Az Nvidia válaszol az AMD "FreeSync" demójára

Az AMD tegnapi bemutatóját nem hagyta szó nélkül Tom Petersen, aki aktívan részt vesz az Nvidia G-Sync eljárásának fejlesztésében, így komoly rálátása van a témára.

Az Nvidia válaszol az AMD "FreeSync" demójára

Nem kellett sokat várni arra, hogy az Nvidia illetékesei elmondják véleményüket az AMD tegnap bemutatott "FreeSync" eljárásáról, amely a gyártó ígérete szerint kvázi ingyenesen kínál majd olyan előnyöket, amiket az Nvidia egy viszonylag drága kiegészítő, a G-Sync segítségével valósít meg. A dolog persze nem ilyen egyszerű, ahogy azt korábbi hírünkben már kifejtettük – most az Nvidia egyik szakembere is elmondja, milyen buktatókat lát az AMD remekül hangzó koncepciójában.

Tisztább képet kapunk

A The TechReport munkatársának Tom Petersen mondta el a véleményét, aki aktív szerepet vállalt, illetve vállal az Nvidia G-Sync fejlesztésében, így ebben a témakörben igencsak képben van. Petersen leszögezi, hogy természetesen izgatott, mikor azt látja, a cég riválisa, az AMD érdeklődik a dinamikus képfrissítési ráta iránt és úgy gondolja, hogy az eljárásból profitálhatnak is a játékosok. Ezzel szerinte az AMD elismeri és hasznosnak tartja az Nvidia e területen elvégzett munkáját. Persze rögtön rá is mutat a tényre: az AMD "FreeSync" demója noteszgépek segítségével készült, ami probléma, hiszen ezek a rendszerek teljesen más kijelző-architektúrát alkalmaznak, mint az asztali számítógépek.

A noteszgépek esetében a kijelző és a GPU között közvetlenebb kapcsolat van, hála az LVDS, illetve az eDP (beágyazott DisplayPort) interfésznek. Az asztali monitorok ezzel ellentétben HDMI vagy DisplayPort kapcsolatot alkalmaznak – persze még a D-Sub és a DVI is széles körben használatos – amelyeknél a GPU és az LCD panel közé általában még egy skálázó chip is beágyazódik. Utóbbi miatt a dolgok jelenlegi állása szerint az asztali monitorok esetében közel lehetetlen olyan szolgáltatásokat implementálni, mint amilyen a dinamikus képfrissítési ráta.

A G-Sync modul

Az Nvidia pontosan ezért alkotta meg a G-Sync modult, ami tulajdonképpen átveszi a klasszikus skálázó ASIC szerepét, helyette pedig az Nvidia saját megoldásait veti be a megfelelő funkciók biztosításához. Petersen szerint napjainkban nincsenek olyan skálázó ASIC egységek, amelyek támogatnák a változó/dinamikus képfrissítési ráta alkalmazását – ha lennének ilyenek, akkor az Nvidia tudna róluk.

A vállalat szakembere a korábban említett VESA szabvánnyal kapcsolatban, amely lehetővé teszi a dinamikus képfrissítési ráta alkalmazását, meglehetősen érdekes véleményt fogalmazott meg: ő nem gondolja, hogy erre szükség van, hiszen a DisplayPort már minden olyan funkciót felvonultat, ami csak kellhet a dinamikus képfrissítési ráta alkalmazására, hála a vblank interval bővítményeinek. Pontosan ezért van az, hogy a G-Sync hibátlanul működik a meglévő kábelekkel, méghozzá úgy, hogy semmiféle újabb szabvány alkalmazását nem követeli meg. Az Nvidiának éppen ezért nincs szüksége arra és nincs is terve arra, hogy a VESA illetékeseit ostromolja olyan új szabvány megalkotásáért, amely G-Sync-hez hasonló funkcionalitást kínál, hiszen a funkcióhoz szükséges szabványok, illetve eljárások már adottak.

Az Nvidia egyébként határozott stratégiát képvisel G-Sync ügyben, amelynek értelmében nem kívánja elérhetővé tenni az általa komoly befektetések árán kifejlesztett eljárást a konkurens gyártók számára. Petersen szerint akkor, ha a konkurensek hasonló funkcionalitásra vágynak, nekik is el kell végezniük az ehhez szükséges munkát – vagyis be kell vetniük a megfelelő szakembereket, akik megoldják a kérdést. Ez a kijelentés összességében nem meglepő, hiszen már régóta köztudott, hogy az Nvidia a GeForce GPU-kat és a hozzájuk kapcsolódó megoldásokat egységes platformként látja, csak úgy, mint a Sony a PlayStation 4-et vagy a Microsoft az Xbox One-t. A gyártó ennek értelmében védi saját megoldásait, legyen szó a PhysX-ről, vagy egyéb, GPU-ra támaszkodó eljárásokról.

Ez a felfogás szerencsére nem minden vállalatra jellemző: az AMD és az Intel egyaránt sokkal barátságosabban kezelik a különböző szabványokat – gondoljunk az x86-64-re vagy az USB szabványra. Az Intelre különösen igaz, hogy "rengeteg munkát elvégzett már másoknak".

A felek néhány dologban egyetértenek

A fentiek tehát összességében más megvilágításba helyezik a történetet, de azt azért leszögezhetjük, hogy az AMD és az Nvidia néhány kulcsfontosságú dologban legalább egyetért. Mindkét fél elismerte, hogy a technológia, ami a változó képfrissítési ráta alkalmazásához kell, egyes esetekben már rendelkezésre áll. Abban is egyetértés van, hogy a technológia széleskörű alkalmazásának legnagyobb akadálya asztali fronton az LCD panelek – és a skálázó chipek – részéről mutatkozó támogatáshiány. Abban viszont már nincs egyetértés a felek között, hogy miként lehetne megoldani azt, hogy a változó képfrissítési rátára támaszkodó rendszerek minél szélesebb körben elérhetővé váljanak.

A dolgok jelnelegi állása szerint nagyon úgy tűnik, hogy az AMD a skálázó ASIC chipek gyártóival próbálja majd szorosabbra fűzni a kapcsolatot annak érdekében, hogy megoldásaik támogassák a változó képfrissítési ráta alkalmazását. Mivel az Nvidia a G-Sync bedobásával már alaposan felkavarta e szegmens állóvizét, így az AMD-nek talán könnyebb dolga lesz, ha meg akarja győzni a monitorgyártókat és a skálázó chipek fejlesztőit a szóban forgó technológia támogatásának szükségességéről, hiszen az eljárás iránt a vásárlók részéről minden bizonnyal mutatkozik majd némi érdeklődés.

Mit hoz a jövő?

Az egyelőre kérdéses, hogy az AMD "FreeSync" eljárására alapozó rendszerek mikor jelennek meg szélesebb körben, az viszont már biztos, hogy az Nvidia G-Sync támogatásával felvértezett monitorok az idei év második negyedévében válnak elérhetővé.

Tesztek

{{ i }}
arrow_backward arrow_forward
{{ content.commentCount }}

{{ content.title }}

{{ content.lead }}
{{ content.rate }} %
{{ content.title }}
{{ totalTranslation }}
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mond el mit gondolsz a cikkről.
{{ showMoreCountLabel }}

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward