Ütőképesnek tűnnek a RYZEN 7000-es sorozat tagjai
Az AMD a korábbi ígéretnek megfelelően magyar idő szerint éjjel 1:00-kor megtartotta bemutatóját, amelynek főszereplői a RYZEN 7000-es sorozatú asztali processzorok voltak, amelyek igazából APU egységeknek tekinthetőek, hiszen egy RDNA 2 alapú iGPU is lapul a fedélzetükön, ami az alapvető grafikai műveletekre elég, játékra viszont már nem igazán.
Nem is ez a lényeg, hanem az, amivel a vállalat beharangozta az újdonságok érkezését. A Socket AM5-ös processzorfoglalatba illeszkedő központi egységek az első olyan megoldások lesznek a konzmerpiacon, amelyek 5 nm-es csíkszélességgel készülnek, ennek pedig rengeteg előnye van, amelyekre később részletesen is kitérünk.
Noha a processzormagok száma nem emelkedett, a teljesítmény így is alaposan nőtt, ami részben az új gyártástechnológia miatt bevethető magasabb órajelnek, részben pedig a ZEN 4 architektúra újításainak köszönhető, és a DDR5-ös memóriatámogatás is szerepet játszik ebben az egyenletben. A maximális boost órajel immár 5,7 GHz-re ugrott, vagyis a ZEN 3 architektúra köré épülő modellekhez képes igen komoly mértékben, 800 MHz-cel nőtt, ami természetesen a teljesítményre is pozitív hatást gyakorol.
Az AMD állítása szerint a ZEN 4 architektúra esetében az órajelenként végrehajtható műveletek száma (IPC) 13%-kal emelkedett, ehhez még hozzájön a magasabb órajel, így az egyszálas teljesítmény átlagban 29%-kal lesz jobb az előző generációs megoldásokhoz képest. A többszálas terhelést jelentő munkafolyamatoknál akár 45%-os gyorsulásra is lehet példa a ZEN 3 alapú modellekhez képest, ami abszolút nem hangzik rosszul.
Hogy mi a helyzet az Intel Alder Lake-S sorozatához képest? A belsős mérések alapján úgy tűnik, hogy a csúcskategóriás RYZEN 9 7950X összességében 11%-kal lesz gyorsabb játékok alatt, mint a Core i9-12900K, sőt, az Intel aktuális csúcsprocesszorát a hat maggal és tizenkét szállal rendelkező RYZEN 5 7600X is maga mögé tudja utasítani ezen a téren, méghozzá 5%-os átlagos előnnyel. Ezek a számok jól hangzanak, de egyrészt tuningolt memóriával születtek, másrészt inkább az lesz az érdekes, hogy a Raptor Lake-S modellekkel szemben mire lesznek képesek az újdonságok. Erre néhány hét múlva választ kapunk, addig is nézzük meg inkább azt, hogyan néz ki a kínálat első körben.
Íme a felhozatal
Első körben négyféle modellel indulhat hódító útjára a RYZEN 7000-es sorozat, ahogy az a lenti táblázatból is kiderül. Annak érdekében, hogy az újdonságokat az aktuális generációhoz képest is el lehessen helyezni a koordináta-rendszerben, mellékeltük a releváns modellek paramétereit is, így egyértelműen látszik, mely területeken mekkora előrelépésre került sor.
Órajelek terén igen látványos a javulás, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy a chipletek már nem 7 nm-es, hanem 5 nm-es csíkszélességgel készülnek. A boost órajelek mellett az alap órajelek is látványosan emelkedtek, viszont a TDP keretet is feljebb tornázták, amire az órajel-emelés miatt volt szükség, de ezzel együtt a csúcsfogyasztás is nőtt, ami most már 142 W helyett 230 W. Változtak a gyorsítótár-méretek is, de erre még később kitérünk. Érdekesség viszont az árazás, ami alapján úgy tűnik, eszközölt némi változtatást az AMD. A csúcson elhelyezkedő RYZEN 9 7950X most nem 799 dolláros, hanem csak 699 dolláros áron kerül forgalomba, míg a RYZEN 9 7900X ára nem változik, az 549 dollárért kapható, csak úgy, mint elődje. A RYZEN 7 7700X versenyképességét úgy ítélték meg, hogy 100 dolláros áremelés beleférhet a képbe, így 299 dollár helyett 399 dolláros összeg szerepel az árcédulán. Hogy ez jó stratégia-e? A részletes tesztekből mindenképpen kiderül. A RYZEN 5 7600X ezzel szemben továbbra is 299 dollár maradt.
Igazából a lényeg az lesz, hogyan alakul majd az újdonságok teljesítménye az érkező Intel Raptor Lake-S processzorokéhoz képest, az ugyanis sorsdöntő lesz ár/teljesítmény arány terén. Az Intel egyébként emelni fogja a processzorok árait, ez már nem titok, nagyrészt az ellátási láncban tapasztalható nehézségek, illetve az egyéb körülmények miatt. Az persze még rejtély, hogy a Raptor Lake-S modellek milyen áron kerülnek forgalomba, valamint az is, a ZEN 4 alapú riválisaikkal szemben mire lesznek képesek, de hamarosan erre is fény derül. Annyiból talán jobb helyzetben lesznek az Intel termékei, hogy a DDR5-ös mellett DDR4-es memóriatámogatással is rendelkeznek, azaz összességében olcsóbb platform építhető belőlük, legalábbis elméletben – a gyakorlatot majd meglátjuk. Nézzük inkább, milyen változtatások történtek a RYZEN 7000-es sorozat tagjainak „motorházteteje” alatt.
Rengeteg fejlesztést hajtottak végre az AMD mérnökei
A RYZEN 7000-es sorozat tagjai ugyanúgy 8 darab processzormaggal rendelkező monolitikus chipletekből épülnek fel, mint a RYZEN 5000-es modellek, ám bőven vannak különbségek a két dizájn között. Noha az AMD eleinte úgy számolt, az átlagos IPC növekedést 8-10% közötti lehet, végül 13%-ot sikerült elérni, ami abszolút nem hangzik rosszul. Ez a szám egyébként többféle terhelés összesített eredményeként született meg, ebben benne vannak a játékok is.
Az előzetes információk alapján a CCD lapka a ZEN 3 alapú megoldáshoz képest már nem 83 négyzetmilliméteres, hanem csak 70 négyzetmilliméteres kiterjedéssel bír, a tranzisztorok száma viszont 58%-kal nőtt, így 6,57 milliárd található a fedélzeten, míg a ZEN 3 esetében egy CCD csak 4,15 milliárd tranzisztorból állt. A hat- és nyolcmagos processzorok továbbra is egy CCD-t alkalmaznak, míg a tizenkettő- és tizenhat maggal ellátott példányok fedélzetén két darab nyolcmagos CCD teljesít szolgálatot.
Maga a ZEN 4 architektúra igazán radikális változtatásokat nem hoz, lényegében a ZEN 3 továbbfejlesztett változatának tekinthető. Architektúra terén a gyorsulást az okozza, hogy szélesítették a front-end részleget annak érdekében, hogy a végrehajtó egységekhez több adat juthasson el, de ezzel egy időben az elágazás-becslőt is felturbózták, gyakorlatilag az IPC növekedésnek több mint felét ez hozza. Az utasítás gyorsítótárat másféleszerelésre növelték, valamint a load/store egységeket is továbbfejlesztették, és végül a másodszintű gyorsítótárhoz is hozzányúltak: duplájára emelték a kapacitását, ahogy az a fenti táblázatból már kiderült.
A számok nyelvén ezek az újítások azt jelenthetik, hogy a micro-op cache mérete 4 KB-ról 6,75 KB-ra nőtt, míg az L1I és az L1D gyorsítótárak kapacitásai nem változtak, vagyis ezek 32 KB-osak maradtak. Az L2 Cache 512 KB-ról 1 MB-ra hízott, ami a késleltetést 12-ről 14 ciklusra növelte, de ezzel egy időben az L3 Cache késleltetése is emelkedett 46-ról 50 ciklusra. Nőtt még a RoB (Reorder Buffer) kapacitása is, így ebben most már nem 256, hanem 320 bejegyzés fér el. Az L1 BTB (Branch Target Buffer) szintén nőtt, azaz 1 KB helyett immár 1,5 KB-os kapacitással bír. Ezen adatok egy része egyelőre még nincs megerősítve, csak előzetes becslések, ha hivatalossá válnak, szükség esetén módosítjuk őket.
A ZEN 4-es processzormag az AMD szerint feleakkora kiterjedéssel rendelkezik, mint az Intel Alder Lake-S processzorain található Golden Cove processzormag, azaz 3,84 négyzetmilliméteres, energiahatékonysága azonban 47%-kal jobb, ami nem egy elhanyagolható különbség. Processzormag terén érdemes még kiemelni, hogy a ZEN 4 érkezésével az AVX-512 utasításkészlet is megjelenik a repertoárban, ráadásul jobb teljesítményt ígérve, amit majd az első tesztek erősíthetnek meg – vagy éppen cáfolhatnak.
A chipletek mellett az I/O részleg is fejlődött, méghozzá elég nagy mértékben. Az I/O lapka (cIOD), ami immár egy RDNA 2 alapú iGPU-t rejt, a 12 nm-es csíkszélesség helyett a 6 nm-es gyártástechnológiát hasznája, ahogy már említettük, kiterjedése viszont így is nőtt az extra komponensek miat: a korábbi 124,7 négyzetmilliméter helyett 124,9 négyzetmilliméteres lett, ami igazából nem egy nagy növekmény.
Változás ezen a téren továbbá, hogy kétcsatornás DDR4-3200 MHz-es helyett immár kétcsatornás DDR5-5200 MHz-es memória-támogatás áll rendelkezésre hivatalosan, a PCI Express vezérlő pedig a 4.0-s szabványról az 5.0-s szabványra állt át. Az új processzorok Socket AM5-ös tokozással érkeznek, ami már nem PGA, vagyis nem állnak ki „tüskék” a lapkák aljából, hanem LGA rendszerű, vagyis érintkezőpadok találhatóak a processzor alján – pont úgy, mint az Intel termékeinél. Az új processzorfoglalat 1718 érintkezőből áll, maximum 230 W-os csúcsteljesítményt tud kiszolgálni az eddigi 142 W helyett, és a korábbi hírek szerint kompatibilis lesz a Socket AM4-es hűtőkkel, de ezzel kapcsolatban a processzorhűtők hivatalos weboldalait is érdemes lesz felkeresni, a helyzet ugyanis nem minden esetben lesz ilyen egyszerű. A Socket AM5-ös processzorfoglalat az aktuális tervek szerint legalább 2025-ig szolgálatban marad, azaz több évre lehet vele tervezni, ami mindenképpen üdvözlendő.
Változás továbbá, hogy a memóriamodulokhoz egy új memóriaprofil, az AMD EXPO társul, amiről korábban már írtunk. Ennek célja, hogy a platform igényeihez igazodjanak a modulok időzítései, ezeket pedig egyszerűen és gyorsan lehessen aktiválni, mint ahogy azt az Intel XMP technológiájánál már megszokhattuk. Az AMD EXPO egy licencdíj nélkül alkalmazható technológia, ami a RYZEN processzorok maximális teljesítményének elérését segíti. Az újdonságok természetesen az Intel XMP technológiáját használó memóriamodulokkal is kompatibilisek lesznek, ám ezekben az esetekben többnyire nem lesz maximális a memória-alrendszer teljesítménye.
Az új processzorokhoz új lapkakészletek is készültek
A Socket AM5-ös platformhoz első körben a felső- és középkategóriás lapkakészletek jelennek meg, méghozzá szeptember és október folyamán. A felsőkategóriát az X670E és az X670 képviseli, amelyek a legjobb felszereltséggel érkezhetnek, alattuk pedig a B650E és a B650 foglal helyet. Utóbbiak esetében érdemes megemlíteni, hogy ezekkel ugyanazt a processzorteljesítményt lehet majd elérni, mint „X” sorozatú társaikkal, viszont az alaplapok felszereltsége szerényebb lesz. Fontos különbség a B650 és a B650E között, hogy csak utóbbi kínál PCI Express 5.0-s támogatást a videokártyákhoz és az M.2-es SSD kártyákhoz, míg a B650 esetébe csak az M.2-es SSD foglalathoz jutnak el a PCI Express 5.0-s sávok, a többi bővítőhely PCI Express 4.0-s szabványú lesz. Emiatt a B650-es alaplapok alighanem érezhetően olcsóbbak lesznek, de hogy ez mit jelent a számok nyelvén, az majd csak később derül ki. Az AMD egyelőre annyit árult el, hogy az új alaplapok ára 125 dollárról indul, ám ez jó eséllyel a B650-es modellekre érvényes, a többi termék ennél jó eséllyel drágább lesz.
A Socket AM5-ös platform esetében a kizárólagos DDR5-ös memóriatámogatás megdrágíthatja a konfigurációkat, ugyanis a DDR5-ös memóriamodulok még mindig sokkal drágábbak, mint DDR4-es társaik. Az AMD szerint a memóriagyártók folyamatosan azon dolgoznak, hogy javuljon a helyzet és csökkenhessenek az árak. Az előrejelzések alapján valamikor a következő év folyamán, talán az év közepén kerülhet sor arra, hogy a DDR4-es és a DDR5-ös modulok árai megközelítsék egymást, természetesen úgy, hogy a DDR5-ös példányok árai a DDR4-esek szintje köré csökkennek. Hogy ez így lesz-e? Az sokféle piaci folyamattól függ, de azért reménykedjünk benne, hogy javul a helyzet.
Belsős tesztek eredményei
Az AMD természetesen azt is megmutatta, új processzorai milyen teljesítményt mutatnak fel az előző generációs társaikhoz, illetve a konkurencia aktuális processzoraihoz képest. Noha a számok beszédesek, azt azért érdemes kiemelni, hogy a gyártói méréseket mindig érdemes egészséges gyanakvással fogadni, hiszen többnyire a legjobb eredményekből mazsoláznak, ami igazából érthető is. Ebben az esetben azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a tesztek nem a hivatalosan támogatott DDR5-5200 MHz-es memória-órajelen történtek, hanem némi tuninggal, ugyanis a memóriamodulok DDR5-6000 MHz-es effektív órajelen ketyegtek, igaz, az Intel termékeihez is ugyanazokat a memória-paramétereket alkalmazták, tehát ezen a téren kiegyensúlyozott volt az összehasonlítás.
A Core i9-12900K-hoz képest többszálas tesztek tekintetében igen komoly gyorsulást mutatnak a RZYEN 7000-esek, az egyszálas teljesítményt azonban csak a Geekbench 5 teszteredmények szemléltetik, ám ez talán nem a legjobb összehasonlítási alap. Ennél sokkal meglepőbb, hogy még a RYZEN 5 7600X is gyorsabb játékok alatt, mint a Core i9-12900K, igaz, az átlagos különbség 5% körüli, az eredmény azonban így is impresszív. Kíváncsian várjuk, a független tesztek is hasonló eredményekre jutnak-e.
Egyébként igen beszédes az az eredmény, amely alapján a 7 nm-es csíkszélességgel készülő RYZEN 5000-es modellekhez képest az 5 nm-es gyártástechnológiát használó RYZEN 7000-es processzorok akár 62%-kal kisebb fogyasztás mellett üzemelnek ugyanakkora teljesítmény mellett, vagy ugyanakkora fogyasztás mellett akár 49%-kal nagyobb teljesítményt tudnak felmutatni. Ezek az extrém értékek nyilván csak bizonyos terhelésformák alkalmával érvényesek, de így is rendkívül komoly előrelépésnek tekinthetőek.
Elérhetőség
A RYZEN 7000-es processzorokkal kapcsolatban sokáig arról volt szó, hogy szeptember 15-én rajtolnak el, ám később a pletykák már arról szóltak, a BIOS környékén valamiféle hibát találtak, ami miatt szeptember 27-re halasztották el a rajtot. Az AMD erről a bemutató alkalmával nem beszélt, csak annyit árultak el, a szeptember 27-e a tényleges rajt időpontja lesz, vagyis ezen a napon jelennek meg az új processzorok, valamint az X670E és X670 alapú deszkák is. A B650E és a B650 sorozat tagjai majd csak október folyamán kerülhetnek az üzletek polcaira.
