
Az Arrow Lake-S generáció összesen 5 taggal indul hódító útjára, amelyek közül három a „K” jelölést, másik kettő pedig a „KF” jelölést viseli – mindannyian szorzózár-mentes kivitelben érkeznek, előbbiek aktív iGPU-val, utóbbiak aktív iGPU nélkül. A csúcsmodellből, azaz a Core Ultra 9 285K-ból egyelőre nem készült aktív iGPU nélküli „KF” modell, valamint „KS” verzió érkezését sem jelentették be. Hogy asztali fronton miért nem Core Ultra 100S-ről indul a friss nevezéktan? Azért, mert azt a jelölést az asztali Meteor Lake-S modellek kapták volna meg, ha végül tényleg megjelennek, de a fejlesztést végül süllyesztőbe dobták, az Arrow Lake-S modellek pedig már a következő generációt képviselik, a Lunar Lake mobil processzorokkal vannak egy szinten, utóbbiak pedig a Core Ultra 200V szériát erősítik. Ezek alapján már nem meglepő a Core Ultra 200S elnevezés.
A Core Ultra 9 285K ugyanúgy 24 maggal rendelkezik, mint a Core i9-14900K, amelynek helyére érkezik, viszont 32 helyett csak 24 szálat foghat munkára a Hyper-Threading támogatás hiánya miatt. Ez a modell 589 dolláros listaáron jelenik meg, vagyis pont annyiba kerül majd, mint amennyibe elődje került a megjelenése idején. Egy szinttel lejjebb a Core Ultra 7 265K és a Core Ultra 7 265KF található, amelyek a Core i7 14700K és a Core i7 14700KF helyére érkeznek. Ezek a modellek 20 maggal és 20 szállal rendelkeznek, míg a Raptor Lake Refresh modelleknél 20 mag és 28 szál állt rendelkezésre.
A Core Ultra 7 265K ára 394 dollár lesz, a Core Ultra 7 265KF pedig 379 dollárba kerül majd, vagyis mindketten olcsóbbak lesznek, mint előző generációs társaik – sorrendben 15 és 5 dollár lesz a különbség. A kínálat alján ezúttal a Core Ultra 5 245K és a Core Ultra 245KF található, amelyek mindketten 14 maggal és 14 szállal rendelkeznek, míg a Core i5-14600K és a Core i5-14600KF esetében 14 mag és 20 szál fogható munkára. Az új processzorok sorrendben 309 és 294 dollárt kóstálnak, vagyis a Core Ultra 245K 10 dollárral lesz olcsóbb elődjénél, a Core Ultra 5 245KF pedig pont annyiba kerül, mint a Core i5-14600KF a megjelenése idején.
Noha a szálak számának csökkenése riasztó lehet, még így is gyorsabbak lehetnek az új modellek a régieknél, legalábbis az Intel ezt ígéri, de erre később még részletesebben is kitérünk. Érdemes előtte néhány pillantást vetni az órajelek alakulására is. A Core Ultra 9-es modell esetében a P-Core részleg maximális boost órajele 6 GHz helyett immár csak 5,7 GHz, ami 300 MHz-es visszaesést jelent. A Core Ultra 7-es és Core Ultra 5-ös modelleknél ehhez képest 100-100 MHz-es csökkenés látszik ezen a téren. Cserébe viszont nőtt a P-Core részleg magórajele, méghozzá 500-700 MHz-cel, ami érezhető teljesítménynövekedést hozhat a konyhára az IPC növekedéssel karöltve. Az E-Core részlegnél 200 MHz és 600 MHz közötti előrelépés következett be boost órajelek terén, míg a magórajelek 600 MHz és 1000 MHz közötti mértékben emelkedtek, ami igen jól hangzik.
A TDP keretek alakulása
Említést érdemel még a TDP keret alakulása is. A PL1 néven emlegetett érték, ami az alap órajelre vonatkozik, továbbra is 125 W az összes újdonságnál, ahogy azt az előző generációs modelleknél már megszokhattuk. Az MTP esetében minimális csökkenés következett be a Core Ultra 9 és a Core Ultra 7 szériánál: 253 W-ról 250 W-ra mérséklődött ez az érték. A Core Ultra 5-ös processzoroknál még nagyobb különbség mutatkozik, ugyanis az MTP itt már csak 159 W, vagyis a Raptor Lake Refresh modellekéhez képest 22 W-tal csökkent.
Alkalmazástesztek
A gyártói tesztek során néhány ismerős tesztprogram indítja, amelyek alatt gyorsulást hoz a Core Ultra 9 285K a RYZEN 9 9950X-hez, illetve a Core i9-14900K-hoz képest is. Az egyszálas teljesítmény az előző generációs csúcsmodellhez képest átlagban 8%-kal növekszik, míg a RYZEN 9 9950X-hez képest átlagban 4%-kal gyorsabb az Intel új fejlesztése. A többszálú tesztek esetében a Core i9 14900K-hoz képest 15%-os, míg a RYZEN 9 9950X-hez képest 13%-os előny mutatkozik, ami nem hangzik rosszul. A független tesztek ennél részletesebb képet mutathatnak majd, így könnyebb lesz elhelyezni az új processzorokat a „táplálékláncon” belül.
Játéktesztek
A gyártó természetesen azt is megmutatta, hogyan muzsikálnak az új processzorok a legnépszerűbb játékok alatt, azt viszont érdemes kiemelni, hogy az APO (Application Performance Optimizer) is aktív volt a tesztek során, ami extra teljesítmény elérését teszi lehetővé, vagyis normál esetben a lentinél kisebb különbségek mutatkoznak majd a rivális RZYEN 9 9950X-hez, illetve a Core i9-14900K-hoz képest.
A gyártói mérések szerint a Core Ultra 9 285K nagyjából akkora teljesítményt nyújt játékok alatt, mint a RYZEN 9 9950X, ami azt jelenti, hogy a Core i9-14900K-hoz képest lassabb lesz az újdonság, hiszen az AMD központi egysége összesítésben nagyjából 10%-kal marad el ezen a téren a korábbi Intel „csúcsprocesszortól”. Az igazi csúcsot a Core i9-14900KS képviseli, a korrektség kedvéért érdemes kiemelni, de az nem szerepel a tesztekben, mert ahhoz a Core Ultra 9 285KS passzolna, ha már megjelent volna.
A tesztek között a RYZEN 7 7800X3D is szerepel, ami jelenleg az AMD leggyorsabb, kifejezetten gamereknek szánt központi egysége. Ehhez a modellhez képest az Intel Core Ultra 9 285K a gyártói tesztek alapján csak 5-7%-kal lassabb, ami azért érdekes, mert a szóban forgó AMD processzor a független tesztek alapján 15-20%-kal múlja felül a RYZEN 9 9950X teljesítményét, amivel a Core Ultra 9 285K az Intel szerint egy szinten van – nem jön ki a matek.
A RYZEN 9 7905X3D szintén előkerült néhány teszt erejéig. Az 5 játék alatt, amelyekkel összehasonlították a két processzor teljesítményét, eléggé vegyes kép mutatkozik, ugyanis két címnél közel azonos a teljesítmény, míg kettőben 13%-kal és 21%-kal lemarad az Intel újdonsága, az ötödikben pedig 15%-kal gyorsabb. A tartalomgyártói alkalmazások esetében már más a helyzet, ott ugyanis legrosszabb esetben is azonos teljesítményt nyújt a Core Ultra 9 285K a RYZEN 9 7950X3D-hez képest, míg a másik négy tesztben 5% és 30% közötti előnyt tud felmutatni.
A fogyasztás alakulása
Az Arrow Lake-S processzorok a gyártói tesztek szerint kiváló energiahatékonysággal büszkélkednek majd, így sok esetben jelentősen alacsonyabb fogyasztás mellett, nagyobb teljesítménnyel végzik el ugyanazokat feladatokat, mint előző generációs társaik. Az összehasonlítás a Core Ultra 9 285K és a Core i9-14900K fogyasztásának alakulására terjed ki, de egy rövid említés erejéig a Core Ultra 7 265K és a Core i9-14900K egymáshoz viszonyított fogyasztása is előkerül.
A Core Ultra 9 285K a belsős tesztek szerint átlagban 58%-kal kevesebbet fogyaszt a produktivitással kapcsolatos alkalmazásokban. Játékok alatt már nagyobb az előrelépés, ugyanis akár 165 W-tal is kevesebbet fogyaszthat egy Core Ultra 9 285K alapú rendszer, mint Core i9-14900K alapú társa, közben pedig ugyanazt a teljesítményszintet nyújthatja, már ami az átlag FPS-t illeti.
Az Intel által tesztelt 7 cím alatt a Core Ultra 9 285K átlagban 73 W-tal kevesebbet fogyasztott, mint a Core i9-14900K, közben pedig akár 15 Celsius fokkal is csökkent a processzor üzemi hőfoka, ami jótékony hatást gyakorol a hűtéssel kapcsolatos igények alakulására. Egy 360 milliméteres hőleadó radiátorral ellátott kompakt folyadékhűtő szett mellett átlagban 13 Celsius fokkal alacsonyabb hőmérsékletet mutatott a Core Ultra 9 285K, mint a Core i9-14900K, ami nem elhanyagolható előny.
A RYZEN 9 9950X sajnos nem került terítékre, hasonló összehasonlítás nem készült fogyasztás terén, csak annyit állított az Intel csapata, hogy a Core Ultra 9 285K magasabb energiahatékonysággal rendelkezik több szálon futó, produktivitást segítő alkalmazások alatt. A független tesztek természetesen ezt a hiányosságot is pótolni fogják.
Szóba került még a Core Ultra 7 265K és a Core i9-14900K viszonya is: az új modell nagyjából 5%-kal lassabb, mint a korábbi csúcsmodell, cserébe viszont akár 188 W-tal kevesebbet is fogyaszthat a platformjával karöltve, és átlagban 15 Celsius fokkal alacsonyabb üzemi hőmérsékletet produkálhat.
Azt nem részletezték, ezek az eredmények mely tesztek alatt jöttek is és pontosan milyen teljesítményt értek el az egyes modellek, de erre is rávilágítanak majd az első független tesztek.
A tuning kérdése
Az új processzorok esetében immár egy új tuning-opció is rendelkezésre áll majd, ami a csempék közötti kapcsolat sebességére hat. Ezzel az opcióval csökkenthető lesz a memóriakésleltetés, amit a fentebb említett dizájnváltás okoz, vagyis az, hogy a memóriavezérlő immár nem a CPU magok társaságában, ugyanazon a lapkán foglal helyet, hanem egy külön lapkán, amit egy I/O interfész kapcsol össze, ezzel növelve a késleltetést. Változás lesz, hogy az Arrow Lake-S esetében két állítható alapórajel lesz érvényben, amelyek a csempés architektúra révén jöttek létre: az egyik a Compute Tile órajele lesz, ami a processzormagokat tartalmazza, míg a másik a SoC Tile órajele lesz, mindkettőt lehet majd állítani.
Az Intel szakemberei DLVR alapú tápellátó alrendszert használnak az új processzorok esetében, így finoman lehet módosítani a magonkénti magfeszültséget az éppen aktuális terhelés és egyéb igények függvényében, de ezt a funkciót a tuningosok kikapcsolhatják, ezzel javítva a tuningképességeket.
Apropó tuningképességek. Az Intel szerint a P-Core részleg esetében nem igazán lesz extra mozgástér, már ami az órajel-emelést illeti, hiszen a fejlesztés során arra koncentráltak, hogy a processzormagok lehetőleg már gyárilag a legmagasabb elérhető teljesítményt nyújtsák. Az E-Core részleg esetében nagyobb mozgástérre lesz kilátás, de hogy pontosan mekkorára, azt nem részletezték, így ezt majd a tuningosok fogják kideríteni a nem is oly távoli jövőben.
A 800-as sorozatú lapkakészletek első képviselője, a Z890
A végére maradt még az új lapkakészlet, ami a 700-as sorozatú csúcsmodellt váltja. A Z890 esetében LGA-1851-es processzorfoglalat áll majd rendelkezésre, amibe természetesen nem kerülhetnek bele az előző generációs processzorok, de az LGA-1700-as processzorhűtők többnyire támogatják majd az új foglalatot, esetenként akár új leszorító keret használata mellett. Ezt minden esetben érdemes ellenőrizni az adott processzorhűtő esetében.
A 800-as sorozatú lapkakészletek lényegében a 700-as széria frissítésének tekinthetőek. A Z890 esetében maximum 24 darab PCI Express 4.0-s sáv áll rendelkezésre, míg USB 3.2-es portokból maximum 32, USB 2.0-s portokból pedig maximum 14 állhat rendelkezésre. Ahogy az lenni szokott, a végső szám mindig az adott gyártótól függ, ugyanis az Intel által biztosított dia a maximális számokat tárja elénk. A lapkakészlet kezelhet még maximum 8 darab SATA 6 Gbps-os portot is, valamint Wi-Fi 6E és Bluetooth 5.3 támogatás is rendelkezésre áll, ám az ezekhez szükséges rádiós alrendszert az adott alaplap gyártójának kell implementálnia.
GbE vezérlő és Thunderbolt 4 támogatás természetesen ugyancsak rendelkezésre áll majd, utóbbit ráadásul először integrálták asztali lapkakészletbe, méghozzá 2 port erejéig. A Wi-Fi 7, a 2,5 GbE, illetve a Bluetooth 5.4 támogatás szintén elérhető lesz, viszont ezekhez külön vezérlőket kell bevetniük a gyártóknak, csak úgy, ahogy a Thunderbolt 5 támogatás eléréséhez is.
Megjelenés
Az új processzorok a tervek szerint 2024. október 24-én válnak elérhetővé, csak úgy, ahogy a hozzájuk passzoló Z890-es alaplapok is. Az első független tesztek szintén 2024. október 24-én jelenhetnek meg, vagyis már csak alig 2 hetet kell rájuk várni.
