Az AMD egy érdekes bemutatót tartott az idei CES alkalmával egy hotel báltermében, ahol a vállalat grafikai részlegének vezető technológiai igazgatója magyarázta el a kíváncsi látogatóknak, miről szól pontosan a demó.
Raja Koduri két, viszonylag olcsó, Toshiba Satellite Click típusú noteszgépet helyezett egymás mellé, amelyek egy-egy demót futtattak. Az egyik noteszgépen a demó hagyományos V-Sync támogatás, azaz fix képfrissítési ráta mellett futott: a forgó szélerőmű lapátjainál a fix frissítési ráta és a kvantálás hatása miatt látszott, hogy egy kicsit darabos a mozgás – az animáció kissé "érdesen" futott. A másik noteszgépen a lapátforgás sokkal kiegyensúlyozottabb, simább volt, érdesség és darabosság abszolút nem mutatkozott – csak úgy, mint az Nvidia G-Sync technológiájával ellátott rendszereknél.
A tesztrendszerek. Fotó: AnandTech
A tesztre kiválasztott noteszgép kijelzője "véletlenül" támogat egy olyan szolgáltatást, amit az AMD GPU-i három generáció óta kínálnak: ez nem más, mint a dinamikus képfrissítési ráta. Az AMD ezt a szolgáltatást eredetileg fogyasztáscsökkentési célzattal építette be GPU-iba, ugyanis a szükségtelen vertikális képfrissítéseknek nincs igazán hasznuk, cserébe viszont áramot pazarolnak – erre lehet gyógyír a dinamikus képfrissítési ráta alkalmazása. A dinamikus képfrissítéssel kapcsolatban VESA szabványjavaslat is létezik, és a technológiát több panelgyártó is alkalmazza, igaz, támogatása esetleges és abszolút nem széleskörű. A funkciót az AMD Catalyst driverei is támogatják, már amennyiben az elérhető az adott rendszerkörnyezetben.
A dinamikus képfrissítési ráta nagyon hasonlóan működik, mint az Nvidia G-Sync, amelyhez egyébként extra hardvert kell építeni a monitorba: a rendszer képkocka-szinten változtatja a két képfrissítés között eltelő üresjárati időt (VBlank interval), így akkor kerülhet sor képfrissítésre, ha a GPU készen van a számolással, a képkocka pedig készen áll a megjelenítésre. Fontos kihangsúlyozni, hogy az AMD "FreeSync" néven emlegetett eljárása az Nvidia G-Sync technológiájával ellentétben ingyenes, nem követeli meg extra hardver alkalmazását, ami komoly előny.
Hogy az eljárást miért nem alkalmazza a piac? Nos, azért, mert eddig nem igazán volt igény rá – valószínűleg azért, mert elsősorban energiafogyasztás-csökkentő eljárásként reklámozták. A technológia támogatását a monitor részéről meglehetősen egyszerű megoldani, ugyanis ehhez csak egy "ingyenes" firmware frissítésre van szükség. Az egyetlen kihívás, hogy a monitornak "tudnia kell", az adott panel meddig képes megőrizni a kellő színintenzitást, azaz a színek mennyi idő után kezdenek halványulni. A VBlank intervallumot a színhűség megőrzése érdekében csak eddig az időpontig lehet kitolni, tovább nem – legkésőbb ebben az időpontban frissíteni kell a képet.
A FreeSync áldásos hatását bemutató lassított videó, amit Anand Lal Shimpi, az AnandTech főszerkesztője készített:
Koduri szerint az Nvidia G-Sync eljáráshoz hasonló megoldást két technológia kombinálásával lehet elérni: az egyik a dinamikus képfrissítési ráta, amiről eddig szó volt, a másik pedig a tripla bufferelés. Koduri szerint az Nvidia G-Sync mindkét technikát beveti, de az számára nem világos, miért alkalmaz a gyártó külön extra hardvert, ami ráadásul nem is olcsó. A tripla bufferelést a játékfejlesztők szoftveresen implementálhatják, de a szolgáltatás engedélyezésére a driver vezérlőpultján belül is lehet mód. Koduri szerint az AMD korábban már alkalmazott a Catalyst driveren belül olyan opciót, amely a tripla bufferelés használatára kényszeríti a rendszert – a vállalat a jövőben vissza is hozhatja ezt a funkciót.
Koduri a kérdést továbbgondolva úgy véli, hogy az Nvidia azért alkalmaz külső hardvert a G-Sync funkció biztosításához, mert jelenlegi GPU-inak kijelzővezérlői nem támogatják a változó képfrissítési ráta alkalmazását, így szükség van egy külső egységre, ami biztosítja e funkciót. Ez a feltevés sok mindent megmagyarázna, ha így van. Sajnos maga az Nvidia nagyon titkolózik a G-Sync pontos felépítésével kapcsolatban, így a feltevést nehéz megerősíteni, plusz egyelőre az sem tudható, hogy a G-Sync végez-e tripla bufferelést vagy sem.
Ez most mindegy is, a lényeg az, hogy az AMD G-Sync-hez hasonlóan működő "FreeSync" eljárása gyakorlatilag extra költségek nélkül alkalmazható – akár a monitort, akár a rendszert nézzük. Az eljárásnak Koduri szerint is ingyenesnek kell majd lennie – pont ezért hangoztatja a cég már most a "FreeSync" marketingnevet. Az eljárás piacra történő bevezetése a jelek szerint még korai fázisban van, így alkalmazására és hivatalos bejelentés megtételére egyelőre nem számíthatunk.
Koduri szerint a FreeSync alkalmazásának legnagyobb kerékkötője a megfelelő támogatás hiánya monitor fronton. A dinamikus képfrissítési ráta alkalmazása nem járna extra költséggel a monitorkészítők számára, ám ők alapvetően nem érdekeltek a szolgáltatás támogatásában, hiszen nem látnak rá igényt. Talán ez a helyzet rövidesen megváltozik – az AMD-n a jelek szerint semmi sem múlik.
Mivel a G-Sync támogatással ellátott monitorok már kezdenek megjelenni, így a monitorgyártók részéről jó esély van arra, hogy a verseny fokozásának érdekében a FreeSync technológia mögött is felsorakoznak páran.
