Az új hullám: 16:9-es Full HD monitorok

Az elmúlt néhány hónapban rohamosan megnőtt a 16:9-es szélesvásznú monitorok választéka, melyek a 16:10-es hagyományokkal próbálnak szakítani, és a trend folytatódni látszik.

Az új hullám: 16:9-es Full HD monitorok

1. Bevezető

Az elmúlt néhány hónapban rohamosan megnőtt a 16:9-es szélesvásznú monitorok választéka, melyek a 16:10-es hagyományokkal próbálnak szakítani, és a trend folytatódni látszik. Ezen apropóból felindulva gyűjtöttünk össze egy csokorra való Full HD-s monitort az ez idáig kapható típusok közül, így betekintést nyerhettünk eme új világba.

A teszt alapján elmondhatjuk, hogy az új kijelzők többnyire nagyon jó háttérvilágítással bírnak, specifikációjuk alapján pedig hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, de vegyük sorra a monitorokat részletesen!

2. LG W2261V

LG W2261V

Első tesztalanyunk az LG házából érkezett, melynek előzetes információi sokat ígérnek. A készülékre nem kis feladat nehezedik, ugyanis a gyártó egy szórakoztató központ kijelzőjének szánta a megjelenítőt.

Formatervezés terén már az LG bebizonyította, hogy van mit felmutatnia, erre kiváló példával szolgál a gyártó eme típusa is. Tény, hogy a fényes fekete felület némi vöröses beütéssel kitűnő kombináció egy jó dizájnhoz, ám amint rászáll a por, az eredmény lehangolóvá válik. A készüléket körbetapogatva nagyrészt vékony műanyagokkal találkozhatunk, ami sajnos nem a minőségérzetet fokozza.

A menüvezérlő gombok a káva jobb oldalán kaptak helyet, kezelésük hamar megszokható, sötétben sem nehéz őket kitapintani. Aki mégsem ilyen módon szeretné a monitor beállításait elvégezni, annak a „forteManager” menükezelő szoftverét javasoljuk, mely a gyártó telepítő CD-jén található meg. Az állapotjelző LED halvány vörös fénye lágyan egészíti ki a káva zongoralakk fekete színű íves formáját, így egyáltalán nem mondhatjuk, hogy zavaró lenne, ennek ellenére ki is kapcsolhatjuk azt a menüből.

A monitor felépítése egyszerű, könnyű ovális talpát csavaros módszerrel tudjuk a panelhez illeszteni. Magasságállítást vagy forgathatóságot ne várjuk tőle, mindössze egy megfelelő keretek közt lévő dönthetőség áll rendelkezésünkre. A szűk lehetőségek ellenére a készülék még így sem mondható túlzottan stabilnak.

Főként tükröződő felületek fogadnak minket hátul is, a falra szerelhetőségről pedig le kell mondanunk, az ehhez szükséges lyukak lemaradtak a panel közepéről.

A HDMI bemenet szerintünk elvárható egy olyan 16:9-es monitornál, mely támogatja a teljes HD felbontást, és úgy tűnik a gyártó is hasonló véleményen volt, mikor a D-Sub és DVI csatlakozó mellé egy HDMI dugaszt is felszerelt, ez dicséretes. Integrált hangszórókat nem kapunk a kijelzőhöz, habár az utóbb említett video interfészen keresztül a hang átvitele is megoldott. Ezt az oldalt lévő fejhallgató csatlakozóval használhatjuk ki.

Bevilágítás rövidebb és hosszabb záridővel:

Képminőség szempontjából egyetlen területen találtuk kimagaslónak az LG teljesítményét, ez pedig a színhűség. A TN kategóriában ez páratlan, már egyébként is igen jó színvisszaadással rendelkeznek a WCG-os (Wide Color Gamut) monitorok, de a gyártó most bebizonyította, hogy prémium panel nélkül is gazdag színélményben lehet részünk. Sötét képernyőnél észrevehetőek, mi több, zavaróak a vékony sávban látható, ám annál erősebb fényű bevilágítások, más egyenetlenség viszont nem rontja a filmezés élményét. Az automatikus kontrasztvezérlés lágyan, átmenetesen csökkenti és növeli a fényerőt, mely akár ki is kapcsolható, ha úgy érezzük, zavar minket.

Élesség natív (1920*1080), 1680*1080 és 1280*720-as felbontáson:

A képernyő élesség szempontjából natív felbontáson az elvárható szintet hozza, elmosódást minimális mértékben lehet látni, de csak közelről. A felbontás csökkenésével meglepően kismértékű a homályosulás, így a hardverigényes játékokat alacsonyabb felbontáson is élvezhetjük. A monitor skálázási képessége főleg az 1280*720-as felbontáson mondható nagyon jónak, ami különösen fontos egy olyan képernyőnél, melyet esetleg konzolokhoz is használni szeretnénk.

Látószöge viszont éppen hogy csak az átlagos szintet üti meg, oldalról is viszonylag hamar sötétedni kezd a panel, szerencsére legalább nem színeződik el. Ha játékra szánjuk magunkat, nem érhet minket kellemetlen csalódás, kivéve, ha különlegesen alacsony válaszidőt várunk. A monitor nagyjából az 5ms-os szintet hozza, ami a legtöbb játék esetében elegendő szokott lenni, a gyári specifikáció szerinti 2ms-ot viszont túlzásnak tartjuk, láttunk már gyorsabb paneleket is.

A színhőmérséklet kivételes módon már a gyári értéken is tökéletesen kielégíti a fehéregyensúllyal szemben támasztott követelményeinket, ráadásul ez a 6500K-es érték egyedileg tovább módosítható egy százalékos skálán. Természetesen az előre definiált értékek közül is választhatunk.

Az „f-Engine” menürendszere első használatra elég bonyolultnak tűnik, de néhány perc alatt megtanulható a logikája, csak abból kell kiindulnunk, hogy négy választási lehetőségünk van: Movie, Internet, User és Normal.

A beépített képprofilok közül az Internet és Movie beállításokat választva csak egyetlen különbséget tudtunk felfedezni köztük, ez pedig a kontrasztvezérlésben nyilvánul meg. Míg előbbi statikus, utóbbi dinamikus vezérléssel rendelkezik. A profilok internetezéshez túlságosan világosak és élénkek, de filmezéshez éppen jól jönnek a színkiemelések.

Normal profilban kell megtalálnunk a számunkra ideális értékeket, majd ezután User módban tudjuk felülbírálni a fényerő, az ACE (mely a tiszta képért és optimális fényerőért felel) és az RCM értékeit (ami a természetes színekért és vibrálás mentes képért felel). Szintén User módban szabadulhatunk meg a dinamikus kontrasztvezérléstől is, tehát aki nem szereti az állandó fényerőváltásokat, annak ezt a profilt javasoljuk.

Végül tekintsük át „FüN” almenü extráit, melyhez a káva jobb oldalán elhelyezett gombsor legfelső eleme biztosít nekünk gyors elérést. Ezek a következők:

•    EZ Zooming

•    4:3 in wide

•    Photo Effect

Az „EZ Zooming” opció, mely csak a „forteManager” szoftveres menüvezérlő feltelepítése után érhető el, képes az aktuális felbontáshoz képest eggyel alacsonyabb méretbe tenni asztalunkat. A desktop felbontásai közül az összes hagyományosat ismeri, a szélesvásznúak közül viszont csak a két legnagyobbat tudja lekezelni az alkalmazás (1680*1050 és 1920*1080). Az 1280*720-as méretet tehát továbbra is a régi módszerrel kell beállítanunk. A felbontások közt csak egy lépésnyi csökkenést enged az alkalmazás, a következő lenyomásra pedig visszavált az eredeti felbontásra, folyamatos csökkenést vagy növelést tehát nem eszközölhetünk vele.

 

A „4:3 in wide” az alacsonyabb felbontások lekezelésére szolgál arra az esetre, ha natívon nem tudnánk kellő sebességet elérni, így ezek is torzítatlanul jelenhetnek meg. A funkció hasznossága az olyan régi játékoknál nyer különös jelentőséget, ahol szélesvásznú monitoron is torz a kép. A kijelző tehát annyira nyomja össze a képet, hogy az éppen megfelelő legyen, ezt pedig semmilyen driveres megoldással nem tudnánk helyettesíteni.

A „Photo Effect” extra az eddigieken felül képes még manipulálni a megjelenített képet. Három opció közül választhatunk: Gaussian Blur (némileg elmossa a képet, a Photoshop mestereknek biztos ismerős), Sepia és Monochrome. Utóbbi kettő adja magát, barnássá vagy fekete-fehérré tehetjük vele a képet. Pár percig szórakoztatóak, de valószínűleg senki sem fogja őket huzamosabb ideig használni.

3. BenQ M2400HD

BenQ M2400HD

A BenQ nemrégiben bemutatott HD és HDA jelzésű monitorjai sikeres fogadtatásban részesültek, a gyártó valószínűleg ezen felbuzdulva bővíti folyamatosan a családot. Ezúttal az M2400HD-ra esett választásunk, mely az E jelzésű modellhez képest (E2400HD) színben, egy plusz webkamerában és két USB kivezetésben tér el tőle.

A megjelenés annyiban változott, hogy az eddig használt fekete kávát egy fehér változatra cserélték, az ezüst színű elemek viszont változatlanok maradtak. A felhasznált anyagok még megfelelőek, de némi ropogás azért hallható mikor áthelyezzük a készüléket asztalunkon. A káva tetején egy cserélhető webkamera foglal helyet, formája miatt jól beleillik az összképbe.

A gyártó továbbra sem kívánta bevezetni a menü számítógépről történő vezérlését, helyette a képernyő jobb oldalán található gombok teljesítik jól bevált módon a rájuk bízott feladatot. Halk használattal és gyors reakcióval rendelkeznek, és emellett lehetőségünk van azonnali elérésű képprofil váltásra és hangerőszabályzásra is.

A négyzet alakú talpazat jól megtartja az egyébként igen súlyos panelt, magasságát sikerült jól eltalálni a tervezőknek, az összeszerelés pedig hagyományosan egyszerű. Az egyedüli testreszabhatóság a dönthetőség, ami továbbra is hangtalan és könnyedén kivitelezhető.

Nézzük, mit találunk hátul. A falra szerelhetőség továbbra is elérhető, alul pedig a kábelelvezető hurok látható, ilyen téren nem történt változás a készüléken.

A már meglévő D-Sub, DVI, HDMI és bemeneti audio csatlakozók tárháza kiegészült két USB kivezetéssel, melyek a káva bal oldalán kaptak helyet, a fejhallgató kimenet alatt. Egy további USB kimenet áll rendelkezésünkre a képernyő tetején, amit érdemes meghagyni a monitorhoz mellékelt webkamerának, így ez a kellék sem foglal plusz helyet az asztalon. Az integrált hangszórókat végszükség esetén érdemes bevetni, komolyabb teljesítményt és minőséget ne várjunk tőlük.

A mikrofonnal is ellátott 2 megapixeles webkamera dőlésszöge függőlegesen rendkívül széles keretek közt állítható, így bármilyen magasan ülünk is, könnyedén magunkra irányíthatjuk. Tetszett, hogy a mennyezet felé is fordíthatjuk, mikor nem szeretnénk, hogy lássanak minket. A mellékelt CD-n az „ArcSoft MiVE” és „AcrSoft WebCompanion” szoftvereit találtuk, melyekkel teljes mértékben kihasználhatjuk a mini kamera képességeit. Különleges hatásokat adhatunk a kamera képéhez vagy rendezhetjük a már elkészült felvételeinket, ám a monitorozás lehetősége sem kizárt. A próba során az elérhető legmagasabb felbontás esetén is remek gyorsaságot és képminőségettapasztaltunk, valamint a beépített mikrofon is tisztességesen ellátta feladatát. Érdemes összehasonlítani egy beszéd minta eredetiés mikrofonnalfelvett változatát, valamint egy eredetizenei részletet és az abból készült felvételtis.

A monitor képminősége bár nagyon hasonlít az E típusú változatra, mégis megfigyeltünk néhány apróságot, amit a drágább M kiadás javára írhatunk. Akadtak viszont olyan hátulütői is a kijelzőnek, melyek nem váltak a frissebb kiadás előnyére.

Bevilágítás rövidebb és hosszabb záridővel:

A háttérvilágítás ezúttal kevésbé foltos, egyenletesebb. Ennek köszönhetően a filmezés zavartalanul folyhat, mivel az extra szélesvásznú mozik esetén a képernyő teteje és alja is szinte teljesen sötét. A fekete képernyő mélysége is meglepően jó, ami ritkaság egy TN panelnél. Furcsának találtunk viszont, hogy normál fényerejű használatnál a kép alján láthatóak a fénycsövek helyei, ezekben a pontokban ugyanis erőteljesebb a megvilágítás. Nem feltűnőek, de láthatóak, ha keressük őket. A betekintési szögek átlagosak, szerencsére, ha oldalról nézzük a panelt, a színek nem változnak meg, hanem „csak” elsötétedik a képernyő. A szövegmegjelenítési képesség DVI bemenet esetén igen jó, ehhez viszont kénytelenek leszünk beruházni egy kábelbe, ugyanis ez nem tartozéka a monitornak. Az alacsony felbontásokat az „aspect” módnak köszönhetően megfelelően lekezeli a készülék, a felbontás csökkenése viszont fokozatos minőségromlást eredményezett, a kijelző skálázási képessége tehát egyik felbontásban sem nevezhető jónak.

Élesség natív (1920*1080), 1680*1080 és 1280*720-as felbontáson:

A készülék játékra jól használható, a panel túlvezérlő mechanizmusból fakadóan némi fehér árnyék látható mozgás közben, viszont úgy éreztük, a reakcióidő csökkenésével többet nyertünk, mint amennyit vesztettünk. A monitor színhűsége megfelelő, a színátmeneti tesztek is folyamatosak. A színbeállítások közül a „Reddish” felel meg a fehéregyensúllyal szemben támasztott követelményeinknek, de választható még a „Bluish”, „Normal” és egyéni színprofil.

Tekintsük át a monitor képprofiljait. Ha szeretnénk extra színezéshez jutni, akkor a Movie, Photo és Dinamics állásokban juthatunk túlzásoktól mentes, de hatásos megjelenítéshez. Ezek hátránya, hogy az élesség mindhárom esetben romlik a Standardhoz képest és élesítésre sincs lehetőségünk. A dinamikus kontrasztvezérlés viszont csak a három profil használata alatt kapcsolható be, az sRGB és Standard alatt zárolva van ez a lehetőség. Így tehát szövegolvasáshoz és internetezéshez az alaphelyzeti Standard, szórakozás közben (játék, fényképek, filmek megtekintése alatt) pedig a Movie, Photo vagy Dinamics javallott, érdemes váltogatni őket.

4. Samsung 2333SW

Samsung 2333SW

A Samsung szintén előállt egy kellemes árfekvésű 16:9-es monitorral, úgy, hogy némileg átalakította egyik legsikeresebb formatervű kijelzőjét. Így született meg a 23”-es 2333SW.

A 33BW szériából megismert dizájn köszön vissza ezúttal is, mely már önmagában félsiker, a T sorozat után ez a gyártó legjobban sikerült formavilága. A káva csillogó fekete felülete napsütésben erősen tükröződik és az ujjlenyomatok is meglátszanak rajta. Ezért, ha szeretnénk megőrizni a vizuális élményt, a tisztántartásra nagy gondot kell fordítanunk.

A káva jobb oldalán foglalnak helyet a menü vezérléséhez szükséges gombok, a rájuk vésett feliratok sajnos csak alig olvashatóak. A gyártó ezt ellensúlyozva alakította át az OSD-t úgy, hogy a gombok mellett a képernyőn segítő piktogramok jelennek meg, melyek különösen sötétben éreztetik jótékony hatásukat. Szerencsére támaszkodhatunk még a szoftveres vezérlésre is a CD-n mellékelt „MagicTune” telepítése után. A LED közepesen erős kék fénye viszonylag diszkréten világít, nem vonja el figyelmünket a képernyőről.

A talp összeszerelése a már elavult technikával történik ezúttal is: a gombócban végződő nyakat a panelbe kell nyomni, másik végét pedig a talpra csavarozni. A monitor dönthetősége átlagos határok közt alakul, amit halkan és könnyedén tudunk végrehajtani. A talp kis súlyát jól eltalált mérete és formája ellensúlyozza, így stabilitási gondjai nincsenek a kijelzőnek. Viszont egyszerűségéből következik, hogy nem képes magasságállításra vagy elforgatásra.

A virágmintás felület szépen elrejti a felfüggesztési helyeket, egyéb mutatványra (mint a kábelek elvezetése) viszont nem képes a monitor.

Az analóg dugasz mellett kapunk egy DVI csatlakozót is, de az olyan különlegességektől, mint a HDMI, el kell, hogy tekintsünk, ezért egy konzollal való egyesítés csak átalakítóval történhet. A kép élességével semmi kifogásolni valónk nem akadt, analógon és digitálison is jól szerepelt. Inkább utóbbit érdemes választanunk, mivel ez semmilyen többletkiadást nem jelent nekünk, ugyanis a DVI kábel megtalálható a dobozban.

Bevilágítás rövidebb és hosszabb záridővel:

Ha filmezésre adjuk fejünket, örömhír, hogy a háttérvilágítás igen jól sikerült, ugyanis bevilágítás szinte egyáltalán nem látható. A fekete mélysége viszont nem az igazi, de még az elfogadható határokon belül helyezkedik el. A képernyő színhűségét is rendben találtuk, a színátmeneti tesztek szép egyenletesek. A kontrasztskála összes árnyalata jól megkülönböztethető egymástól, ehhez viszont megfelelően kell beállítanunk a kontraszt értékét. A lap alján látható táblázat szerint érdemes eljárni a megfelelő színkezelés érdekében, bár az alaphelyzeti beállítások sem voltak vészesen rosszak. Az alacsony felbontásokat nagyon nem szereti a készülék. Nem a képarány megtartásával volt probléma, (ugyanis az automatikusan torzítatlanul jelenik meg), hanem a kisebb felbontások élességével. 16:9-es monitorról lévén szó reménykedtünk az 1280*720-as felbontás szépségében, de csalódottan nyugtáztuk, hogy az élesség drasztikus romlása egyformán jelen van minden képméret esetében.

[italic] Élesség natív (1920*1080), 1680*1080 és 1280*720-as felbontáson:

[/italic]

A kijelző válaszideje a legjobb 5ms-osok teljesítményét hozza, jó, hogy ezt zavaró árnyékosodás és színesedés nélkül éri el. A játéknak tehát semmi akadálya nem lehet. A látószög megfelelő, vízszintesen a gyártónál megszokott enyhe pirosodás és sötétedés figyelhető meg, ami nem túl feltűnő, függőlegesen viszont ugyanez a jelenség már erősebb.

A gyártó megszokott „MagicBright” képprofiljai fogadnak minket ezúttal is: Internet, Text, Game, Sports, Movie és Dynamic Contrast. A köztük lévő különbség ugyan látható, de nem olyan számottevő, mint amit a konkurens gyártók kijelzőivel érhetünk el. Az internetezésre és szövegolvasásra előkészített profilok gyenge fényerejükkel, a Game, Sports és Movie állások pedig ezzel ellentétben nagy fényükkel érik el a kellő hatást. A Dynamic Contrast profil gondoskodik a kontraszt és fényerő automatikus beállításáról, ilyenkor viszont számolnunk kell a kissé rikító színekkel.

A menü extrái közt olyan további lehetőségek bújnak meg, mint a „Color Effect” (színhatások fényképekhez), „MagicColor” (a zöld és kék alapszínek extra kiemelése), „Image Size” (képarány kezelés az arány megtartásával) és „Customized Key” gyorsgomb, melyet az említett képességek egyikére állíthatunk be.

5. Samsung 2494HS

[bold]Samsung 2494HS

[/bold]

Tesztünk utolsó szereplője szintén a koreai gyártó színeiben érkezett. Választásunk az igen nagy hasonlóságokkal rendelkező 2494HM és HS közül utóbbira esett, egyedüli különbség az állványban keresendő. Míg előbbi támogatja a porté módot és magasságállítást is, addig tesztalanyunk mindössze a forgathatóság és dönthetőség lehetőségeit meríti ki.

Már az elején le kell szögeznünk, hogy a monitor anyagminőségével és összeszerelési pontosságával a mezőny fölött helyezkedik el. Küllem tekintetében a HM széria jellemvonásai láthatóak itt is, ezúttal viszont tükröződő felületekkel alig találkozunk.

A káva jobb alsó fertályán bújnak meg a menükezelő gombok, az egyetlen területen, ahol a készülék fényes berakást kapott. Érintőgombjaival némi koncentráció mellett még nappal elboldogultunk, de szürkületnél a tagolatlan, sima felület miatt már nehézségekbe ütköztünk a kitapintás során. Teljes sötétségen pedig kezelésük reménytelen vállalkozásnak bizonyult. A Samsung kijelzőinél a legtöbb esetben megkapjuk a szoftveres vezérlést is, szerencsére ez a fontos kellék ezúttal sem maradt le a telepítő CD-ről. A power LED fénye nem zavaróan erős, ezért a kikapcsolhatóság hiányát elnéztük neki.

Ha áhított monitorunk elengedhetetlen funkciója az említett porté mód és magasságállítás, akkor csakis a HM kiadás jöhet szóba, viszont a jelen esetben vizsgált HS változat is képes néhány trükkre, melyekkel a kijelző használata komfortosabbá válhat. A dönthetőség egy kézzel is nagyon könnyen állítható, tág keretek között, a talp körüli megforgatás pedig szintén jó kiegészítője a monitornak, ha társaságban vagyunk. A talppal kapcsolatos egyetlen negatív észrevételünk a fix magasság értéke, melyet az átlagnál alacsonyabb emberekre méreteztek, ezt leszámítva mindent rendben találtunk, az összeszerelés is gyorsan, könnyen kivitelezhető.

A panel hátuljára tekintve látható egy takaró lap, mely a különlegesen nagyméretű, 100*200-as felfüggesztési lyukakat hivatott eltakarni. A D-Sub és DVI csatlakozók mellett találjuk meg a HDMI bemenetet is, melyet konzolokhoz és asztali lejátszókhoz is fel tudunk használni. A beépített lefelé sugárzó hangszórók hangképében nagyon erős a középhangok jelenléte, a mélyek teljes hiányával pedig kijelenthetjük, hogy alkalmatlan a komolyabb (filmes) felhasználásra. A csipogók megszólalásához egy jack bemenet került elhelyezésre a video bemenetek mellett, és itt találjuk a fejhallgató kimenetet is, ha diszkrétebb megszólalásra vágyunk.

A képminőséggel többnyire elégedettek voltunk, a színátmenetek folyamatosak, a kontrasztskála is hibátlan, és emellett a kijelző megfelelő fényerő tartalékkal rendelkezik. Problémát egyedüli a fehéregyensúly beállításánál találtunk, melyet a mellékelt táblázat értékeivel sem sikerült tökéletesre csiszolnunk (bár nem sok hiányzott hozzá).

Bevilágítás rövidebb és hosszabb záridővel:

A háttérvilágítás ezzel ellentétben szinte tökéletes, bevilágítást csak nagyítóval lehetne keresni. A filmezés élményét a fekete megfelelő mélysége is tovább növeli, így nyugodtan kijelenthetjük, hogy ilyen szempontból nagyon jó választás a monitor. Ha játékra adjuk fejünket, szintén nem érhet minket kellemetlen csalódás, a kijelző túlvezérlő mechanizmus nélkül is hozza azt a szintet, amellyel panasz nélkül végigjátszhatjuk kedvencünket. A készülék betekintési szögei átlagosak, oldalról enyhén a melegebb színekbe fordul a kép. A helyzet szerencsére nem vészesen komoly, így ettől még egy társaságban is kényelmesen használhatjuk a monitort.

Élesség natív (1920*1080), 1680*1080 és 1280*720-as felbontáson:

Natív felbontáson a monitor képe megfelelően éles, 1680*1050-ben viszont erős homályosság jelentkezik, míg 1280x720-ban már elfogadható a mosódottság mértéke.

A képernyőhöz ezúttal az OSD piktogramok nélküli változatát kapjuk meg, így ezzel vagy a szoftveres változattal tudjuk beállításainkat végrehajtani. Ahogy ezt már korábban megszokhattuk, mindkét változatban ugyanazon funkciók érhetők el, csak grafikájukban különböznek, és egyszerre csak egyikük használható. A „MagicBright” képprofilok tárháza a sötétebb Internet, Text módokban és a világosabb Game, Sports, Movie állásokban merül ki, a Dynamic Contrast pedig az automatikus kontrasztvezérlést foglalja magába.

Extraként a „MagicColor” telt kék és zöld színezéseit kapjuk meg, továbbá a fényképekhez javallott „ColorEffect” hatások, automatikus bemenő video jelválasztás, automatikus képarány kezelés (képarány megtartással), a beépített hangszórók kikapcsolásának lehetősége (AV mode), tetszőleges funkció beprogramozása egy gyorsgombra (Customized Key), időzítő (Off Timer) és a HDMI bemeneten a fekete mélységére vonatkozó beállítása (HDMI Black Level) áll még a rendelkezésünkre.

6. Összefoglalás

A monitorok értékelésénél a képminőséget, szolgáltatásokat, szoftveres és gyártói támogatottságot, a készülék testreszabhatóságát és nem utolsó sorban vételárát is számba vesszük, így a végleges minősítés az összbenyomásunkat tükrözi egy ötös skálán osztályozva:

5 - KIVÁLÓ 

4 - JÓ

3 - KÖZEPES 

2 - MEGFELELT 

1 - ELÉGTELEN

LG W2261V

Pro:

[italic]•    HDMI bemenet + fejhallgató kimenet

•    szoftveres OSD („forteManager”)

•    páratlan színhűség

•    jó skálázási képességek

•    extrák a FüN almenüben[/italic]

Kontra:

•    kissé szűk látószögek[italic]

•    zavaró bevilágítások

•    gyenge anyagminőség[/italic]

A képminőségét vizsgálva a monitor remek színvisszaadást volt képes felmutatni. Ezen felül kiemelnénk még a képernyő remek skálázási képességét, aminek köszönhetően az alacsony felbontásokat is élvezni tudjuk. A gyártó meglepett minket néhány hasznos szolgáltatással, a 4:3 mód és zoomolás sokszor jöhet még jól. A szoftveres OSD megkönnyíti a menü kezelését, a gyártó 3 napos pixelhiba garanciája pedig egy hibátlan panelt szavatol számunkra. A készüléknek a minősítést sikerült kivívnia tőlünk.

BenQ M2400HD

Pro:

[italic]•    HDMI + fejhallgató kimenet + USB kivezetések

•    jó minőségű webkamera

•    jó válaszidő[/italic]

Kontra:

[italic]•    világos képnél láthatóak a fénycsövek a panel alján

•    rossz skálázási képességek

•    nem jár DVI kábel a monitorhoz

•    nincs szoftveres menüvezérlés[/italic]

A monitor korábbi kiadásához, vagyis az E változathoz képest egy webkamerával, 16:9-es képaránnyal és némileg javított háttérvilágítással büszkélkedhet. Filmek alatt nem láthatóak bevilágítások, világos képnél viszont a panel alján a fényerő nem kiegyensúlyozott. Összességében úgy éreztük az M változat hasonlóan teljesített, mint az E kiadás, sajnáljuk viszont, hogy a pixelhiba garancia továbbra sem érhető el a gyártó kijelzőihez. Ezt és a borsos vételárat figyelembe véve a készülék értékelése: .

[bold]

Samsung 2333SW[/bold]

Pro:

[italic]•    szoftveres OSD

•    kiváló háttérvilágítás

•    jó válaszidő[/italic]

Kontra:

[italic]•    nincs HDMI bemenet

•    rossz skálázási képességek[/italic]

A Samsung ezúttal egy szép megjelenésű 16:9-es kijelzővel rukkolt elő, mely alapvető testreszabási lehetőségekkel rendelkezik. A képminőségét tekintve többnyire elégedettek voltunk. Mivel háttérvilágítása nagyszerű, így filmekhez jó választás a monitor, de szövegszerkesztésnél sem lehet okunk a panaszra, mivel natívon a kép szép éles. Nem úgy az alacsony felbontásoknál, ezért ha játék alkalmával nem tudunk maximális felbontáson játszani, számolnunk kell az erős homályosodással. A 3 napos pixelhiba garancia és a kellemes vételár mellett ez a hiba már nem tűnik olyan számottevőnek, ezért a kijelző értékelése: .

Samsung 2494HS

Pro:

[italic]•    jó anyagminőség

•    forgatható talp

•    szoftveres OSD

•    remek háttérvilágítás

•    jó válaszidő[/italic]

Kontra:

[italic]•    nehezen használható érintőgombok

•    a fehéregyensúly beállítása nehézkes[/italic]

A 2494HS tesztünk legjobban sikerült darabja, kár, hogy ezt némileg beárnyékolja a tökéletlen fehéregyensúly (bár a teszt végén már igen közel játunk a megfelelő beállításhoz). A monitor skálázási képességei átlagosak, az 1280*720-as felbontás élességét azért még használhatónak találtuk, így ezzel is kibékülhetünk. Ha a fehéregyensúllyal hajlandóak vagyunk némi kompromisszumot vállalni és emellett a kissé borsos vételár megfizetése sem jelent gondot, akkor minden bizonnyal elégedettek leszünk ezzel a jól használható kijelzővel. Jó hír, hogy a 3 napos pixelhiba garancia továbbra is elérhető, így egy esetlegesen előforduló pixelhiba sem jelenthet gondot. Összességében a képernyő értékelése: KIVÁLÓ.

A tesztben szereplő monitorokat a Cédrus Kft.-től kaptuk, köszönet érte!

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward